Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 273-297. szám)

1921-12-17 / 286. szám

1 ^YÍOTIBÉK 1921. december 17 Zempléni-est a vármegyeháza dísztermében. Köveskuti Jenő Nyíregyházán. Nyíregyháza, december 16. A Nyirvidék tudósítójától. Nyíregyházán a tavasszal mutatkozott be Köveskuti Jenő, a neves poéta és jeles esztéta-pedagógus a város közönségének a turáni gondolat messze a jövőbe nyiló győzelemes prespektiváiról) szóló előadásában. A vármegye dísztermében adott lelkes fejtege. tés nagymértékben liozzáj árult ahhoz hogy a Szabolcsi föld turánistáinak tábora tekintélyes erőkkel növekedett, elhatározásban szilárdabbá^ meggyőződésben határozottabbá lett. Köveskuti Jenő tegnap Ismét városunkba érkezett. Újra hivatalos küldetése miniszteri biztosi megbízatása hozta őt a nyíregyháziak körébe. Iratai között azonban most is értékes kincset hozott a számunkra. Most is felhasználja az alkalmat. hogy apostoli szót emeljen a dicsőséges magyar jövendőnek emelt uj oltár, a turánizmus előtt. A nyíregyházi turáni hivők kérésére Zempléni Árpádról a nagy magyar turáni hevülésü keleti álmokat látó poétáról szóló rendkívül érdekes tanulmányát hozta magával, amelyet a szombaton délután öt órakor a vármegye dísztermébe

1

1 rendezendő Zempléni Árpád irodalmi esten . fog bemutatni. Az irodalmi est fenségesen komoly és | keleti magyar pompájú áldozatbemutatás j lesz a modern magyar lélekben is ha• talmas gondolatként élő Hadúr előtt. Az irodalmi estet dr. Klekner Károly, a Sza; bolcsvármegyei Turáni Kör elnöke nyitja meg, majd Dohnál Olga szép zengésű beszédmüvészete szólaltatja meg Zempléni: Keletre magyar! c. hatalmas költeményét. í Ezután Köveskuti Jenő méltató előadása j következik, aki Zempléni Árpád alakját a közelmúlt évtizedek tanúságos lelki rajzából bontja ki s állítja elénk költészetének szines elemzésével. Utána ismét Dohnál Olga szavalószáma fog gyönyörködletni Zempléni: örök magyar c. költeményének interpretálásával. A pompás műsor méltó záróakkordja lesz a Turáni Kör énekkarának előadásában Pogatschnig Guido: DaJ a dalról c. megkapó erejű dalkompoziciója Az irodalmi est feledhetetlen élményt fog nyújtani valamennyiünknek s bá'loritó lelkesítő erőforrást nyit meg azoknak akik igazán hisznek Magyarország feltámadásában megjelenésünkkel ezt a hitet ! tanusitjuk, legyünk ott! Gyilkolt hogy ki ne lakoltüssák. • V A mángorlóval agyonvert öiegasszony. Tiszadada, december 16. Saját tudósítónktól. Özv. Tóth Dávidné tiszadadai lakos életének hátralevő részét a néhai férje hagyatékát' képező házban akarta eltölteni iamelyet a törvénynek értelmében haszonélvezett. Az Öregasszony fia és ennek anyósa azonban nem győzték kivárni la haszonélvező halálát s ezért elhatározták, hog-y az öreg-asszonyt elteszik láb alól. Jly módon akartak hozzájutni a birtokhoz. A fiu ifj. Tóth Dávid és ennek anyósa Porkoláb Ferencné Tiszadobon lak tak és innen irányították a rettenetes bűntény szálait. Tóth Dávidné házában lakott egy Német Mihály nevezetű kerékgyártó, ezt szemelték ki a gaztett végrehajtására. Amikor azonban Német Mihály nem akart kötélnek állni, megfenyegették, hogy kidobják a lakásból, ha nem gyilkolja meg Tóth Dávidnét. Hogy a inai lakásviszonyok milyen rettenetesek, jellemző példa rá ennek a bűncselekménynek a története, hogy a fenyegetés elég hathatós volt arra, hogy Német Mihály elvállalja a borzalmas gyilkosság végrehajtását. Folyó hó 9-én este ifj. Tóth Dávid és Porkoláb Ferencné Tiszadadán tartózkodtak az öreg Tóth Dávidnénál s behívták a szobába Német Mihályt is. Eleinte csöndes beszélgetéssel tölt el az idő, miközben az öregasszony álmos lett és az ágy szélére ült. hogy hozzákészüljön a lefekvéshez. Ezt a pillanatot ragadta meg Német Mihály s a bűntársaival történt előzetes megbeszélés szerint a kikészített kemény és súlyos mángorlófavai először gyomron ütötte a szerencsétlén öregaszíszonyt, majd, amikor ez az ütés következtében elájult; addig vert© a nyakszirtjét és gerincét, ameddig Tóth Dávidné kiszenvedett. A gyilkosság elkövfetése után Német bement a lakásába és lefeküdt, ifj. Tóth Dávid és Porkoláb Ferencné pedig hazautaztak Tiszadobra. A szomszédok vették észre reggel a gyilkosságot, azonnal! értesítették a csendőrséget, mely a nyomozást rögtön megindította, Németh Mihályt, ifj Tóth Dávidot és Porkoláb Ferencnét letartóztatta és bekísérte őket a nyíregyházi kir. ügyészségre. A meggyilkolt öregasszony holttestét a liszalöki járásbíróság boncoltatta fel. Kik áldoztak a „ Tanítók Otthonának" megalapítására. Nyíregyháza, dec. 16, Alig néhány hete, hogy az Otthon megtette az első bizonytalan lépéseit. Az első lépések megtétele előtt felmerül a kérdés: érdemes-e

