Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-24 / 19. szám

JVÍIKWIÜBK­I m január 24. A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör ünnepli Rákosi Jenőt Nyíregyháza, január 22. A Nyirvidék tudósítójától. Szabolesvármegye székházának histó­riai hangulatu dísztermében felgyulladnak a csillárok. Az elnöki szék felett Szent Ist­ván, Kossuth, Rákóczi Ferenc képei meg­elevenednek a halhatatlanság fényében. A klasszikus szépségű terem széksorain lel­kes, nemes öntudattat áthatott hölgyek és férfiak ülnek, hivő áhítattal, mint a tem­plomban. Mert imaházzá magasztosul ma itt e díszes terem, egybegyűltünk, hogy vallomást tegyünk néma elmerüléssel, ma­gasba lendülő gondolatok ihletett kiséré­sével is arról, hogy a miénk az ut, az igaz­ság és az élet, miénk a feltámadás hite, reménye, birodalma. Mohács évének sürü feketeségü égboltja alatt idejöttünk, hogy csillagot keressünk a fekete magyar éjben idejöttünk, hogy halhatatlan géniusz, jeli­lemben, létekben és tettben, szóban és irás ban, tanító beszédben és remekbe formált alkotásban örökéletű magyart ünnepeli­jünk, idejöttünk a nagy Rákosi Jenő gé­niuszának ünnepére. Amint látom, hogy színültig megte­lik a terem, amint látom, miként sereg­lenek rózsás szépségű leányok, asszonyok és nemes férfiak, érzem ennek az ünnep­nek nagy lelkeket kapcsoló erejét ilt a szabolcsi végvárban, a kegyetlen Ítéletként húzott demarkációs vonaltól néhány ki­lóméternyi Nyíregyházán és az apostolok magasságában látom a Bessenyei Kör agi­lis vezető férfiait, akik ebben az anyagi küzdelmek korbácsolásában keserített, po­litikai táncok forgószelében megszédült, már-már céljavesztettnek, anarchiába hul­lotlnak látszó jelenben a Vesta-papnők kö­lelességludásával és elhivatottságával elész getik a kevesektől körülvett magyar ol­tár tüzét és a fórum beteg hangzavarába helézenditik a hitnek csodás himnuszát. Mert himnikus erejű volt a szombati Rákosi Jenő ünnep. Amint megtelt a te­rem hivő magyarjainkkal, felvonult az emelvényre a Bessenyei Kör elnöksége Mikecz Dezső udvari íanácsos mezeit dr. Vietórisz József, az irodalmi szakosztály elnöke. Galamb Sándor fővárosi tanár, esz tétikus, és Fehér Gábor főgimnáziumi ta­nár foglaltak helyet. A Városi Dalegylet, amelynek nagy­szerű énekesei -fi karzaton helyezkedtek el, mint orgona szólal , meg, a közönség áhítatos érzéssel áll fel, Kölcsey Himnuszá­nak mindig üdítő akkordjaiban dobban­nak össze a szivek. A kart Jakab József karnagy vezeti most is mesteri sikerrel] Dr. Mikecz Dezső megnyitója Majd felhangzanak a bölcseség szép­ségében ragyogó megnyitó szavak, ame­lyek közibünk idézik- az ünnepelt magyar halhatatlant, Rákosi Jenőt. Mikecz Dezső udvari tanácsos-, a Bessenyei Kör ideátok fényével övezett elnöke megnyitójában szomorú magyar vonásra utal. Mi nap­jainkat rendszerint csak akkor,vonjuk ün­nepi fénybe, mikor már hatotlak. Tudunk szép temetést rendezni, virágokat helye­zünk a koporsókra, sirkövet emelünk p halhatatlan sírjára. Most mintha mássá lettünk volna. "A szenvedések, megaláztatá­sok TelébreszlelteTv bennünket, öntudatot gyujtunk a setétben, érezzük, hogy áldo­zati tüzeket kell gyújtanunk az élő nagyok­nak. Két hatalmas élő magyar géniuszt ünnepeltünk a közelmúltban, a legna­gyobb élő politikust, Apponyi Albert gró­.i'ót (éljenzés) és a legnagyobb élő írók