Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 273-297. szám)

1921-12-29 / 295. szám

t •mmmn JMYÍR¥1BÉK 19IÍ. decembfl* 29 sw® y^i^vmimmnmí wwsrv Kiírják a városi választásokat A választás érvénye csak az általános tisztújításig tart. Nyíregyháza, december 28. Saját tu- í dósitónktól. i A magyai- királyi minisztertanács fa- j iyó hó 16-án tartott ülésében engedélyezte. í hogy Nyíregyháza rendezett tanácsú vá- ! rosnál a főjegyzői, adóügyi tanácsnoki, vaszéki ülnöki- főszámvevő!, far idasági intézői, orvo»i gyámpénzf tárl ellenőri, könyvelői, utbitíor si és szülésznői áHások választás utján végleg betöltessenek, azzal a megszorítással, hogy a megválasztottak megbízatása csupán az általános tisztújításig tart. Igy előreláthatólag rövid időn belül kiírják a városnál a választásokat s megindulnak a régóta nélkülözött választási küzdelmek. Öngyilkos menekült Nem birt tovább élni » hozzátartozói nélkül Nyíregyháza, december 28. Saját tudósítónktól. A nyirábrányi községi elöljáróság táviratban értesítette a nyíregyházi királyi (ügyészséget, hogy Apponyi Károly csíkszeredai illetőségű, 26 éves, ref. vallású, menekült szücssegéd folyó hó 23-án este 9 órakor a Grósz Áron nyirábrányi lakos istállójában felakasztotta magát s még mielőtt észrevették volna, meghalt Appónyi Károly már régóta buskor : mor volt s gyakran hangoztatta, hogy a ] hozzátartozóitól való elszakitást nem bírja ki, azonban senki sem sejtette, hogy e kijelentés mögött sötét tervek lappangaf ; nak, mig végre Karácsony szent estéjt i előtt való napon bucsut mondott az életnek Apponyi Károly, mert nem tudta volna végignézni a mások örömét. Az élek unt menekültet nagy részvét mellett temették el. Az állatiasan érző apa. Öt éven át folytatott szerelmi viszonyé a leányává/. Nyíregyháza, december 28. Saját tudósítónktól. A nyíregyházi kir. törvényszék büntető tanácsa már régen nem foglalkozott olyan különös és az ember állatias ösztöneit olyan leplezetlenül föltáró bűnüggyel mint a napokban. K. I. 50 éves, ref. tarpai földműves és 21 éves leánya ál'ltak a törvény előtt, hogy igazságos ítéletet nyerjenek öt évi bűnös viszonyukért, amelye hői 2 gyermek is származott. Az egyik m A tanoncoktatásról. Egyik fővárosi lapból olvasom, hogy Csonkamagyarország szivének, Budapestnek ipari munkaadó mesterei értekezletet tartottak, amelyen egyetemlegesen elhatároztak s erről ugy a kormányt, mint a fővárost értesítették, hogy a tanoncoktatás miatt inasaikat elbocsátják, mert az iskola az inasokat a munkától elvonja. A mestereknek ez az állásfoglalása a tanoncoktatással szemben nagyon elszomorító, mert ez nem más, mint a legönösebb egyéni érdek kitörése, mely a jö4 vő iparosságának szellemi müvelése elé akar gátat vetni, nem átalván azt néhány óra önös kihasználásáért fenyegetések kíséretében eldobni. Másszóval* az ipari pályára lépett ifjúság elől a nyugati államok mintájára szigorúan kötelezővé tett tanonciskola kapuit akarják bezáratni, illetve a tanítás idejét az esti órákra és a vasárnapra kitolna, különben uj iparosI gyermek időközben elhunyt, a másik azonr ban jelenleg is életben van. A dologban az a legkülönösebb és élénk fényt vet egyes néprétegek erkölcsi érzéketlenségére hogy az anya éveken át tűrte ezt a lehetetlenül erkölcstelen viszonyt. Á megtartott főtárgyaláson ugy az apa, mint leánya töredelmesen beismerték tettüket. Az apa két évi fegyházat, a leány négy hónapi fogházat kapott. Az ítélet jogerős. nemzedéket nem nevelnek s a meglevő tanoncokat pedig a szélnek eresztik A tanoncoktatással ujabban két mijniszteri rendelet is foglalkozik, amely a tankás idejét heti 4 elméleti, 3 rajz és 1 valláslani órában állapítja meg s egyben a 6 óra utáni, valamint a vasárnapi tanítást eltiltja. Ezért hát az a nagy felháborodás. Gondolom, hogy nem annyira a heti csekély 8 órai tanítási időt sajnálják talán a mesterek, mint inkább a délutáni tanítás a fájdalmas pont. Sehogysem tudják magukat beleélni, hogy az Ynasok délutánonként, ahelyett, hogy nekik a műhelyben dolgoznának, az iskolában saját szellemi kincsüket gyarapítsák, amelyből a mesterek pillanatnyi egyéni hasznukat nem látják. Egy kis szociális érzés szülte jóakar rat kell hozzá és rögtön betáthatjuk, hogy a tanítás eredményessége föltétlenül megköveteli a délutáni órarendel. Különben a miniszter s*m rendelkezett volna igy. A mesterek is voltak tanoncok és igy tudniok kell, hogy mi az esti tanitás és tanulás, amikor az ember az egész napi munkától kifáradvá kerül az iskolába és hogy az mit eredményez. Gondoljanak csak vissza, hogy a napi kimerültségtől hányan hallgatták aludva ai esti tanítást!! Tudok olyan esetről is, amikor a tanonc állva a tábla előtt is elaludt. A vasárnapi tanítást pedig ma, amidkor a vasárnapi munkaszünet megvalő^sitásának a küszöbén állunk, csak nem gondolják talán komolyan?? Most. hogy ellenségeink mindenünket elrabolták, amit akartak, kulturfölényün!kat hallom fennen hangoztatni. Ha az a kultúrfölény igy fest, mint a fenti határozat. akkor nagyon is nem csehül, de magyarul állunk. Megcsonkított és porbasujtott hazánk újjáépítéséhez müveit és kitűnően szakképzett iparosnemzedékre van szükség, a mely hivatva lesz az eddig Itéha közönynyeí elhanyagolt magyar ipart önálló vám

