Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-24 / 19. szám

JVÍIKWIÜBKI m január 24. A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör ünnepli Rákosi Jenőt Nyíregyháza, január 22. A Nyirvidék tudósítójától. Szabolesvármegye székházának históriai hangulatu dísztermében felgyulladnak a csillárok. Az elnöki szék felett Szent István, Kossuth, Rákóczi Ferenc képei megelevenednek a halhatatlanság fényében. A klasszikus szépségű terem széksorain lelkes, nemes öntudattat áthatott hölgyek és férfiak ülnek, hivő áhítattal, mint a templomban. Mert imaházzá magasztosul ma itt e díszes terem, egybegyűltünk, hogy vallomást tegyünk néma elmerüléssel, magasba lendülő gondolatok ihletett kisérésével is arról, hogy a miénk az ut, az igazság és az élet, miénk a feltámadás hite, reménye, birodalma. Mohács évének sürü feketeségü égboltja alatt idejöttünk, hogy csillagot keressünk a fekete magyar éjben idejöttünk, hogy halhatatlan géniusz, jelilemben, létekben és tettben, szóban és irás ban, tanító beszédben és remekbe formált alkotásban örökéletű magyart ünnepelijünk, idejöttünk a nagy Rákosi Jenő géniuszának ünnepére. Amint látom, hogy színültig megtelik a terem, amint látom, miként sereglenek rózsás szépségű leányok, asszonyok és nemes férfiak, érzem ennek az ünnepnek nagy lelkeket kapcsoló erejét ilt a szabolcsi végvárban, a kegyetlen Ítéletként húzott demarkációs vonaltól néhány kilóméternyi Nyíregyházán és az apostolok magasságában látom a Bessenyei Kör agilis vezető férfiait, akik ebben az anyagi küzdelmek korbácsolásában keserített, politikai táncok forgószelében megszédült, már-már céljavesztettnek, anarchiába hullotlnak látszó jelenben a Vesta-papnők kölelességludásával és elhivatottságával elész getik a kevesektől körülvett magyar oltár tüzét és a fórum beteg hangzavarába helézenditik a hitnek csodás himnuszát. Mert himnikus erejű volt a szombati Rákosi Jenő ünnep. Amint megtelt a terem hivő magyarjainkkal, felvonult az emelvényre a Bessenyei Kör elnöksége Mikecz Dezső udvari íanácsos mezeit dr. Vietórisz József, az irodalmi szakosztály elnöke. Galamb Sándor fővárosi tanár, esz tétikus, és Fehér Gábor főgimnáziumi tanár foglaltak helyet. A Városi Dalegylet, amelynek nagyszerű énekesei -fi karzaton helyezkedtek el, mint orgona szólal , meg, a közönség áhítatos érzéssel áll fel, Kölcsey Himnuszának mindig üdítő akkordjaiban dobbannak össze a szivek. A kart Jakab József karnagy vezeti most is mesteri sikerrel] Dr. Mikecz Dezső megnyitója Majd felhangzanak a bölcseség szépségében ragyogó megnyitó szavak, amelyek közibünk idézik- az ünnepelt magyar halhatatlant, Rákosi Jenőt. Mikecz Dezső udvari tanácsos-, a Bessenyei Kör ideátok fényével övezett elnöke megnyitójában szomorú magyar vonásra utal. Mi napjainkat rendszerint csak akkor,vonjuk ünnepi fénybe, mikor már hatotlak. Tudunk szép temetést rendezni, virágokat helyezünk a koporsókra, sirkövet emelünk p halhatatlan sírjára. Most mintha mássá lettünk volna. "A szenvedések, megaláztatások TelébreszlelteTv bennünket, öntudatot gyujtunk a setétben, érezzük, hogy áldozati tüzeket kell gyújtanunk az élő nagyoknak. Két hatalmas élő magyar géniuszt ünnepeltünk a közelmúltban, a legnagyobb élő politikust, Apponyi Albert gró.i'ót (éljenzés) és a legnagyobb élő