egyikét, Rákosi Jenőt (Hosszan tartó, lel­kes, éljenzés). A magasztos ünnepek egy táborba vonták össze a magyarságot. Ezaükalommál mi is a nagy Rákosi Jenőt ünnepeljük, a tüneményes magyar írót, akinek neve immár fogalom. Mint a kris­tálvban a nap sugara, oly sok színben ra­gyog szelleme, nem tudjuk mely téren a legnagyobb. Ünnepünk magyar szivünk hálájának koszorúját nyújtja Rákosi Jenő felé. Lelkes tapssal fogadjuk a szép megnyi tó beszédet, melynek szellemidéző szavai nyomán mintha "a terembe lépne a mind­nyájunk büszkesége, az ünnepelt pátriár­ka korú iró: Rákosi Jenő. Rákosi levelei Valóban, ugy érezzük, mintha közöl­tünk volna, hiszen mélyen gondolatos sza­vait halljuk megcsendülni. Dr. Vietórisz József, a Bessenyei Kör irodalmi szakosztályának lelkes elnöke hó­doló tisztelettel mutatja be Rákosi Jehő­nek a Bessenyei Körhöz intézett két leve­lét, amelyet a közönség ihletett örömmel szerető figyelemmel hallgat meg. Az el­ső levélben a Bessenyei Kör meghívására válaszolva azt írja a mester, hogy öröm'­mel gondol Nyíregyházára, ahol a ma­gyarság áhítattal ül Bessenyei gyertyája mellett. Oda kell sereglenünk e fény kö­re, mert megint nagy a setétség, mint Bes­senyei korában, pedig setéiben többet ér a gyertyafény, mini világosságban a ra­gyogó fáklya. A második levél megható örömmel vá­laszol Rákosi Jenő a Kör ismételt megí­hívására. Akaratának egész súlyára vai> szükség, hogy nyolcvan éve ellenére is visszatartsa magát egy téli utazás fáradal­maitól. amikor Bessenyei hivői hívják. — Virággal boritolták el az ünneplők, néha már az az érzése, mintha nem is élne, de a 1 virágok özönében is drága az, amelyet Szabolcs magyarjai nyújtanak felé. A levelek hatása üdítő, mintha a mes­ter élő beszéde szólna hozzánk. Dr. Vie­tórisz József a da'os ajkú esztétikus, a le­velek magvetésére pompás virággal áll ké­szen. Rákosi leve!e nyomán dalba formá­lódnak érzései és az ünnepelthez méltó lelkes rigmusokat a közönség ünneplő tap sálót kisérve olvassa fel. A Rákosi epigram mát lapunk más helyén közöljük Dr. Galamb Sándor Rákosiról A Rákosi Jenő aranyfényű neve igy szövődik mind fényesebbé az ünnep ra­gyogó szálaiból, amelyeket most hivatott méltató művész, a fővárosi tudós-tanár vi­lág egyik legjelesebbje, dr. Galamb Sándor vesz kezébe, hogy megszőjje Rákosi köl­tészetéről elgondolt mesteri képét. Galaamb Sándor dr. első mondatai el­árulják a modern lálásu. magyar értéke­ket hévvel és szent örömmel kutató eszté­tikust. Nem tanulmányt olvas fel, hanem ragyogó tudással, ihletett megérzéssel, módszeres gondolnLvezeléssel fejtegeti a Rákosi problémát s közvetlenségével va­rázsos előadása nyomán jellemző kép áll elöltünk Rákosi Jenőről, a szinmüiró-mü­vészröl. Szimbolikus jelentőségűnek mondja azt, hogy az évfordulóhoz képest késve ünf­nepli Nyíregyháza Rákosit. Ez a jubileumi dátumhoz nem kötött értékre a halhatat­lan kulturértékre utal, amelyet Rákosi ne­ve jelent. Nem szól a politikus, a publi­cista Rákosiról, hanem a poétát mutálj? be, ezen a téren befejezeti működését, a színműíró munkásságát, amelynek ma már megfelelő históriai távlata van. Rámutat Rákosi fellépésének fordulia­tbot, uj szellemet jelentő hatására. Ez az uj romanticizmus mely ellenhatás Szig­ligeti Ede és a pathétikus Dobsa, Jókai iránnyál szemben s a játékosan csapongó szines fantázia világa