Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-25 / 20. szám

2 / jtöiíüTIDÉK 1922. január 25 Miklóssy István püspök XV. Benedek pápa haláláról. Nyíregyháza, január 24. A Nyírvidéki tudósítójától. A katholikus világot ért mélységes gyászeset, XV. Benedek pápa halála alkal­mából 1 Miklóssy István hajdudorogi püs­pök körlevelet intézett egyházmegyéje papságához, amelyben az egyházat éri gyászesetrőt a következő szavakban em­lékezik meg. Egyházunknak mély gyásza van. — Krisztus földi helytartója XV. Benedek! római pápa őszentsége folyó hó 21-én, életének 68-ik, áldozópapságának 44-ik és gondterhes, áldásos papságának 8-ik évé­ben rövid ideig tartó, sulyo? szenvedés után váratlanul elhunyt. Az Anyaszentegyház kormányzását gí legválságosabb időben, a világháború he­ves tombolása közben vette át, oly idő­ben, amikor a keresztény népeknek a hitel lén anyagiasság által túlfűtött ádáz gyűlö­lete a krisztusi szeretet közel kétezer éves fáradságos munkájának gyümölcseit pusz­tulással fenyegette. A Megváltó gondoskodott arról, hogy az egyház kormanyzása a legnagyobb ve­szély idején széles látókörű, mély tudásu és szent éltetü egyetemes főpásztor keze* be jusson, aki' a háborús csapások által kéjt ségbeesésbe sodort lelkeket felemelte, a le­győzött országokat, köztük a mi szétdara­bolt, kifosztott hazánkat is hathatós anya­gi s erkölcsi támogatásban részesitette, aki az ellenségeskedő népeket egymással ki­békíteni, a háború áldozatainak, özvegyei­nek, árváinak és földönfutóinak nyomo­rát nagy sikerrel enyhíteni törekedett. A megboldogult Szentatya elérte azt? hogy Konstantinápolyban a görögkeletiek, mohamedánok és zsidók még az ő feleiében elhatá­rozták, mikép érdekükben kifej­leit eredményes diplomáciai és társadalmi tevékenységéért szob­rot emelnek meki. Ezzel rótták le hálájukat a nagy pápá­nak azért, hogy lángelméjével és jó szivével Keleten is százezrek éleiét mentelte meg, milliók könnyeit törölte le. A haltál váratlanul szakította félbe ál­dásos tevékenységét. Isten akaratába ve­tett gyermeki megnyugvássá® fogadta a szenvedést. Tiszta, nemes lelke — aláza­tosan hisszük — már megkapta a bol­dog örök élet tiaráját Jézustól, akinek csaknem nyolc éven át földi helytartója volt Megnyugszunk Isten rendelésén. — Szentséges Atyánk álklott emlékét imáinké­ba foglaljuk és szivünkbe zárjuk. Szeret­teit papjaim és hiveim imádkozzanak ve­lem együtt az egek Urához, adjon a megf boldogult főpapnak boltíog nyugalmat és örök emléket, az elárvult Anyaszentegy­1 háznak pedig küldjön hozzá hasonló ki­váló főpásztort. A körlevél ezután rendelkezéseket tar­talmaz az egyház mélységes részvétének és hálás kegyeletének nyilvánítására. Igy a körlevél vételétől számítva há­rom napán át délben egyszer s a temen tés napján pedig reggel, délben és este az összes templomokban fél órán át szól­ni fognak a harangok. A lelkészek vasár­nap kihirdetik híveiknek a gyászesetet. Fo lyó hó 28-án minden parochiális templomi­ban ünnepélyes gyászmise lesz. Szegény diákok. Nyíregyháza, január 24. A Nyirvidék I tudósítójától. Regényeimnek is beillenék, vszmdarar ) bénák is... Az a sok nélkülözés, testi