írók egyikét, Rákosi Jenőt (Hosszan tartó, lelkes, éljenzés). A magasztos ünnepek egy táborba vonták össze a magyarságot. Ezaükalommál mi is a nagy Rákosi Jenőt ünnepeljük, a tüneményes magyar írót, akinek neve immár fogalom. Mint a kristálvban a nap sugara, oly sok színben ragyog szelleme, nem tudjuk mely téren a legnagyobb. Ünnepünk magyar szivünk hálájának koszorúját nyújtja Rákosi Jenő felé. Lelkes tapssal fogadjuk a szép megnyi tó beszédet, melynek szellemidéző szavai nyomán mintha "a terembe lépne a mindnyájunk büszkesége, az ünnepelt pátriárka korú iró: Rákosi Jenő. Rákosi levelei Valóban, ugy érezzük, mintha közöltünk volna, hiszen mélyen gondolatos szavait halljuk megcsendülni. Dr. Vietórisz József, a Bessenyei Kör irodalmi szakosztályának lelkes elnöke hódoló tisztelettel mutatja be Rákosi Jehőnek a Bessenyei Körhöz intézett két levelét, amelyet a közönség ihletett örömmel szerető figyelemmel hallgat meg. Az első levélben a Bessenyei Kör meghívására válaszolva azt írja a mester, hogy öröm'mel gondol Nyíregyházára, ahol a magyarság áhítattal ül Bessenyei gyertyája mellett. Oda kell sereglenünk e fény köre, mert megint nagy a setétség, mint Bessenyei korában, pedig setéiben többet ér a gyertyafény, mini világosságban a ragyogó fáklya. A második levél megható örömmel válaszol Rákosi Jenő a Kör ismételt megíhívására. Akaratának egész súlyára vai> szükség, hogy nyolcvan éve ellenére is visszatartsa magát egy téli utazás fáradalmaitól. amikor Bessenyei hivői hívják. — Virággal boritolták el az ünneplők, néha már az az érzése, mintha nem is élne, de a

1 virágok özönében is drága az, amelyet Szabolcs magyarjai nyújtanak felé. A levelek hatása üdítő, mintha a mester élő beszéde szólna hozzánk. Dr. Vietórisz József a da'os ajkú esztétikus, a levelek magvetésére pompás virággal áll készen. Rákosi leve!e nyomán dalba formálódnak érzései és az ünnepelthez méltó lelkes rigmusokat a közönség ünneplő tap sálót kisérve olvassa fel. A Rákosi epigram mát lapunk más helyén közöljük Dr. Galamb Sándor Rákosiról A Rákosi Jenő aranyfényű neve igy szövődik mind fényesebbé az ünnep ragyogó szálaiból, amelyeket most hivatott méltató művész, a fővárosi tudós-tanár világ egyik legjelesebbje, dr. Galamb Sándor vesz kezébe, hogy megszőjje Rákosi költészetéről elgondolt mesteri képét. Galaamb Sándor dr. első mondatai elárulják a modern lálásu. magyar értékeket hévvel és szent örömmel kutató esztétikust. Nem tanulmányt olvas fel, hanem ragyogó tudással, ihletett megérzéssel, módszeres gondolnLvezeléssel fejtegeti a Rákosi problémát s közvetlenségével varázsos előadása nyomán jellemző kép áll elöltünk Rákosi Jenőről, a szinmüiró-müvészröl. Szimbolikus jelentőségűnek mondja azt, hogy az évfordulóhoz képest késve ünfnepli Nyíregyháza Rákosit. Ez a jubileumi dátumhoz nem kötött értékre a halhatatlan kulturértékre utal, amelyet Rákosi neve jelent. Nem szól a politikus, a publicista Rákosiról, hanem a poétát mutálj? be, ezen a téren befejezeti működését, a színműíró munkásságát, amelynek ma már megfelelő históriai távlata van. Rámutat Rákosi fellépésének forduliatbot, uj szellemet jelentő hatására. Ez az uj romanticizmus mely ellenhatás Szigligeti Ede és a pathétikus Dobsa, Jókai iránnyál szemben s a játékosan csapongó szines fantázia világa jellemzi. Az 1867 kiegyezés után az irók nem érezték többé gyökerében támadottnak a nemzeti lélek s a lelkek derűsebb világ szemlélésére váltak alkalmasabbá. Ez a ját ékszer üségben csillogó uj irány a Rákosi Jenő romanticiz