jellemzi. Az 1867 kiegyezés után az irók nem érezték többé gyökerében támadottnak a nemzeti lélek s a lelkek derűsebb világ szemlélésére váltak alkalmasabbá. Ez a ját ékszer üségben csil­logó uj irány a Rákosi Jenő romanticiz 1­1 musa amelyet az Aesopus után kiváltkép­pen a" Szerelein Iskolájában meleg színek­ben tündöklik. Ezt a shakespeare-i erő­re emlékeztető jKtékot lebilincselő elő­adásban részletesen ismerteti az élvezettel figyelő közönséggel dr. Galamb, hogy Stella királyleány romantikus álmának meseszövésében szemléltesse a játékos csapongást. Majd továbbvezeti a hallga­tóságot Rákosi látszólag sokfelé ágazó drámaírói művészetének további utjain s rámutat azokra a sikeres törekvésekre, a melyekkel Rákosi, mint A bolondban, pél­dát ad minden izében magyaros énekes játékra, az alsóbb rétegeket is magyar szellemmel átitató ideális magyar operetlere. A Magdolna elemzésében a naturalista a Tagma királyné írójában a görög végzet­tragédiák végzetelgondolására emlékeztető ismét újnak tetsző Rákosit mutatja be,, annak igazolásával,, hogy ennek a tragikai felfogás­nak,, tragikai elmélyedésnek gyökérszálait előző drámáiban is feltalálhatjuk. Rákosi poezisének jellemző vonásait összefoglalva meggyőzően mutat rá Dr. Galamb,, hogy. Rákosi Jenő költői pályája, ha tovább tart, meghozza az uj klasszicizmus megteremté­sét,, amelynek a régi formákat tördelő, anar­chisztikus kísérletek után előbb-utóbb be kell következnie. Dr. Galamb előadása mindvégig mé­lyen tanúságos, esztétikai örömöket nyújtó volt s a rokonszenves fejtegetőt lelkes kö­szöntő tapssal jutalmazta hálás hallgatósága. A Rákosi művészetének fényében a ma­gyar géniusz örök életre hivatottsága nyert igazolást s e felemelő perc hangulatával méltó kifejezést adott a Pap Váry Szeréna — Szabados Hiszekegy,, amelyet a Városi Dalár­da Jakab József karnagy vezetésével meg­indító erővel adott elő. Az ünnepség következő száma .Fehér Gábor főgimnáziumi tanár tanulmánya volt Rákosi Jenő esztétikájáról. A tanulmány az elvont tárgyat alapos megvilágításban fej­tette ki,, Bemutatván a Beöthy és Rákosi esz­tétikai felfogásában mutatkozó módszerbeli különbséget. v A sikeres fejtegetést taps jutalmazza, majd Krasznay Ili lép a pódiumra, hogy a magyar dalköltészet két aktuális remekét, Tompa ; Pusztán és Petőfi : Honfidal cimü költeményét szólaltassa meg. A ragyogó in­telligenciával, finom árnyalásu beszéd mu­zsikával, a forrón érző honleányi sziv őszinte megindultságával előadott költemények min­den gondolata mélyen a szivünkbe talált s a megjelenésében is varázsos szépségű előadót percekig tapsolta az irodalmi est közönsége. A feledhetetlenül szép ünnep a Szózat fenséges szavával nyert' méltó befejezést s a közönség meleg hálaérzéssel távozott a ma* gasztos pi-llanatokat nyújtó Bessenyei iro­dalmi estről. Távirat Rákosi Jenőhöz. A Bessenyei Kör az ünnepelt Rákosi Je­nőhöz az irodalmi-est kapcsán a következő táviratot intézte : Méltóságos Rákosi Jenő urnák Budapest. Méltóságodat a költészetben úttörő,, a széptudományban fejlesztő,, a politikai iro­dalmat gazdagító,, mindenkor hazafias, érté­kes és sikeres munkásságáért jubileuma alkalmából teljes elismeréssel és őszinte hódolattal üdvözli a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör Modern Kölcsönkönyvtár az Ujságboltban

Next

/
Thumbnails
Contents