Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-17 / 13. szám

Myxryxdék: 1912. január 17 Balázs Árpád Nyíregyházán Az egyetemi ifjak! szombati estélye minden tekintetben fényesen sikerült. Az est vonzó erejét Balázs Árpádnak, a népr szerű dalköltőnek szereplése emelte feszült várakozásba s a fényes közönség, a mely a magyar nótának leghivatottabb élő dalosát látta először megjelenni nyíregyházi dobogón, ebben a várakozásában nem csalódott. Balázs Árpád előadóművészeiét nem kell az absolut művészet szempontjából bírálni. Vannak nála kétségtelenül jobb muzsikusok, értékesebb énekesek, de ha absolut művészetet nem is jelent az ő nótázása. absolut illúziót mégis kivált s a mikor saját szerzeményeit előadja, az isteni ihletnek szárnycsattogásait halljuk rebbeni a levegőben és hamisítatlan magyar érzéstől lüktető daliaival a virágos réteknek üde levegője özönlik be a terembe és honfi fájdalomtól búsongó érzések szállják meg a hallgatóságot. Azoknak, akik a magasabb .zenei szempontból a klasszikus muzsika követelmér nyei szerint szeretnék az o előadó művészetét bírálat tárgyává tenni, csak anynyit felelhetünk, hogy mint előadó művész Petőfi Sándor se nagyon boldogult a színészi pályán, de azért mégis csak ő irta és ő szavalta el a Talpra magyart azon a bizonyos március 15-én és legjelesebb szavaló művészeink boldogok Uennémek, ha a Petőfi akkori sikerét az ő nevük mellé jegyezné fel az irodalom történet. Egy istenáldott magyar nótaköltőt, a legújabb Tinódi Sebestyént láttuk magunk előtt, aki' sok szép nótájával már régi ismeretlen ismierősünk volt s már benn élt a szivünkben, mielőtt valaha láttuk és hallottuk volna. A közönség lelkesen tapsolta minden egyes száma után, amelyek közül jiehányat meg is kellett ismételnie. Emelte az est művészi értékét városunk kiváló művésznőjének Garay Ettának közreműködése. Először Endrődinek Petőfihez irt költeményét szavalta ét azzal az átérzéssel és a tisztacsengésü nyelvn nek azzal a páratlanul

1 gyöngyöző áttetszőségével, amely az ő művészetének legértékesebb elemé. Azután Poe Edgárnak nagy drámai erőt igénylő hatalmas költeményét a »Holló «-t interpretálta olyan tökéletes művészettel, amely etőtt bámulat tal kell' megállanunk. Az átértésnek és átérzésnek olyan magas iskoláját szolgáltatta, amely ilyen fiatat müvészlélektőí szinte tulkorainak mondható. A megjeleH nités, a közlés tökéletessége nem is tévesztette el hatását. A közönség szinte büvör letes hatás alatt élte át a művésszel együtt a halhatatlan költőnek örök tépelődését és amikor elhangzott az utolsó sohasem, szűnni nem akaró tapssal és ővációval jutalmazta kedvenc szavaló művészét, a ki ezt az ovációt azzal hálálta meg, hogy ráadásul elszavalta még Ady Endrének »Sirni... Sírni... Sirni« című gyönyörű költeményét. A minden tekintetben fényesen sikerült estnek rendezésével az egyetemi ifjak méltóan fejezték be szünidei bemutatkozásukat és továbbra is biztosították a közönség meleg érdeklődését és szeretetét. BALÁZS ÁRPÁD MUZSIKÁL Nem tudom én mi van a te muzsikádban Gyönyörű nótádban, zengő nótafádban ? 'Amikor megszólal : Szivek nyiladoznak, rózsák illatoznak Hajnalodó reggel mezők harmatoznak. Nem tudom én mi van a te muzsikádbdfi Szomorú nótádban, siró nótafádban ? Amikor megszólal: Rózsák meghagyatnak, levelek lehullnak 'Mohos sir ok alól bánatok ujainak. Nem tudom én mi van a te muzsikádban 'Zokogó nótádban, siró nótafádban ? Amikor kesereg: ... Erdélyország felett setét holló-sereg Árva magyaroknak forró könnye pereg... Tudom már, tudom már, miből van a nótád. Tudom már, mitől oly beszédes a kótád, Drága szép muzsikád: Kacagó nótádban... siró nótafádban Kacagva-vigadón ... bánatba-ringatón A szived muzsikál. 1922. jan. 14. Sasi Szabó László. Választások előtt, A misem történés egyszerű hónapjain nak sora után városunk is mozgalmas napok előestéjéhez érkezett. Bármennyire is megszoktuk a minden-mindegy fakó álláspontját, álomból' ébredő szemünkből dörzsölni kezdjük a rossz álmokat és friss reggel virr adatán tudjuk magunkat. — Választások lesznek. Mindenekelőtt a városháza urnáihoz járuhmk. mert a belügyminiszter által engedélyezett városi \ tiszti választásokkal kell legélőbb is számolnunk. Ezek a választások nem fognak okozni nagyobb társadalmi emóciót. — Több derék, a nyomorgó, vérző jelenben becsületes magyar létekkel munkáló tisztviselők közül választjuk meg a legalkalmasabbat s ez az adott szerencsés körülmények között nem okoz nagyobb fejtörést, semmiesetre sem pedig párt vagy egyéb érdekek gyújtotta idegen nyugtalanságot vagy villongást. Nyiregyh áza egyébként is a legsaj átsájgosabban alakult pártpolitikai vagy világnézeti különbségek szempontjából. Csodálatos az az egyensúlyi helyzet, amibe ez a világos fejű vidéki város jutott. Mig az ország egyes vidékei az egyik látállapotból amásikba vergődve élték át a forradalmakat, a különböző jelszavak inaugurálta politikai kurzusok uralmát, Szabolcs példás magyar józansággal, bölcs előrelátással maradt mozdulatlan, rezervált, várakozó. Itt a kilendülések, fütykössuhintó fenegyerekeskedések nem találtak tatajra.s ha valaki itt-ott el is szólta magát, az nem hallatszott messzibb egy-egy mérges tüszszentésnél. Ennek a lehiggadt magatartásnak nem kis mértékben magyarázója, hogy itt a forradalmak is csak a felszínen szántottak át, a kommün 33 napos volt s korán brutálisan-köszöntött be a barbár Idegen megszállás, hogy lealázó kegyetlenségében itt tartson ki legtovább. Ez a gyötrelmes hosszú idegen impérium hatalmas átformáló erővel gyúrta itt az embereket, a megalázás a magyarságunkban való megszégyenítés arcpirító tüzében az együvétartozás érzése és kötelesség tudása olvadt ki