11 musa amelyet az Aesopus után kiváltképpen a" Szerelein Iskolájában meleg színekben tündöklik. Ezt a shakespeare-i erőre emlékeztető jKtékot lebilincselő előadásban részletesen ismerteti az élvezettel figyelő közönséggel dr. Galamb, hogy Stella királyleány romantikus álmának meseszövésében szemléltesse a játékos csapongást. Majd továbbvezeti a hallgatóságot Rákosi látszólag sokfelé ágazó drámaírói művészetének további utjain s rámutat azokra a sikeres törekvésekre, a melyekkel Rákosi, mint A bolondban, példát ad minden izében magyaros énekes játékra, az alsóbb rétegeket is magyar szellemmel átitató ideális magyar operetlere. A Magdolna elemzésében a naturalista a Tagma királyné írójában a görög végzettragédiák végzetelgondolására emlékeztető ismét újnak tetsző Rákosit mutatja be,, annak igazolásával,, hogy ennek a tragikai felfogásnak,, tragikai elmélyedésnek gyökérszálait előző drámáiban is feltalálhatjuk. Rákosi poezisének jellemző vonásait összefoglalva meggyőzően mutat rá Dr. Galamb,, hogy. Rákosi Jenő költői pályája, ha tovább tart, meghozza az uj klasszicizmus megteremtését,, amelynek a régi formákat tördelő, anarchisztikus kísérletek után előbb-utóbb be kell következnie. Dr. Galamb előadása mindvégig mélyen tanúságos, esztétikai örömöket nyújtó volt s a rokonszenves fejtegetőt lelkes köszöntő tapssal jutalmazta hálás hallgatósága. A Rákosi művészetének fényében a magyar géniusz örök életre hivatottsága nyert igazolást s e felemelő perc hangulatával méltó kifejezést adott a Pap Váry Szeréna — Szabados Hiszekegy,, amelyet a Városi Dalárda Jakab József karnagy vezetésével megindító erővel adott elő. Az ünnepség következő száma .Fehér Gábor főgimnáziumi tanár tanulmánya volt Rákosi Jenő esztétikájáról. A tanulmány az elvont tárgyat alapos megvilágításban fejtette ki,, Bemutatván a Beöthy és Rákosi esztétikai felfogásában mutatkozó módszerbeli különbséget. v A sikeres fejtegetést taps jutalmazza, majd Krasznay Ili lép a pódiumra, hogy a magyar dalköltészet két aktuális remekét, Tompa ; Pusztán és Petőfi : Honfidal cimü költeményét szólaltassa meg. A ragyogó intelligenciával, finom árnyalásu beszéd muzsikával, a forrón érző honleányi sziv őszinte megindultságával előadott költemények minden gondolata mélyen a szivünkbe talált s a megjelenésében is varázsos szépségű előadót percekig tapsolta az irodalmi est közönsége. A feledhetetlenül szép ünnep a Szózat fenséges szavával nyert' méltó befejezést s a közönség meleg hálaérzéssel távozott a ma* gasztos pi-llanatokat nyújtó Bessenyei irodalmi estről. Távirat Rákosi Jenőhöz. A Bessenyei Kör az ünnepelt Rákosi Jenőhöz az irodalmi-est kapcsán a következő táviratot intézte : Méltóságos Rákosi Jenő urnák Budapest. Méltóságodat a költészetben úttörő,, a széptudományban fejlesztő,, a politikai irodalmat gazdagító,, mindenkor hazafias, értékes és sikeres munkásságáért jubileuma alkalmából teljes elismeréssel és őszinte hódolattal üdvözli a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör Modern Kölcsönkönyvtár az Ujságboltban