Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-28 / 23. szám

J&imiDÉK 1922. január 28. • JTmimttaamMtMStqimmfaMsei^ i Aki a toborzás ellen izgat ,Inkább az oláh hadaeresnek szolgáljon a fiam, mint a. magyaroknak!,

1 Nyíregyháza, január 27. Saját tudósítónktól. Molnár Dániel komlódtólfalui ötgyermekes napszámos egyik fiát a toborzás alkalmával besorozták a magyar hadseregbe. Az öreget mód fellett elkeserítette a dolog és a falu bírája és többek elölt a következőképen fakadt ki: »Még mindig a nagy gazdáknak álil a világ, a szegényt pusztulni hagyják. A nagy gazdának a fiát nem veszik be katonának, az övét bevették, de megmutatja, hogy a fia nem lesz Magyarországon katona. mert inkább átszökik vele oláh megszállott területre és inkább az oláh hadseregnek szolgáljon' mint a magyarnak. Majd ő megmondja az oláhoknak, hogy mi megy itt végbe Magyarorszá|gon. Erőszakosan besorozzák katonának a legényeket s aztán elébe lesznek egy írási, hogy irjon aía. És akkor azt beszélik' hogy Ím ként jelentkeztek. ^ A toborzás ellen izgató magáról' megfeledkezett embert a csendőrség letartóztatta és bekísérte a nyíregyházi királyi ügyészségre, ahol! az eljárást megindították

1 ellene. Mit beszél Csehországról egy nyíregyházi üzletember ? Miért emelkedik a szokol? — A cseh kormány erőszakkal is olcsóbbá teszi a megélhetést. Tegnap egy nyíregyházi üzletember érkezett haza Prágából és a megszállott Felvidékről,, hol üzleti ügyekben járt. Érdekesnek tartottuk őt megkérdezni az ott látottá^ és tapasztaltak felől. Első kérdésünk az volt,, hogy mi lehet az oka a szokol, a cseh korona óriási emelkedésének. — Hja kérem, mondotta az illető, akármilyen ellenségünk is nekünk a csehek,, mégis tanulhatnánk tőlük. Most a cseh pénzügyi kormány mindent elkövet,, hogy feljebb vigye a nemzetközi viszonylatban a cseh korona értékét. Ezáltal a megélhetést akarja olcsóbbá tenni,, még ha ez a kifejlett cseh ipar rovására "történik is. Annyi bizonyos,, hogy a szokol emelkedése következtében jó ideig a gyárosok nem tudnak kiszállítani semmit az országból,, sok száz milliót vesztenek, de viszont olcsóbban szerezhetik be a nyersanyagot és az olcsóbban beszerzett nyersanyag feldolgozása révén foglalkoztatják munkásaikat. Éppen elgondoltam, hogy mi lenne Magyarországon,, ha a gazdatársadalom rovására merne valamit tenni a kormány valutajavitás által a tömegek olcsóbb megélhetésére. A gazdák haragja az első percben elsöpörné az ilyen»hitvány« kormányt ugy-e ? No hát ezért nincs nálunk olcsóbbodás,, de van Csehországban. Most a cseh kormány a valutajavitás révén erőszakkal lenyomja az árakat és most már minden téren beállott az olcsóbbodás, még az élelmiszereknél is. A cseh korona most már meg nem áll 15—20 zürichi pontig,, most a cseh kormány delegátusai is pénzügyi megbízottai ott ülnek Zürichben és vigyáznak rá,, hogy a javulás tartós legyen. Külföldről igyekeznek minden cseh koronát bevonni és a gyárosok is utasítást kaptak, hogy vonják vissza külföldi szokol követeléseiket. — Annyi bizonyos, hogy a cseh szokol emelkedésének mi magyarok isszuk meg a levét. A textil áruk emelkedni fognak,, de különösen végzetes az az emelkedés azokra a kereskedőkre, akiknek szokoltartozásuk van. De végzetes lehet a közre is. A magas szokol mellett a csehek összevásárolhatják az egész Magyarországot, ezért kell kiviteli tilalom most különösen. Például az élő sertést mert itt összevásárolhatnák cseh ügynökök 5—5 fél cseh koronáért,, hova vezetne ez, az ország kiéheztetéséhez. — Ismétlem, tanulnunk kell a gyűlölt csehektől. Ott az egész vonalon, különösen a »régi« Csehországban,, óriási termelő munka folyik. Éjjel-nappal folyik a építkezés. Prágában, Brünnben még éjjel is építenek villanyvilágítás mellett a nagy hideg dacára, melegített malterrel. A gyárakat kötelezte a kormány,, hogy üzemüket minden körülmények között tartsák fönt. És elszorul a szivem, ha arra gondolok, hogy a felvidéki magyarság egyrésze,, bár hál Istennek még eddig kisebbik része az egyéni boldogulást me^alálva,, kezdi felejteni Magyarországot,, pláne hogy hallják az itteni nehéz viszonyok hirét. A magyar irredentizmust az szolgál ná legjobban, aki itt nálunk jobb gazdasági helyzetet, jobb megélhetési viszonyokat teremtene. A férje helyett meggyilkolt asszony. Nyíregyháza, január 27. Saját tudósítónktól!. Havrilla János 37 éves kerülő már éveken keresztül

