Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 273-297. szám)

1921-12-11 / 281. szám

Myiregyháza, 1921. december 11. * Vasárnap XLII éyfolyaak • 281. szám. EM«zci»si Arak betyber. és vidék ea: «*4ex évr« 800 K, Mí«vrs SOO K, negyedévre 160 K. égy bort 60 K. — Egyes Are 3 koron*. Alapította JÓBA ELEK Felolfia szerkesztő Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ Sz*rkMzt&sé« ée kiadóhivatal: SZECHENYI-UT 9. SZAM. Telefan exéni <39. F>o*tach*q«Hi Kéziratokat nem adun* vlssaa. A mai nemzetgyűlés j A londoni pénzügyi tanácsko­zások. Somogyi István előterjeszti jelentését a mentelmi bizottság kisebbségi Németország dologi szolgáltatások­véleményéről ban togja a fizetéseit teljesíteni. Budapest, december 10. Saját tudósí­tónktól. A mai nemzetgyűlést 10 órakor nyi­totta meg Gál Gaszton elnök. Az interpel­lációkra a Ház félkettőkor tér át. Szmre­csányi György, a külügyi bizoltság előadó­ja előterjeszti a bizottság jelentését az Egyesült Államokkal kötött békeszerző­dés becikkelyezéséről szóló törvényről. — Elnök felolvassa Beniozky öt^ön levelét melyben kéri, hogy mentelmi ügyének tárgyalásán megjelenhessen. Szmrecsányi György: Rubinek Islván tegnapi beszéde hemzseg a valótlanságok­tól. Kérem, sőt követelem az elnök úr­tól ,hogy a szükséges intézkedéseket meg­tegye. (Nagy zaj.) Elnök: Kérem az urakat, hogy a vita során fejtsék ki véleményeiket. Szmrecsányi György: "Nyert értesülé­sem szerint a Lórencz százados vallo­mása meghamisítva került a Ház elé.. Ehiök: Az intézkedés joga a nemzet­gyűlésé, a vallomást a javaslattal kapcso­latban lehet tárgyalni. Rassay Károly: Kérem az elnök úr­tól adjon módot, hogy a nemzetgyűlés dönthessen ebben a kérdésben. Elnök: Én nem propoziciót tartottam hanem azt, arait a házszabályok előírnak, A szónokoknak majd alkalmuk nyilak pre­pozícióra. Ezután Somogyi István' a mentelmi bizottság kisebbségi véleményének elő­adója emelkedik szólásra és a következő­ket mondja: — A mentelmi jog minden államnak fon­tos alkotmányjogi biztositéka. Ezután a men­telmi bizottság többségének véleményével foglalkozik. Felolvassa Binder ezredes és Lórencz százados vallomását, majd igy szól: — Most én felolvasom Borovicsini Ala­r dárnak, a király magántitkárának vallomá­sát : ^olvassa ...) »Október 15-én parancsot kaptam,, hogy őfelsége számára vásároljak egy repülőgépet, amelyen Magyarországba visszatérhessen. Én elmentem Zürichbe az Astra repülőgép­gyárhoz és ott megvásároltam a gépet 50 ezer svájci frankért,, mely összeget a berlini magyar követségnél fizettem le. Azt hittem ugyanis,, hogy őfelsége visszatérése a magyar hatóságok intézkedésével van összefüggésben Ezután Somogyi megállapítja, hogy eskülétel nem volt s a kinevezésekre 'is csak akkor került volna sor, ha Károly ki­rály Budapestre jött volna. Ezután Grátz Gusztáv vallomásának felolvasására kerül a sor. . j Gratz Gusztáv vallomásában előrebo­csátja. hogy vissza kell mennie a húsvéti eseményekig s a szombathelyi tartózko­dásra is ki kell terjeszkednie, ő vissza akart vonulni a politikától', de ebben egy, királyi kézirat megakadályozta, amelyet április 15-én kézbesítettek neki azzal a szóbeli üzenettel, hogy vegye át Károly király képviseletét. Igyekeztem összhang­ba hozni a király érdekeit az ország érde­keivel. Április 19-én Budapestre mentem s ott tartózkodtam április 30-ig. Bethlennel) és több királyhü politikussal tárgyaltam. Memorandumot nyújtottam át a minisz­terelnöknek, mely szerint elsimítani kívá­nom az ellentéteket. Figyelmeztettem a kormányt a király és családja súlyos anya­gi helyzetére. Ezután a kormány tudtával elutaztam Svájcba és 22-én és 24-én Ká­roly királynál 1 kihallgatáson voltam, ame­lyen kifejtettem