; kell-e alapítani ilyen egyesületet és miből?? A legfontosabb kérdés van-e tőke?? \ Mert ezt elválasztani a kérdés társadalmi és pedagógiai megítélésétől teljeséggel lehetetlen. Az első kérdésekre,a felelet nyilvánvaló. Kell és érdemes! Meggyőződésem, hogy ennek megoldása ugy Szabolcsvármegye, mint Nyíregyháza város s ezek révén az egész magyar társadalomra csak hasznos lehet. Az anyag, a tőke azonban még nincs biztositva. Pedig nem kicsire van szükség. E legsúlyosabb feltétel előteremtéséről eddig annyiban történt gondoskodás, hogy megkezdtük alapító, örökös és rendes tagjaink gyűjtését és a mese délutánok tartását. E cikk tehát hivatva van az érdekelteknek tudomására adni, hogy az Otthon életének ez első fázisában vannak biztató és örvendetes jelenségei. Kibocsátott felhívásunk sok helyen meleg méltánylásra talált. Az istenek haragjának, kísérleti eszköze »a néptanító* kedves, jóleső elösmerésnek nyugtázhatja. hogy társadalmunk tagjai közül meleg; rokonszenvező és buzdító levelek kíséretében lélekben is hozzájárultak az Otthon anyagi támogatásához. E kezdőfok próbája a társadalmi megértésnek s e megértés hatalmas erőr forrása lesz az ügynek. A tánitóság, a szülők, a társadalom kölcsönös érdeklődése s megnyilatkozott szeretete lesz az az ut, melyeri ez alap. továbbfejlődése biztositva lesz. Alapító és örökös tagjaink jegyzékét itt adjuk: Dr. Jármy Béla főispán 1000 K., Br, Molnár Viktor 3000 K. Dr. Komjáthy Kázmér. dr. Klekner Károly, Klár Samu, Bodor Zsigmond, Liptay Jenő, Kereskedők és Gazdák köre 2000—2000 K-val. Énekes János, dr. Korányi Endre, Papp Lajos, dr. Schön Viktor, dr. Erdőhegyi Lajos, Rosenthal Gyula, Baruch Arlhur, Fisch H. Lajos, Fleiner Lajos, Gábor József, dr. Porkoláb Zoltán, Tóth Sándor, Harsteio Miklós. Ilarstein Sándor, Hoffmann Mihály, Lányi Dezső, Gyulaházi Arlhur, Wirtschafter Ottó, Fűszer és Gyarmatáru R. T. Baruch Jenő Cementáru R. T.. Erényi Sándor. Haas Ignác, Haas Sándor, Bogdán Ferenc, dr. Kovács Elek, dr. Jármy Menyhért. Kopácsy István, Bur^er, Pál, Groák Lajos, "Petrovics Gyula apát kanonok Eger, Nóvák Zoltán (Júlia Gőzmalom), Drucker Henrik 1000-1000 koronával. Adományokat adtak: Hermann Sándor 600 K. Glovitzky József. Lengyel Nándor, Huray János, dr. Schön Géza. Kálmán Károly, dr. Gábor Arthur. Glück Ignác, dr. Harstein József, Hoffer Bertalan. Blau Lipót, Cukker Henrikné, Jóba Elekné, Domány Elemér

? Földes János, Gyulaházi Samu, Veress József, Gr. Dessewffy Aurél, Gr. Degenfeld Pál', Mayer Testvérek, Osgyáni József, Kállay Emil, dr. Silberstein Géza, Ungár Béla 500—500 K-t. Dr. Mikecz Miklós, Kovács András. Bóth Ferenc 300-300 K-val. Szalay Béla, Fülöp Bernát 250—250 K-t, Groák ödön, Róth Zsigmond, Blumm J. Emil, dr. Szita Sándor, dr. Nagymáté András, Szántó Ernő, Bleuer Jenő, Barth Antal, Szakolyi Ignác, Márton Emil 200—200 koronát. Heuffel Lajos 150, dr. Flegmann Jenőné, Flegmann Bertalan, Ijührer Adolf dr. Grünberger János, Katz Mór, dr. Hajós Sándor, Kiss Károly, Tomasovszky László, Csengery Kálmán, Erdei Kálmán, dr. Goldinann József, Csillag Mihály, Haas Gyula, Antal Lajos, Kecskés József, dr. Kerekes Pál, dr. Szőlőssy Pál; dr. Katonka Bertalan. Szabó Gusztáv, Hoschek Károly, Hirschler Mór Vajda Jenő, Kreisler Simon, Schneck Henrik, dr. Prok Gyula 100—100 K-t. Kohn Ignácz 50 koronát. Az Otthon alaptőkéje ezelőtt 2 Jiónappal 2900 K volt s ma meghaladja a 70000 K-t. Ezért hálás köszönetét fejezi ki az Oílhon vezetősége nagylelkű adományozóinak s egyben e her iyütt nyugtázza. Köszönjük azonkívül dr. Jármy Béla Mikecz István, Énekes János, Petrovics Gyula. Baruch Arthur, Iílár Samu, Kopácsy István és Drucker Henrik uraknak értékes és meleg szavait, amelyek pártfogólag és részint útmutatásként e közérdekű kérdés támogatására hozzánk érkeztek. i Kérjük mélyen tisztelt adományozóinkat ha esetleg adományaikat az alapító és örökös tagsági dijra kiegészíteni óhajtják, azt a vezetőséggel közölni szíveskedjenek, !