Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-01 / 1. szám

Kyíevidék. >922 január •egy szép képet íuH csn*líni,. akkor_ művész, beleegyezésem adtam. "Erre megkezdődött a fényképész-trükkökkel egybekötött felvétel,, vagyis éppen ellenkezőleg,, ahogy én akartam ülve,, félprofilba, térdképet szerettem volna, de mivel kissé soványnak talált,, állva, mivel oromat piszének találta — fejemet lefele horgasztva,, felfele irányzott géppel — hogy ezáltal magasabbnak látszam — vett le. Éppen aranyfürdőben úszkált kis képem — mikor pár nap múlva megnéztem. Nagyon szép vagyok rajta — csakhogy egy kis hibája van, nem hasonlított rám. A fényképészek különben panaszkodnak, mert az anyag ára 100 százalékkal lett drágább,, ugy hogy olyan drága a felvétel, hogy az emberek kezdenek tartózkodók lenni. Elkeseredettek még azért is, mert a legforgalmasabb napon,, a vasárnap délután műtermeket — az uj miniszteri rendelet értelmében — zárva kell tartani. Megígértem a fényképészemnek, hogy ezt is megirom,, mert megígérte, hogy akkor hat visit kép helyett tizenkettőt csinál ugyanabban az árban. W. M. meg is jegyezte, hogy: toilette »toujours á jour«, kívánom, hogy a mai lányok a Korona parlcettes, villanyfényes termében éppen olyan jói mulassanak, mint mi valamikor a füstös tornacsarnokban. ; De kívánom azt is, tartsák meg a régi teaestélyek tradícióit: vegyék fel a bájos? j könnyű batisztruhát. Egy öregasszony. > Megvesztegetésért elitélt nyíregyházi kereskedő. Nyíregyháza, december 31. Saját tudósítónktól. Még a román megszállás ideje alatt 1919. november 7-én történt, hogy Lefkovics Sámuel nyíregyházi kereskedő a konyhasót maximális áron felüli árusította. Holejkó András városi rendőr egy ízben épen tettenérte Lefkovicsot, amint egyik vevőjének a hatósági árnál jóval riagasabb áron mérte ki a sót. LeFkoics, hogy elejét vegye az árdrágítás! eljá'snak. 30 koronát akart a rendőrnek adhallgatási díj fejében. A rendőr terméZetesen esküjéhez hü maradt és felháborodva utasította vissza Lefkovics aján-. tatát s az esetet jelentette fölöttes hatóságának. A nyíregyházi törvényszék most targyalta Lefkovics ügyét s őt bűnösnek mondotta ki megvesztegetés vétségében s ezért 1000 korona pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. Nőegyleti teaestély. Mintha egy. évtizedek óta elzárt fiókot nyitnék ki, ahonnan fakó szalagokkal, hervadt virágok illatával! rég elmúlt ifjúságom emlékei tolulinak elém. amikor a jótékony nőegylet január 5-iki' teaestélyéi-ől olvasok. . i Annak a generációnak, amely velem gyütt régen a múlté, legkedvesebb emí'kei fűződnek ehhez a névhez, egy-egy sszu souppé-csárdás, egy bűbájos alzer ma is visszacseng fülünkben, látjuk első »nagylányos« szereplésünk színhelyét: a gimnázium tornatermének kopasz, rideg falait, melyek között a nyolcvanas és kilencvenes évek legkedétyesebb mulatságai zajlottak le. A rossz padlóból felszálló por, a sokszor f üstölgő petróleum lámpák, a csikorgó hidegben izzadó falak de sok torok

L fájást termettek — másnap, de kitörődött a másnappal a boldog illúziók idején, még [ha a porban, füstben habfehér ruhácskánk reggelre piszkos szürkére változott is?? kimosták s ezzel rendben volt, várta a jövő teaestélyt. Mert a mii igényeink kicsinyek voltak, selyemruháról leány nem is álmodott — legfeljebb menyasszonyi ruhájáról' — a nagy bálokon lenge gazé vagy i'ülusion járta teaestélyre batisztruha illett. Egyszer kék, másszor rózsiszín szalaggal, egy ruhában táncoltuk végig a farsang három! teaestélyét s ha egy maliciozus gavallér Most negyven esztendeje. 1891 ujesztendeje Nyíregyháza, december 31. A Nyirvidék "tudósítójától. A kiadóhivatal nagy gallériáján szép sorjában pihennek az immár két év hijján egy félszázados múltra visszatekintő »Nyírvidéki évszámai. Most amikor a szilveszteri harangszó elégiája borong a levegőben s az emlékek álomjárása van, valamiképpen lelki szükségét érzem annak, hogy meginterjúvoljam a vái'os legmegbízhatóbb, gazdag adatokkal rendelkező I öreg historikusát, a sárguló levelű vén \ fóliánsokat, a régi Nyirvidéket és megj szólaltassam a friss újévi szám hasábjain... Szeretném ma. újév előestéjén tudni, | mi érdekelte, mi foglalkoztatta Nyiregye í háza város embereit most negyven eszr | tendeje. »Az cvelí egymásután tűnnek e], hogy \ soha többé vissza ne térj ének, hanem utat | nyissanak a jövőnek. így múlnak, így tel,* nek el emlékeink is az idők folyamán, ! hogy másoknak adjanak helyet. Ebben | van kifejezve a mult nekrológja.« Ezeket mondja a Nyirvidék negyven ! év előtti újévi számának tárcájában Por" ; csalmy Gyula. Szigorúan vett értelemben i hirdeti az elmúlást, annak kérlel hetetleryj ségét, aminek im ellentmond a szándeikom, amellyel emlékeket idézek életrfe, az ő szilveszteri tárcájának emlékezetét is. Negyven év előtt Az 1891. év újévi számát lapozgatom

