Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 273-297. szám)

1921-12-04 / 276. szám

*y1re*>hriK*, 1921. deoemfter 4. * Vasárnap XLII évfolyam.; s^aw ElWastMí arak hslyfc«n «s vidéken: ez *»ra eoo K, 8O0 K, r,«eyfó4vra l®0 X. agy hóra 60 K. — E.«y»» »zám ám 3 korona. Maoitovta JCB* ELEK. sz»rip»szte Dr. S. SZABÓ l.ASZcO Sz»rk»3rt5s*s ám kiadóhivatal: S2ÉCHENYI-UT S. SZAM Telefon scétn 139 " Postachequ* Kéziratokat n»«n adunk vissza. Lord Newton urnák és tiszteletreméltó társainak. < S T ! We have learned jour respectable names. Megtanultuk az ÖnÖk tiszteletreméltó neveit. Lord Newton, Lord Sydenham, Lord Oranmore, Lord Phillmore, Lord Wea/dele és hálatelt sziwel $orö*zuk Lordságtok nemes nevei mellé Nitti volt olasz miniszterelnöknek tiszta nevét. önök az elvakult európai politikának'számottevő irányitói között,, akik a mi elnyomott,, megkínzott szerencsétlen nemzetünknek igazságát férfias bátorsággal, nyíltan hirdetni és az elnyomóknak szemébe mondani merészelték. önök az elsők,, akik meglátták a mi szörnyű tragédiánknak mélységében az elnyomott igazságot. Akik meglátták,, hogy nekünk a világháború kataklizmájában semmi keresni valónk' nem volt és csak a fegyvertársi hűség, a szerződések szentségébe vetett lojális hitünk,, a szövetségeseink iránt tartozó áldozatkészségünk vittek bele és tartottak ben nünket végkimerülésig az önök ellenfeleinek táborában — anélkül, hogy kitartásunkért, vérveszteségünkért, rettentő erőkifejtésünkért a győzelmes háborútól bármi előnyöket várhattunk volna a becsületbeli kötelesség teljesítésének nyugodt és tiszta öntudatán kivül. A győzelemtől nekünk nem volt mit .várnunk, legfeljebb,, hogy győzelem esetén tovább éltünk volna csendben,, nyugodtan a mi ezeresztendős hazánk biztos határai között,, melyet az elmúlt ezer év-alatt annyi kiomlott vér rel tartottunk és védelmeztünk török,, tatár ellen,, nemcsak a magunk, hanem az egész Európának nyugalma és fejlődése érdekében ! A trianoni békeszerződés tanított meg London —Róma bennünket arra, hogy mindaz az erkölcsi felfogás, amelyet mi hűségről, fegyverbaráti önfeláldozásról, szerződések szentségéről, szövetségesi kötelességekről eleddig tanultunk és mint tiszteletreméltó erényeket ápoltunk, — mindazok büntetésre méltó gyarlóságok,, megfeszítendő hazugságok,, kárhoztatandó elvetemültségek s azokért nem elismerés,, nem ! becsülés,, hanem megszégyenítés és vesszőfutás járnak. Ebből a szerződésből láttuk a vi- * lág felfogásának cinikus ítéletét, amely szerint az árulás, az orozva, lesből támadás, az ámítás,, árulkodás dicséretre és jutalmazásra méltó cselekedetek és a cél minden eszközt megnemesit és a kierőszakolt győzelem rnir^ í den szépséghibát kiegyenlít. Kétségbe kellene esnünk sivár jelenünk és kilátástalan jövőnk szemléletén,, ha ennek az eltorzult világfelfogásnak diadalmas térfoglalásával szertiben nem hallanók az önök apostoli szavait,, amelyek az erkölcsi fertő sötétségéből ugy hangzanak felénk,, mint az ébredő nap himnusza annak a sivatagbeli kőszobornak misztikus ajkairól. Mi nem szeretjük piacra vinni a mi szörnyű sebeinket. Tűrünk némán, méltóságságteljesen az igaztalanul megfeszített krisztusok nyugodt öntudatával. De némaságunkban is hálásan rebegjük el azoknak tisztes neveit,, akik megértenek és meglátnak bennünket szenvedésünk kínos nyoszolyájában. We have learned jour respectable names. Síre l Dr. Sasi Szabó László. Kállay András nemzetgyűlési képviselő á földreform ügyében ismét indítványt terjeszt a nemzetgyűlés elé. A földbirtok reform Damokles kard » tejünk felett, Maguk a földbirtokosok sürgetik a megoldását. — Kállay András kifejti álláspontját a- földbirtokreformról. Nyíregyháza, december 3. A Nyirvidék tudósítójától. Kállay András, a kemecsei választókerület illusztris nemzetgyűlési képviselője az immár elődázást nem tűrő földbirtokreformról. a Nyirvidék hasábjain fejti ki álláspontját és közli azokat a konkrét javaslatokat, rfmclyekel legköze'ebb a nemzetgyűlés elé fog* terjeszteni ebben az égető kérdésben. Kállay cikke, amely bizonyára élénk visszhangot fog kelteni széles körökben, a következő: A földnélkülieknél, az igényjogosultaknál jobban sürgetik már a törvény végrehajtását magok a birtokosok. Legyen már vége a bizonytalanságnak, múljon el a Demokles "kardja fejünk felől, elégíttessenek ki a földnélküli nép méltányos igényei azonnal, tudjuk meg már valahára azt hogy mi marad meg, végre jussunk már abba a helyzetbe, hogy a meghagyott területeinken berendezkedhessünk, tovább dolgozhassunk. Hangzik mindenfelől ez az általános nézet. Hát ha a birtokosok részéről az áldozatkészség meg van, igénylő is akad, mi állja telíát útját a törvénnivég