és lel­ki szenvedés, amely manapság osztályré­szül jut a szegény szülő tanuló gyerme­kének, bő anyagot nyujthatna a termékeny] írói fantáziának, hogy regény vagy szín­darab alakjában odaállítsa a nagy nyilvá­nosság elé és felhívja rá azok figyelmét, akiket a jó Isten, földi jókkal bőven meg 1­áltíva megkímélt ilyen nyomorú Ságoktól. Egy kicsi történetet hadd mondjunk el a magunk köréből 1: A szegény, tehetséges kis diák, másodikos gjmuázista, 11 éves; Gáváról, hol édesapja becsületes, korcs­mázást, kártyát nem kultiváló kisiparos; vonaton jár be mindennap iskolánkba. A kis diák minden reggel 5 órakor, amikor ugyancsak tudna még aludni szegényke, talpon van már; a petróleumlámpa vagy amnak hiányában az olajmécses gyenge világánál, hideg szobácskájában, átfutja még egyszer az aznapi leckéjét, elkölti a sovány, rántott levesből és kenyérből álló reggelijét, becsomagol magának ejgy da­rabka paprikás szalonnát ebédre és kopott prémmel bizony ki nem bélelt télikabátká­ját magára kapva, egyik testvérétől kinőtt, már nem egészien vízhatlan cipőjében sie* a sötét falun, a hólepte utcákon keresztül 1 ki a kis vasúti állomásra. Jókor érkezett, a motoros még nem jött be. Várnia kell a fűtetlen váróteremben öt, tíz percet, fél­órát is, közben el ís szundit a kemény fa­JJŐcán, mert a gyenge test bizony megkö vet­teti a maga pihenését. A motoros félórai, olykor teljes órai késéssel beérkezik Nyír­egyházára; a kisdiák futva iparkodik az iskola felé, hogy az első órának, amelyen olyan ritkán lehet jelen, legalább a vé­gére érjen oda és halljon még valamit a tanár ur magyarázatából, mert anélkül bi­zony igen nehéz annak a leckének a megh értése!! Déli egy órakor hazamennek az osztálytársai, ö több bejáró tanulótársávaiU együtt ott marad az iskolának egy fűtött tantermében, elkölti kis ebédjét, tanulgat a ma feladott leckéből, ideje van hozzá bő­yen, mert a kisvonat csak este 6 órakor inr duf visszafelé. Még szórakozásra is van ezalatt alkalma: tornázhat az iskola udva­rán, a cserkészőtthonban et-elnézegetheti a sakkozókat, a zeneteremben végighallgat hatja az énekpróbákat, mire elérkezik a hazatérés órája. Sötét este yan már, mire fáradtan, éhesen, átfázva hazaérkezik és pihenésre térhet... Szegény kis diák!! Mennyivel köny­nyebb, kényelmesebb már a soruk azok­(nak a te pajtásaidnak akik idebenn Iáknak a városban, de egyébként ugyanolyan sze­gények, mint amilyen te vagy!! ök csak a felét szenvedik végig naponként azoknak a nélkülözéseknek, amelyeket te éltél át Hát még milyen jó dolguk lehet azoknak a diáktársaidnak, akiknek egyáltalában nem kell nélkül őzniök, szenvedniök. — Meleg szobában ébrednek fel, van meleg téli ruhájuk, jó cipőjük, zsebpénzüktől te­lik uzsonnára, járnak korcsolyázni, mozi­ba, színházba, .tanulnak zongorázni, hege­dülni, járnák német, angol órákra...!! No azért ne csüggedj kis diákom!! — Szerzünk neked is jó meleg ruhát, cipőt, adunk meleg ebédet, olcsó könyveket és írószereket, sőt ha a jó Isten és a jó emf­berek is megsegítenek berniünket, adunk télén át meleg szobácskát is, hogy ne kelljen sötét, zimankós időben hazajár^ nodü Már megtettük mindezekhez