Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-27 / 22. szám
1922 január 27 j&immtK 5 tanár előadásával kapcsolatosan burgonyatermelői ertekezletet fogunk tartani. Dr. Kállay Miklós s. k., ü. v. alelnök. Ültessünk eperfákat. A m. kir. országos selyemtenyésztési felügyelőség nagyarányú akciót indított az ország eperfaállományának növelése és a selyemtenyésztés fellendítése érclekében. Eddig csak a közterületek befásitására forditottak gondot és magánosoknak nem igen juttatlak eperfákat. Most ép ellenkezőleg a fősúlyt a magánosok szükségleteinek a kielgitéésére szándékoznak fektetni és a legmesszebbmenő támogatásban részesítik azokat, akik a selyemtenyésztés céljaira saját kertjükben vagy földjükön legalább 10 darab eperfát akarnak üttetni. Ezen fák darabja szállítással' együtt mind'össze csak 5 korinába kerül 1. Sőt amenynyiben tényleg a célnak megfelelően s utasítás szerint üttetik el a iákat és azok a jövő év őszéig megerednek, még ezt a 5 korona darabonkénti árat Is visszatérítik a tulajdonosnak. Ilyen nagy áldozatot hoz az állam a selyemtenyésztés érdekében azért, hogv a magánosok is ültessenek a tulajdon területükre leperfákat. Ezen fákról 1 a lombszedés majdan más módszer szerint történik és a selyemhernyók táplálásához szükséges levelek nyáron galyastor lesznek lemetszve. Tlv módon a levélszedés sokkal gyorsabbá válik. Főként pedig a fák alja mindenféle gaa d a sági és kerti veteménvezésre felhaszínálható, miután május "és junius hónapban" az egészen legalyazott fák semmi árnyékot nem vetnek. Szőlőtermő vidékeken a szőlőtőkék közé gyümölcsfákat ültetnek már pedig a fennebb leirt módon "kezelt eperfa sokkal alkalmasabb és kévése bé hátrányos a "köztesveteményre, mint bármely más fa. Országszerte máris igen nagy érdek L •lődés mutatkozik a magánterületi eperfaültetés iránt és számos nagy gazdaságban kiterjedi telepítéseket végeznek arra való számítással, hogy igy legelőször kezdhetik meg az uj rendszerű gazdaságosabb lomszedéssel a selyemhernyóteny és zttést. Eperfái még mindig lehet kérelmezni a szekszárdi m. kir. országos selyemtenyésztési felügyelőségtől', ahonnan ugy az ültetésre és a fák kezelésére, mint a közveteményezésre vonatkozólag részletes utasítással is szolgálnak. Az uj metszési módot pedig a kerületi selyemtenyésztési felügyelők fogják annak idején mindenütt bemutatni. Mindazok tehát, akik a közel jövőben selyem 11 hernyótenyésztéssel kívánnak foglalkoz"ni és hajlandók saját területükön eperfát ültetni, ne szalasszák el ezt a" kedvező alkalmat, hanem igyekezzenek- faigénylésüket mielőbb bejelenteni, hogy még ez év tavaszán a fákhoz jussanak. bi adal mo zgó. Január 27, 28, 29, péntek, szombat 5, 7 és 9 órai, vasárnap 3, 5, 7 ős 9 órai kezdettel a nagysikerű s idegizgatóan borzalmas CIRKUSZ KING Il-iZs része bűnügyi kaland 10 felvonásban. Jegyek előjegyezhetik d. e. 11 árától a Diadal pénztárában . — Női kalapok átformálását, javítását és uj kalapok készítését a legújabb idivat szerint jutányos áron elvállal: Tóth Mária női kalapszalon. Nyíregyháza, .Vay Adám utca 7. A Diadal-mozgóval szemben. Január 27 28; 29, péntek, szombat, vasárnap 5, 7 és 9 órakor f • gy^rm^K^i III.-Í& rész: Üzenet a túlvilágról 7 felvonásban. -J könyvet ILLIK KÖLCSÖNKÉRNI mert 30 ^oronóért 3000 köpyv között Válogathat az Ujságbolt Kölcsönkönytárában Pk. 12595—1921. szám. Hirdetmény. A nyíregyházi királyi járásbíróság közhírré teszi,, hogy Kukucska Mihály és társai részéről a 28000-1919. I. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Kukucska István holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul Vietórisz István dr. nyíregyházi ügyvédet rendelte ki. Kukucska István Nyíregyházán 1889. február 3-án született Kukucska András és Szuhánszki Mária szülőktől ; nőtlen,, kisbirtokos, nyíregyházi lakos volt; Nyíregyházán 4 magyar hold,, továbbá a kótaji 207. és 1288. sz. betétben felvett 4 magyar hold és 1189 négyszögöl területű ingatlana van ; katonai szolgálatra bevonult 1914. augusztus 2-án Munkácsra a volt m. kir. 11-ik honvéd gyalogezredhez,, mint közember, onnan 1914. augusztus 10-én a 3. számú tábori századdal az orosz harctérre került és a harctérre kimenetele után többé nem adott életjelt magáról ; utolsó tábori posta száma ismeretlen. A királyi járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűntnek életben létéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtányilvánitás szempontjából fontos egyéb körülményekről, igy különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn tul még életben volt, ezt a hirdetménynek a járásbíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a járásbírósághoz jelentsék be,, mert ha a most meg jelölt időpontig bejelentés nem érkeznék,, a járásbirSság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtányilvánitás kérdésében határozni. Nyíregyháza,, 1921. december 24. Dr. Varró s. k. v kir. jbiró. A kiadmány hiteléül: Lukács, irodatiszt. Pk. 10988—2—1921. szám. Hirdetmény. A nyíregyházi kir. járásbíróság közhírré teszi,, hogy az állítólag elveszett következő okiratok : a nyíregyházi m. kir. állampénztárnál a vallás és közoktatásügyi tárca 1912. év 'március havi letétnaplójának 4 cikke alatt bevételezett 1300 korona és az 1913. év junius havi letétnapló 12 cikke alatt bevételezett 200 korona letétbe helyezéséről kiállított 2 darab letéti elismervény megsemmisítése iránt az eljárást Zatureczky Pál nyíregyházi lakos kérelmére folyamatba tette. Ennél fogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Nyíregyháza,, 1921. december 31. napján. Dr. Varró s. k.,, kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül : Pk. 7769-2—1921. szám. Lukács, irodatiszt. i . I. Hirdetmény. A nyíregyházi királyi járásbíróság közhírré teszi,, hogy Burger András nyíregyházi lakos részéről a 28000—1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Burger Ignác nyíregyházi lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Nagymáté András nyíregyházi ügyvédet rendelte ki. Burger Ignác Nyirpazonyban 1893. október 25-én született,, apja néhai Burger Ignác, anyja Szép Borbála,, nőtlen gyógyszerész, Szabolcsvármegye árvaszékénél 50,000 korona készpénze és 100,000 korona névértékű hadikölcsönkötvénye van elhelyezve. Ingatlan vagyona a nyirpazonyi 47. számú betétbenvan felvéve,, utolsó belföldi lakóhelye Nyíregyháza volt,, katonai szolgálatra 1915. nov. végén vonult be Szatmárra a 65-ik gyalogezredhez mint gyógyszerész,, 1916. julius 17-én az orosz harctérre ment és Halicz előtt a delejovi hídfőnél 1916. augusztus 31-én fejlövést kapott,, utolsó tábori postaszáma 92 volt. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben,, ha az eltűntnek életben létéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtányilvánitás szempontjából fontos egyéb körülményekről, igy különösen arról lenne tu domása,, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn tul még életben volt, azt a hirdetménynek a járásbíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a járásbírósághoz jelentse be, mert ha a most megjelölt határpontig bejelentés nem érkezik, a járásbíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtányilvánitás kérdésében határozni. Nyíregyháza,, 1921. szeptember 28-án. Dr. Varró s. k.„ kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: g . . Lukács, iroda tiszt.
