Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-11 / 8. szám

JWSOTBJESL 19)2 jaauár 11. A háztulajdonosok nagygyűlése, Nyíregyháza, január 10. Saját tudósítónktól. Aligha volt még Nyíregyházán olyan nagy népességű gyűlés, mint a vasárnap délelőtt megtartott háztulajdonosok gyür lése. Jóval a gyűlés megkezdése előtt megítélt á városháza nagy és kisterme, de a kiszorultak megtöltötték a folyosókat és lépcsőházat. Pontban 11 órakor nyitotta meg dr. Kenés Kálmán a gyűlést, frappáns szavakkal ecsetelte a háztulajdonosok helye zetét, rámutatott azon ferde helyzetre, hogy amig az országban immár mindenki rendelkezik vagyonával, egyedül a háztulajdonos van ettől elütve. Rámutatott arra, hogy a háztulajdonosok a házbérből nem^ csak. hogy megélni nem tudnak, de a házuk teljesen lerongyolódott. Ekletáns például felhozza, hogy. a város háztartására is milyen súlyosam nehezedik ez az állapot. A város ez évi költségvetésére illusztrál ja ezt, mely szerint az évi pótadó ez évr ben csak 336 százalék lenne, ámde a város házait már okvetlen tatarozni kell, és ezen kiadások 71 százalékkal rúgtatták fel a pótadót. Elmondta az elnöklő polgármester, hogy országos mozgalom indult meg, a melynek célja a lakások szabaddá tétele. E célból indítványozta, hogy ugy, mint az más. városokban már régebben me^ történi, alakítsák meg a háztulajdonosok egyesületét, mely hivatva lesz a háztulajr donosok minden dolgában eljárni, és jogaikat megvédeni. Nagy helyesléssel fogadták az indítványt. ennek 'folytán az elnök kimondta, hogy a »nyíregyházi háztulajdonosok egyesülete« megalakult. Majd Sándor Mór terjesztette elő, folyton megújuló, nagy he lyeslések között a háztulajdonosoknak a kormányhoz felterjesztendő feliratát. — Minden felesleges frázis mellőzésével feltárta a jogos kívánságokat, rámutatott mily, módon lehet a lakáskérdést megolr dani, valamint arra is, hogy a bérház tulaj donosok helyzete tarthatatlan. Statisztikai adatokkal igazolta, hogy, Nyíregyháza város népessége az utóbbi liz év alatt csak 7.06 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben ezen idő alatt épültek a takarékpénztár nagy bérházai, a Nyírvíz háromemeletes bérháza az Agrár takarék, az Általános Hitelintézet palotái és sok magánbérház. Hogy mégis lakáshiány van, holott még a háború előtt is sok ház üresen állott — annak az oka kézenfekvő. Amig a háború előtt a lakosság tulL nyomó része — a közalkalmazottakat kivéve — keresetének egyötöd, sőt egynegyed dét áldozta lakbérre, addig ma alig néhány százalékát fordítja e célra. Addig a lakók csak a legszükségesebb lakrészeket tartották elfoglalva. Ma a lakók ezrei, a rájuk lényegtelen házbérek mellett, a lakásokat tényleges szükséglet nélkül tartják, puszftán,, hogy fényes bútoraikat elhelyezzék vagy pedig, hogy lakásukat magas áron albérletbe adják ,sok esetben pedig, hogy hallatlan lelépési dijakért értékesíthessék. Rámutatott arra, hogy a mai viszonyok lehetetlenné teszik az építkezést, mert mindentől eltekintve, senki sem teszi ki magát a nagy zaklatásoknak. Ez okozza aztán az ipar és részben a kereskedelem pangáisát, főleg pedig a munkanélküliséget. A nagy helyesléssel fogadott előterfjesztéshez Liptay Jenő szólott hozzá, köszönetet mondva az elnöklő polgármesternek és az előkészítő-bizottságnak fáradságos munkájukért, majd több észrevétel után indítványozta, hogy az aláírási iveket aláírás céljából minden háztulajdonos^ nak küldjék el. A gyűlés következőleg alakította meg az egyesület vezetőségét: Elnök: dr. Benes Kálmán. Alelnök: Marsalkó Lajos. Jogtan nácsos: Szabó László ny. táblabíró. Ügyvezető: Sándor Mór. Választmányi tagok: dr. Fráter Ernő, Paulusz Márton, Fisch Hermán, Práger Károly, dr. Szűcs Jenő, Karner József, Szmolár Pál, L. Kovács János, Lukács Vilmos, Friedmann Zélig, — Friedmann Miksa, Haeffel Tivadar, Erdélyi Kálmán, Rutkay Gyula kanonok, Klár Gusztáv, Szakolyi Ignác, Liptay Jenő, Énekes János prépost-kanonok, Ungár Béla, Zajácz András, Zajácz János, dr. Simkó Endre, Antal János, Huray. János, Csengery Kálmán, Pivnyik András, Ferdjf ticska Rudolf, Tárczay Endre, Béler Gusztáv, Barta Sándor, Nagyváthy Fef x-enc, Dallor Péter, Hogyan József. A Falu Országos Szövetség Központi Népakadémiája lelkes felhívást intézett az iskolaszékekhez melyben haladéktalan csatlakozásukat kéri' E felhívás kiemelkedő pontjai a következők: A népművelést végző dolgozó intézmény falun nem lehet más csak a falu iskolája. A megjavított elemi iskola a gyakorlatiasan megreformált továbbp képző (ismétlő) iskola betetőzése legyen a népakadémia, mely vasár és ümiepnar pokon. sőt télen akár mindennap a népnek előadást tart énekkel, zenével stb. tölti ki. A népakadémia vezetésére az iskola oktató karát (pap, tanitó,) a falu jegyzője, orvosa, alkalmas tanult ember bevonásárt val népművelő testületté bővítik ki. A népmüvelés anyagát minden falusi népiakadémia vezetősége megkapja. Mi a teendő?? Az iskolaszék egybehivása s a F. ,Orsz. Szöv. Központi Népakadémia kimerítő ismertetése, a népoktató testületnek népfmüvető testületté bővítése. Legfontosabb ez: mondja ki az iskolaszék