felfogásomat, hogy t. i. őfelsége visszatérése kül és belpolitikai kérdésektől függ. Az ülés lapzártakor folyik. Egy francia képviselő a magyarokról Budapest, dec. 10. Saját tudósítónktól. Párísból jelentik, hogy Tisseyre képviselő a Republic hasábjain foglalkozik Középeurópa helyzetével. Meleg hangon ir Magyarországról. Megemlékszik azokról a szálakról, amelyek a magyar és francia népet Összefűzik s rámutat arra, hogy a francia mű­veltség milyen szerepet játszik Magyaror­szágon. A magyarok a háború alatt is meg­őrizték franciabarátságukat, s a háború alatt Magyarországon egyetlen franciának sem esett bántódása. Ma már mi-ndenki tudja, hogy a magyarok nem felelősek a háborúért, s mindenki tudja, hogy Magyarország az 1870-iki porosz beavatkozás alkalmával Franciaországgal rokonszenvezett. Nem sza­bad Magyarországgal szemben ellenséges po­litikát folytatni, s nem szabad bevárni, hogy Magyarországnak ne maradjon más hátra, mint az, hogy egyenesen Németország karjai­ba omoljon. 1 Egy amerikai szenátor a ver­saillesi békeszerződés revízió­járól. Budapest, dec. 10. Saját tudósítónktól. Newyorkból jelentik, hogy washingtoni értesülés szerint egy szenátor ugy nyilatko ; zott, hogy Angliának, Japánnak, Franciaor- j szágnak és Németországnak a versaillesi bé­keszerződés ügyében konferenciára kellene egybegyűlniük, hogy Európa megélhetését biztosítsák. Olaszország és a Kínára vo­natkozó megegyezés. Budapest, dec. 10. Saját tudósítónktól. Római szikratávirat jelenti, hogy New­york Herald értesülése szerint Olaszország hozzájárult a nagyhatalmaknak Kínára vo­natkozó megegyezéséhez. ' Budapest, december 10. Saját tudó­sítónktól. Bécsből jelentik, ílogy a Neue Freie Presse londoni értesülése szerint Líoyd George, Róbert Forne, és Loucheur érte­kezletre ülnek össze, amelyen a jóvátételi, bizottság angol tagja is részt fog venni. Az értekezlet kiindulópontja a wiesbadeni pénzügyi egyezmény és az augusztus 13-án létrejött pénzügyi megállapodás lesz. Hir szerint a wiesbadeni egyezményt kiter­jesztik az antant valamennyi államára, ugy hogy Németország a fizetés legna­gyobb részét dologi szolgáltatásokban fe­dezhesse. Az angol kabinet máris hozzá­járult a jóvátételi készpénzfizelések e'ha­lasztásához. A januári részlet megfizetését azonban, mély a dologi összegek levonása után 400 millió aranymárkát tesz ki, a szövetségesek kívánják. Ennek a kérdés­nek a megoldására a Legfelsőbb Tanács január elején tart értekezletet. Megérkeztek az antant csapa­tck a soproni népszavazáshoz Budapest, december 10. Saját tudó­sítónktól. \ Bécsből jelentik, hogy a Politische Correspondenz értesülése szerint a sop­roni népszavazás területére rendelt an­tant csapatok december 8-án délután há­romnegyedórás időközökben mentek Pul­kapordányon át Sopron felé. Az első vo­naton franciák, a másodikon olaszok, a harmadikon pedig angolok ültek. Az ősz­szes csapatok parancsnoka egy olasz ez­redes. Az antarit csapatokat az átutazás alkalmával a második osztrák dandár parancsnoka üdvözölte. Kitűzték a soproni népszava­zás napját Budapest, dec. 10. Saját tudósítónktól. Sopronból jelentik : A Szövetségközi Tá­bornoki Bizottság Sopron városában a nép-, szavazásra határnapul december 14-ik nap­ját, Sopron környékére pedig december 16-ik napját tűzte ki. A mai tőzsde híréi Budapest, dec. 10. Saját tudósítónktól. A tőzsdén ma szünet volt. A magánfor­galomban az árfolyamok a következőképpen alakultak : Napoleon 2800, dollár 758, márka 412,, lei 570, szokol 900, osztrák korona 123/ 4 koronadinár 1100, líra 3250. Devizák: Bécs 12, Berlin 400, Prága 895, Newyork 772—775, Zürich 148, Milánói 3350. Az irányzat élénk. Zürichi nyitás: Budapest 62.5. Ára 3 korona^

Next

/
Thumbnails
Contents