L területünk védelme alatt virágzásra jut-, tatni s ugy a magyar iparosnak, mint a magyar iparnak nevet ,fényt és dicsőséget szerezni. Köztudomásu, hogy világhírű fesr tőnk Munkácsi Mihály egyszerű asztalos volt, aki talán tulipános ládák festésén kezdte s mint nagy művész végezte be dicső pályafutását. Ilyen Munkácsy hályok nevelését várnók mi a fejlődő magyar ipartól. i S ezzel szemben fájdalom, egyes iparágaknál nem fejlődést, de erős dekadenciát látni s még ehhez a mesterek a tanoncok iskoláztatásának mondanak vétót, illetve az érvényben levő miniszteri rendelet ellen kelnek sikra. Mester Urak! Ha önök az uj Hágyarország felépítéséhez ily módon akarnak hozzájárulni, hát inkább eresszék el tanulóikat! A magyar ipar jövője megköveteli hogy az egyes szakmabeli iparosok mindenben megállják helyüket a "társadalom többi osztálya mellett és ugy a müveitségfés a szaktekintélyre való törekvést nem ellensúlyozni ,de fejleszteni kell minden úton-módon az uj nemzedékben. Ma már IV. középosztályű tanuló is akad bőven, aki az ipari pályára lép. Vegyenek fel ilyeneket tanoncoknak s akkor a tanonciskolával sem lesz annyi bajuk, mert ezek bizonyos felmentést nyernek. S igy la$san eltűnik az a válaszfal "is, amely sajnos, a még közel múltban is erősen tartotta magát és amelyet a nyugati államok példájára elinjinálni nemzeti érdemi künk parancsolja. • * És ezért elsősorban meg kell annak szűnnie, hogy a tanonc továbbra is a mester tergenyés szamara legyen, akiből a mindenes, sőt még a pesztonka is kitelt Eddig a középosztály rossz tanuló fiára valósággal ijeszlés volt, ha a szülők azzal fenyegették meg, hogy suszterinasnak adják. Tekintse mindenki s igy a mester is nemcsak a középiskolai tanulóban, de a tanoncban is nemcsak azt, ami. hanem azt is, amivé válhatikü Ma is vannak tanoncok, akik egyben a szó szoros értelemben vett kocsisok is egyúttal. Az ilyen mester ténykedésével cseppet sem szolgálja pályája s ezzel P^gmalion! Bernhard Schsw riláphirü regénye ti;mre feldolgozva, szerdán és osttőriökön kerül színre a DIADAL MQZ&ÖBAH. Hü Kisérő film: Nobody VII. ré«z«: SOBODY MÚLTJA. (: i