v hogy népiskofIája mellett a népakadémiát megalkotja s azt bekebelezés végett a Központi Népakaf démiának (Falu Szövetség, Budapest VIII. Vas-utca 19.) azonnal jelentse be. A népakadémiás előadások a népisíkolában tarthatók, hiszen ennek folytatása A népakadémia igazgatója azonnal érintkezésbe lépni köteles a központi akadémiá val. Anyagi hozzájárulás nem, csupán a »Falu« havilap járatása szükséges A küldendő előadásokért díj csak akkor jár, ha ezt a könyvtár számára megtartják. — Mozgóképelőadásokra berendezkedés esetén filmek kölcsönöztetnek megfelelő dij ellenében. Mindezekből világosan kitűnik, hogy a népakadémia létesítése, miután a helyjség, előadás ingyenes minden faluban miniden anyagi megterheltetés nélkül létesitf hető. A Központi Népakadémia, hogy megkönnyítse a népművelő testület munká ját. megtervezett szórakoztató előadások programmját is megküldi (bemutatások, színdarabok, jelenetek, párbeszédek, szava latok, zene, énekdarabok, Miapozitivek filmek, mintajátékok stb.) A csatlakozást, a népakadémia gyors megvalósítását kérő sorok a következő idé zettel záródnak: >Mélységes meggyőződé^-' sem — irja egyik aranytollú agrárirónk a népakadémiákról — hogy ennél szebb, nemesebb és hasznosabb intézményt emberi elme ki nem gondolhatna és a község vezetői semmivel sem tehetnek jobb szolgálatot falujuknak és hazájuknak, mint azzal. ha a népmüvelésnek és a nemzeti nevelésnek ezeket a szerveit megteremtik.« E szavakhoz értékcsökkenés nélkül hozzátenni nem lehet: minden kominenw tár nélkül adjuk és ajánlguk e vázlatos ismertetést a magyar népmüvelésnek ügyszerető munkásai figyelmébe, kik bizonyára tudni fogják szent kötelességüket, hol és hogyan kell éleszteni a nemzet őrtüj. zét. mely a fényt és meleget árasztó maí-. gyar kultúrának is őrtüze leend. »Itt az idő, most vagy soha!l« Egy Brazíliában élő nyíregyházi származású orvos nemeslelkű adománya. Nyíregyháza, január 10. Saját tudási tónktól. Ma amikor az önzés orgiáit üli, ma, amikor mindenki ököllel, ravaszsággaj, csak a Pénz Istenének áldoz, jól esik lelkünket megfürdetni a lelki nagyság,, az áldozatkészség köimyekig megható példaV adásának kristályos vizében. A múltkor azt irtuk hogy akadtak Nyíregyházán dúsgazdag emberek, akik a hadirokkantak kar rácsonyára gyűjtőket durván kiutasították ezekkel az őket jellemző szavakkal: »Nem azért fáradtam, gyűjtöttem a háboru alatt, hogy, most azt könnyen szétosztogassam«. A múltkor ezeket irva, bizony széfgyenkeztünk mi is egy kissé ő miattuk. — Most azonban a sötétben tapogatódzó szár nalmas lelkek kontrasztjaképen egy lángban égő magyar lélek krisztusi péttíaadár sáról adhatunk számot. Meskó Károly, dr. Meskó Pálnak Nyír, egyháza város boJLdogeinlékü főorvosának fia, aki 35 évvel ezelőtt Braziliába vándoirolt ki s ott Congussu-ban folytat orvosi gyakorlatot,, családot alapítván 12 élőgyermek atyja — a háború okozta inség enyhítésére 10 ezer koronát juttatott testvérei dr. Meskó László és Meskó Elak kezeihez azzal a rendeltetéssel, hogy, ez az adomány u hazánkért vérzett hadirokkantak segítségére és néhány haxQarva könnyének fefezárilasára ferdita* sék. Értesülésünk szerint a küldött ősiszegből 2500 K-t a Hadröa javaslata alapján két nyíregyházi illetőségű rokkant kapott, névszerint Zsizska János teljesen vak és Hornyák János évek óta ágyban fekvő s önmagával tehetetlen hadirokkant^ 5000 koronát pedig a vármegye árvaszéke fog 2—3 megyei illetőségű a segélyre leginkább ráutalt árva között kioszítani. Annak jellemzésére, hogy, az adoiná*nyozó miként érez ma is hazája iránt, érdemesnek tartjuk leveléből ezeket koszolni: »A hazai lapök olvasása közben bi* zony sokszor megesik, hogy köny~, nyek szöknek szemembe. A magyar csapatok bevonulása Pécsre! Nytír gafmagyarország sorsa : oly esemér nyek, melyek mély halassal vemnak a drága hazától, az édes szülőföldtől messze szakadt magyar szívre. — 4 magyarnak Jób türelmével kell várnia a majdan kínálkozó alkalmai. Tartsuk szemeinket nyitva és kardunkat élesen! Nem hiszek én a turáni átokban s kérem az Istent, hogy az uj és boldog Magyarország feU építésére én is járulhassak még egy épitö kővel /« Honvéd utca 5. szám alatt egyezerQbb J tükör, lámpa, konybaedónyek, ruhanemüek, két pár uj női cipő stb. 136-2