1 az emberek nagy többségének lelkéből. Már az első képviselőválasztásnál is mint érdekes problémát tárgyalták, hogy itt nem történt pártalakülás. Nem volít zászlóibontás azzal a fantasztikus lázzal!, amiként a fővárosban a Duna-Tisza közén s máshol az országban. Ha meg is kíséreltek bizonyos pártalakitást, ez a választók sok ezreit tekintve ez igazán jelentéktelen csoportvállalikozás volt csupán. Pártpolitikai szervezkedés a maga hatalmasan megmozgató akcióival nem volt Nyíregyházán. Jelentkeztek ugyan pártjelöltek, de korán kiderült, hogy nem tudnak gyökeret bocsátani ebbe a homokos talajba, vagy ha egyik-másik, mint a derék, jó An- \ dor Endre tudott is, ő se pártjának embereként, hanem városának' nagyszerű j szülötteként jutott bizonyos possibilitást- j hoz. f Itt igazán alkalmas volt a szellemi j és erkölcsi atmoszféra arra, hogy egy j mindenek felé emelkedő gondolat, az in- j tegritás eszméje nyerjen közös hódolattal való elismerést, mély a Felvidék visszacsatolásával biztató Dvorcsák megválasztásában kifejezést is nyert. Ez a választás aztán csak még inkább fokozta a pártpolitika magárahagyottságot. A képviselőt nagy diplomáciai feladatai idegen országokba vitték, alig volt közöttünk s ha volt is Amerikáról beszélt, politikáról, pártpolitikáról semmit. Mig más yárosor kat nagy hullámokat vert beszámolók tettek az országos politikai érdeklődés központjává, mig máshol kormányférfiak, pártvezérek sürögtek-forogtak egy évben nem is egyszer, Nyíregyházára mély politikai csendesség borult. Ez a valóság és más kérdés a helyzet értékelésének kérdése, az, hogy nyert-e vagy vesztett a város azzal, hpgy elkerülték a jelen politikai hulilámverések, a ma örvénylő magyar politikai tengernek szilaj áramai?? Mi azt hisszük, hogy rezerváltságunk nem exponáltságunk, pártpor litikától való bölcs elszigeteltségünk a magyarok istenének különös adománya, amelyért ma, látva a magyar politikai élet veszedelmes, barnán tajtékzó hullámait, csak hálát adhatunk. A mi különválásunk, elfogulatlan kritikára tesz képessé bennünket. Meg lehet és meg is van a véleményünk' a végbe futó nemzetgyűlésről, annak marakodó, kicsinyes, gyerekjátékos pártjairól, amelyek oly könnyedén vetik' kockára ennek a még megmaradt szegény csonkaországl!nak létét is. A pártokra nem oszlott szennyes politikai játékokban nem exponált Nyíregyházának nemsokára alkalma lesz tárgyilagos látásához olyan nemzetgyűlési képviselőt választani, aki épp oly tiszta, alkotó munkára oly mértékben képes, amilyen mocsoktalan és munkás ennek a yárosnak választópolgársága. Aratási és cséplési buzaveszteség. Zaymusz Illés gépészmérnök, ipari főfelügyelő hihetetlennek látszó, de nem kevésbbé megdöbbentő adatokat tár fel az aratási és cséplési munkálatoknál kárbíu. vesző búzamennyiségekről. A tulérésből származó szemkipergés a tarlón szerte maradó kalászok, a hordáskor történő szétzuzódások, elhullások révén és a cséplésnél a kalászban, a szalma közt maradó mennyiségek alakjában évente a búzatermés körülbelül huszonötöd része megy veszendőbe s a mult évi termésnél ez több, mint egy millió mér termázsa búzának, közel két milliárdnyi értékű nemzeti vagyonnak elvesztését jelenti. Behatólag foglalkoznak a földmivetlésügyi minisztériumban e baj ellensúlyozásával s egyebek közt a géptulajdonosok s kezelők ellen — amennyiben a cséplési veszteség hanyagság, tudatlanság, bűnös mulasztás következményeként előfordulónak állapíttatnék meg, súlyos megtorlás alkalmazása van tervbe véve s intézkedések terveztetnek az aratásközbeni veszteségek kevesbitésére s elhárítására is. — Szaktanácsadói intézmény is lesz a gépjavításoknál . Ügyvéd urak! A kir. járásbírósághoz büntető ügyekben beadandó blanketta, _ meghatalmazással _ kapható: Jóba Elek könyvnyomdájában Nyíregyházán,