1, Inezédy Lajos a felelős szerkesztő. A hivatalos megyei közlemények alatt Miklós László alispán, Mikecz János főjegyző \ neve van. Egy cikkben, amely a beköszön tő 1891. év nagyjelentőségét méltatja ezeket olvassuk: Nevezetes lesz és kiváló az 1891-ik esztendő Nyíregyháza város történetében. Föl fog jegyeztetni a város történetének évkönyveiben^ hogy ebben az esztendőben két nagyfontosságú alkotása e városnak nyer megvalósulást: a törvényszéki palota a fogház épülettel és a nagy lo" vas * aktanya. Ebben az esztendőben kezdik meg a vármegyei székház építését s eS(zel átköltözik a város városházául épült palotájába. El is fér kényelmesen egyik szárnyában az épületnek; a másik fele jó lesz majd a pénzügyigazgatóságnak, kir. adóhivatalnak s ha még elférne benne postának, távirdának. Nagy kényelmére lenne az a centralizáció a közönségnek.« Milyen nagyott nézett volna a cikk irója- ha elébe tárták volna akkor a ma def centralizált s az akkorihoz képest hatalfmassá fejlődött mai Nyíregyháza képét. Az 1891-i újévi számban pattantja k ia Nyirvidék a gáz vagy villany világítás behozatalának tervét is. Az erre vonatkozó sorok igy sóhajtanak fel: »Az bizonyos, hogy Nyíregyházán nemcsak a haldokló Goéthével sóhajtoznak az emberek «több világosság után«. Az elmúlt esztendővel akkor sem

; voltak megelégedve. Mit nyertünk?? — kérdi keserűen az! Újévről elmélkedő cikk irója (J. a.) Es így szól az elmulit 1890-ről: s Láthattuk hazánk virágzó vidékeit a bőszült elemek: tüz, viz s viharok álltai tönkre tétetni... Társadalmi életűnket az! elharapódzott társadalmi betegségek emésztették.« A jelent pedig igy festi: Rut irigység, gyűlölet, szeretellenség, halálom és gazda ság utáni vágy; szolgálni a Mam.nonnak, ezek vezérlik ma az embereket... Egy hazának fiai készek egymást gyűlölni. Torzsalkodnak önző érdekekért s erre késze& még a vallást is fegyverül felhasználni.« íme jelenünk bűne a félszázad előtti társadalmunknak is! Az Újdonság-rovatból megtudjuk hogy 1890. Szilveszterén a nyíregyházi kereskedő ifjak egylete estélyt rendeztek a Bessenyei-szobor javára. Ugyanez egylet felolvasó estéliyt hirdet, ameiyen Porul* szky Pái főgimn. tanár, Surányi Imre postafőnök tartanak előadást, Andor Endre joghallgató pedig szavalni fog. Igen fájó reminiszcenciákat ébreszt bennünk, az 1891. ujévjén közölt hivatalos árjegyzék, amelyet »Gabona-Csarnok* cím alatt olvasunk: Egy. mázsa buza forint 20 krajcár egy liter szesz 53 krajcár, egy kiló »Mund« liszt 14 krajcár, kenyérliszt II krajcár, egy mázsa burgonya két forint, egy kiló Jtíus 44—48 krajcár, zsir 77, szalonna 46 krajcár, egy liter ír ós vaj 60 krajcár, egy köbméter tölgyfa 2 forint nyolcvan, bükkfa 3 forint. A »Csarnok «-ban Kálmus, Egy öreg napszámos nyilatkozatai című ironikus rajzában mégis visszasóhajtja az akkori árakhoz képest is olcsóbb világot, így, írván a boldog 1891-ben: »Hová is lettek azok a régi jó idők!! Három krajcár volt egy itce bor, eggyel több fontja a húsnak. Ha az .ember benyúlt a kis lajbizsebbe, s kivett egy marék rézpénzt, olyan keresztelőt csapot belőle hogy hazamenet minden koma, sógor bőgőnek nézte az eget s a bábaasszony egy hét múlva is dörzsölgette balról jobb felé, a sok evésnek miatta. Most egy olyan paszita »egy tehén árába kerülne.« Mi van ma, ha akkor drágaság .volt??!! Visszateszem az öreg évszámot pihenőhelyére. A Szilveszter az volit negyven év előtt is, mint ma, fájdalmas mult sirbatétele és lelkes remény az uj esztendőben, remény, amelyet az idők Urába vetett hit táplál.' Fegyházra ítélt betörő cigányok. Nyíregyháza, december 31. Saját tudósítónktól. Balog Gábor nyirtassi, Surányi István egri, Balog Mihály, biri-i, Surányi Mária egri, Balog Fáni nyirtasi és Lakatos József ajaki cigányok ellen lopás büntette miatt emelt vádat a nyíregyházi kir. ügyészség, mert Prügyön ez év október 23-án a Lakatos István lakásába az ablak vasrácsának kifeszitése után betörték és onnan 38000 korona értékű ingóságot elloptak. A nyíregyházi törvényszék Kqsinszky-tanácsa most ítélkezett fölöttük s Balog Gábort 4 évi fegy házra' Su^ rányi Istvánt 3 évi fegyházra Balog Miháíyt 1 évi fogházra, Suráf nyi Máriái és Balog Fánit pedig orgazdaságért egyenkint 6 heti fogházra ítélte. Lakatos József ellen a királyi ügyész elejtette a vádat. Vádlottak az ítélet ellen felebbezést jelentettek be. — Szabolcs vármegye teljes címtára mintegy, 25000 név van a Szabolcsi Napr tárban. « .