1rehajtásának?? Semmi más, mint maga a törvény. Megindultak a községekben az összeírások, igényjogosultságok megállapítása, egyezkedések, fe lebbezé ek, kiegészítések, jönnek ezerszámra gazdasági felügyelő bíróság, vegyes bíróság, birtokrendező bíróság megszakadásig dolgozik rendületlenül. végül jönnek -interpellációk s legvégül nem történik alig valami. Már elmúlt egy éves a törvény és mi látszatja van pld. Szabolcsban?? Úgyszólván semmi. — És ha van máshol?? azt kérdem, mi jogon élvezi egy vidék vagy község egjy törvénynek előnyeit amikor a másik vidék vagy község azt sem tudja létezik e ez (a törvény; helyes-e az, hogy pld. Ibrányban van már házhely és közlegelő (nincs) de Kótajban csak 3 év múlva lesz?? —' Kell, hogy ennek a törvénynek is legalább ugyanazon egy gazdasági évben mindén községe az országnak hasznát lássa. E törvény már életbelépett amikor én még programbcszédemben azt hirdettem, hogy a földreformot kizárólag a vagyonváltsággal karöltve lehet megcsinálni gyorsan és a községek igen nagy részében alaposan is; amikor megválasztottak azonnal indítványt nyújtottam "he a Nemzetgyűlés elé ilyen irányban, amelyre Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi

v Miniszter Ur azt mondotta, hogy: Érdemes belebukni^ fi ugyan leider nem bukott bele, de az én indítványomat nem tűzték kj napirendre, pedig azóta már a házhely és közlegelo kérdése el lett volna intézve. A birtokreform törvényének két alapvető hábaja van. Először, hogy nem a vagyonváltságból indul ki, • másodszor azért, mert a házhely, közlegelő, kisbérlet, földigénylés szóval minden a földdel kapcsolatos ügyet egy kalap alá vesz, egyszer re akarna intézni. Emiatt nem haladnak semmire. A házhely és közlegelő kérdését nem ez a Nemzetgyűlés találta ki; Darányi Ignácz és Mezőssy Béla miniszterek bölcs plőrelátással vitték azt át a valóságba az (•tbe; számtalan vidék élvezi előnyeit e két államférfi ilyen irányú áldásos működésének. E két kérdés megoldásá azonban ma már gyorsabb tempót igényel, valóban sürgős, ezt a kérdést nem lehet már irka-firkákkal, alkudozásokkal ha'ogatnl, hanem 3 hónap alatt megoldani muszáj. E két kérdés elintézésére elég ha a birtok rendező bíróság 4 hónapig él; de a többi kérdését a földreformnak nem Őt évig, hanem időtlen-időkig kell intéznie. Ezek a kérdések az erőszaktól mentes, természetes folyamat és Változások, természetes földforgalmak révén állandó alkalmat fognak nyújtani arra, hogy a mindenkori földbirtokrendező bíróság azoknak juttassa majdan az eladásra kerülő vagy a bérletből felszabadult földeket, a kiket illet. A Nemzetgyűlés elé terjesztett indítványom szó szerint a következő: »A magyar államnak joga van minden 100 kat. holdon felüli ingatlanból vagyonváltság fejében a megállapított kulcs szerint bizonyos területeket azonnal tulajdojiába venni»4 Ezt volt indítványom, mely a törvénynek első pontja lett volna, anélkül. hogy a törvényt magát érintette volna. A kulcsot igy gondoltam: 100 kat. holdból' 3 hold 200 » > 6 • 300 » .» 12 400 > > 16 500 > > 25 » 600 -• 36 700 » 49 800 , > 64 900 » • » 81 1000 > * 120 1500 » » 200 2000 » .400 •> sth. Ára, 3 korona*-