az eií­ső lépést: tanáraid és tanulótársaid elha­tározták. hogy számotokra szegény diá­kok részére olyan ifjúsági segitő egyesüle­tet létesítenek, amely el fog látni bennef­teket mindennel, amiben hiányt szenvedj lek. Sok jószívű úriember és úriasszony van Nyíregyházán, akik kérésünkre bizo­nyára örömest fognak a magukéból is segítségetekre lenni, a másokéból is gyűj­teni számotokra, tudjuk nagyon jól, hogy ezek a mi terveink sok-sok pénzt igényel­nek, de hisszük, hogy a jó Isten és a ti nyomoruságotoknak a feltárása megindít­ja majd a szivét és megnyitja az erszé­nyét azoknak, akiktől segítséget várha­tunk számotokra!! Él 1 még a hit az ember.i szivekben: »Aki segit a szegényen, az ég áldása lesz azon...!!« A patkányok terjesztik első­sorban a pestist. Kötelezővé kell tenni a patkányirtást Nyíregyháza, január 23. A mult év fo­lyamán Európa több városában szórvá­nyosan fellépet a pestis, igy: Velencében, Nápolyban, Konstantinápolyban és Páris­ban. ' Ez ellen a szörnyű betegség ellen, a mely eddig még csak szórványosan jelent­kezett, de óvatosság hijján járvánnyá fa­julhat. minden országban megteszik az óv­intézkedéseket s nálunk is az Országos Közegészségügyi tanács foglalkozott ezr zel 1 a kérdéssel s legközelebb a népjóléti miniszter rendeletet fog kibocsátani, a mely az egész ország területére yonatkoh zólag a szükséges intézkedések megtéte­lét és a patkányirtás hatósági kezdeménye­zését rendeli 1 el. Mert tudni lceül, hogy a pestist elsősor­bban a patkányok terjesztik. Lapunk mult kori számában felhívtuk a hatóság figyel­mét arra a veszedelemre, amit a patkár nyok nagyszámú betelepedése okoz váro­sunk közegészségügyére nézve. Nyíregyházán is egész városrészeket lep el a patkányhad, amelyek veszedelmes rtiódon elszaporodtak. Azokra a köztisztasági és közegészség ügyi bajokra utalva, amit ezen kérdés fi­gyelmen kívül hagyása előidézhet, hasz­nosnak tartanánk s messzebb menő ér­dekre tekintve múlhatatlanul szükséges­nek, hogy a hatóság az összes háztulajdo>­nosokat figyetoieztetén a bajra s egyúttal kötelezné arra, hogy ezen undorító és ra­gályterjesztő féreg ellen az egyöntetű offenzívát megkezdjék. Erre a célra és az eredmény biztosítására utasításokat kibo­csátani s egyúttal az irtó szerekről gon­doskodni szintén az illetékes hatósági kö­zeg kötelessége. Ne várjunk a felsőbb fórumok rendele teire, hanem lássunk hozzá mielőbb az ir­táshoz .mert minden patkánnyal a bacilu, sok 1 egyik hordozóját öltük meg s azt máglyán elégetve a pestis csiráit pusztít­juk el 1. Séta a nyíregyházi korzón. Nyíregyháza, január 24. A Nyirvidék tudósítójától. Ha valaki elolvassa a riport cimét — joggal kérdezheti, hát ilyen is van itt?? A fővárosi ember napi programmjához hoz­zátartozik a korzó, igy hát nem beszélünk a Váci-utcai sőt még a pesti »Csirkéi kor­zóról sem. Debrecen és hasonló városok­ban gyönyörű kellemes korzó-élet van. míg nálunk a korzónak csúfolt íkorzó? oly szomorúan fest ,hogy elszorul az em L ber szive. Joggal használhatjuk ezt a ki­fejezést, »elszorul az ember szivet, mert egy város lüktető életének valóságos tük­re a korzó.

Next

/
Thumbnails
Contents