1 szolgált Szakolyi Sándor szakolyi gazdaságában s szolgálatadója közbenjárására a katonai szolgálat álől is felmentették, mint a gazdaságban nélkülözhetetlen egyént. Amikor a forradalom kitört, a szakolyi gazdaságot fegyveres katonák lepték el, akiket Szakolyi Sándor rendeletére bőven megvendégeltek. Az eszemiszomban Havrilla János kerülő és Csordás Ferenc gazdasági csellód is résztvettek. Amikor Havrilla már tele ette és tele itta magát, felállt és igy szólt: — Ettem, ittam, most megyek megdőlöm a gazdámat!! Csordás Ferenc erre Havrilla szemér re vetette, hogy szégyellje magát ,amiért annak az életére tör, akinek a háborús szenvedésektől való megszabadulását köszönheli, azonban Havrilla hajthatatlan maradt, mire Csordás felháborodásában több izl>en arculülötte a hálátlan kerülőt, majd a jobbérzésü cselédek is odakanyarítottak egyet-kettőt Havrillának, aki dühében hazarohant, a vértől megmosta magát .azután elővette vadászfegyverét, megtöltötte és megindult vele a Csordásék háza fellé. Az ablakon át világosság szűrődött ki az utcára s Havrilla látta, hogy egy alak mozgolódik a szoba közepén. Havrilla vállhoz kapta fegyveré

1, célzott és elsütötte. A lövés az alakot, aki nem volt más, mint Csordás Ferenc felesége, szíven találta és azonnal megölte. A nyíregyházi törvényszék most tartott főtárgyaíást Havrilla ügyében és őt 6 évi fegyházra ítélte. Havrilla az ítélet ellen fellebbezést jelentett be. Pénzhiány. Kereskedelmi és ipari körökben, de még bankkörökben is sokat Uehet hallani a pénzhiányról, a pénzszűkéről. Számosan azt hangoztatják,, hogy ennek a hiánynak a bankok az okai, mert olyan horribilis kamatlábat állapítanak meg, hogy azt reális kereskedő meg nem fizetheti, viszont pedig azt mondják, hogy a gazdatársadalom tezaurálja a pénzt, bizalmatián a betétekkel szemben, mert már annyi mindenféle zaklatásnak és megcsonkításnak voltak kitéve a betétek a forradalom óta. hogy megszűnt a bizalom ezek iránt. Ha a most forgalomban levő és illetve a máig kibocsátott mennyiségű fizetőieszköz tömeget összehasonlítjuk! a békebeli mennyiséggel és a kellő számítást alkalmazzuk, akkor mindenki előtt kétségtelenné válhatik az. hogy pénzszűkéről, pénzhiányról beszélni alig lehel. Igaznak kell tehát annak tennie, hogy a pénzmennyiség ia maga megszokott és a békében megcsontosodott körfolyamatát nem végzi el, az valahol, vagy több helyen is megákad. EJ kell hinnünk, hogy nemcsak a termeléssel foglalkozók, hanem azok is, akik a pénzkei-, reskedést űzik, sokkal nagyobb mennyisé-' gel tartanak maguknál

1 vissza, mint azt a normális viszonyok között telték. Röviden a pénz-íerek, ugy látszik, pénz-érelmeszesedésben szenvednek és ennek.kóros tüneteit érzi maga a gazdasági élet is. Bűnös cselekedetnek kell minősíteni lazL ha ebben az országban a gazdasági éüet lüktető erejét alkotó fizetőeszközök körfolyamatát bárki vagy bárkik is megakadályozzák. Hogy miért, arról is néhány szót Az állami jegyintézet január 15-iiki kimutatása szerint forgalomban volt közel

1 25.5 milliárd korona névértékű államjegy; 361.6 millióval több, mint január 7-íén. — Tehát egy hét leforgása alatt 361.6 milliónyi államjegy szaporulatra volt szükség. Hosszú esztendők tapasztalata igazolja, hogy a fizetőészközök szaporulata csökkenti azok egységének értékét. Ha tehát en nek az orszagnak lakossága mesterséges eszközökkel előidézi annak szükségét, hogy ujabb fizetőeszközmennyiség bocsáttassák közre, akkor ebből a tényből folyó szükségszerűség egyúttal az is, hogy a pénzérték csökken. Ha tehát elraktározom a hozzám befolyt pénz, akár a leveles ládába, akár a mestergerendára, akár az Arnheiim szekrények és trésorok rejtett kazamatáiba is és nem bocsátom vissza a forgalomba, akár azzal, hogy feleslegemét a pénzintézetekbe helyezem, akár ugy, hogy az ipar és kereskedelem termékeiből vásárotok, mindenképen kárt okozok ennek az országnak. Kárt, mert a gazdasági élet természetes folyamatát, mesterségesen akadályozom meg. Ha mármost nemzetgazdaságunk tengődését abból a szemszögből vizsgáljuk, amelyet az úgynevezett békeszerződés teremtett, ha továbbá azokat a törekvéseket és az ezek eredményeit tevő vér lecsapó ló folyamatot vizsgáljuk, amelyet a zürichi börzén működő ellenségeink kifejtenek, a melynek célja világos és abban található hogv bennünket a pénérlékelés kedvezőtlenségének lassú, de biztosan pusztító folyamatával károsítsanak és gyöngítsenek, sőt sorvasszanak el. akkor azt kell mon

M dánunk, hogy a pénz tezaurálás segítő eszköze annak a bűnös manipulációnak, a melyet elleneink gazdasági életünk ellen intéznék állandóan. Hiszen, ha, megfelelő számadatokkal rendelkeznénk, ki lehetne számítani még azt is. hogy a zürichi korol najegyzéssel miként vándorolnak ki a külföldre legértékesebb javaink ós ezen az uton miként szegényedik el ez az ország. Ha tehát ezt az elszegényitő folyama-