Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 273-297. szám)

1921-12-29 / 295. szám

t •mmmn JMYÍR¥1BÉK 19IÍ. decembfl* 29 sw® y^i^vmimmnmí wwsrv Kiírják a városi választásokat A választás érvénye csak az általános tisztújításig tart. Nyíregyháza, december 28. Saját tu- í dósitónktól. i A magyai- királyi minisztertanács fa- j iyó hó 16-án tartott ülésében engedélyezte. í hogy Nyíregyháza rendezett tanácsú vá- ! rosnál a főjegyzői, adóügyi tanácsnoki, vaszéki ülnöki- főszámvevő!, far idasági intézői, orvo»i gyámpénzf tárl ellenőri, könyvelői, utbitíor si és szülésznői áHások választás utján végleg betöltessenek, az­zal a megszorítással, hogy a megválasz­tottak megbízatása csupán az általános tisztújításig tart. Igy előreláthatólag rövid időn belül kiírják a városnál a választásokat s meg­indulnak a régóta nélkülözött választási küzdelmek. Öngyilkos menekült Nem birt tovább élni » hozzátartozói nélkül Nyíregyháza, december 28. Saját tu­dósítónktól. A nyirábrányi községi elöljáróság táv­iratban értesítette a nyíregyházi királyi (ügyészséget, hogy Apponyi Károly csík­szeredai illetőségű, 26 éves, ref. vallású, menekült szücssegéd folyó hó 23-án este 9 órakor a Grósz Áron nyirábrányi lakos istállójában felakasztotta magát s még mielőtt észrevették volna, meghalt Appónyi Károly már régóta buskor : mor volt s gyakran hangoztatta, hogy a ] hozzátartozóitól való elszakitást nem bír­ja ki, azonban senki sem sejtette, hogy e kijelentés mögött sötét tervek lappangaf ; nak, mig végre Karácsony szent estéjt i előtt való napon bucsut mondott az élet­nek Apponyi Károly, mert nem tudta volna végignézni a mások örömét. Az élek unt menekültet nagy részvét mellett te­mették el. Az állatiasan érző apa. Öt éven át folytatott szerelmi viszonyé a leányává/. Nyíregyháza, december 28. Saját tu­dósítónktól. A nyíregyházi kir. törvényszék bünte­tő tanácsa már régen nem foglalkozott olyan különös és az ember állatias ösztö­neit olyan leplezetlenül föltáró bűnüggyel mint a napokban. K. I. 50 éves, ref. tarpai földműves és 21 éves leánya ál'ltak a tör­vény előtt, hogy igazságos ítéletet nyer­jenek öt évi bűnös viszonyukért, amelye hői 2 gyermek is származott. Az egyik m A tanoncoktatásról. Egyik fővárosi lapból olvasom, hogy Csonkamagyarország szivének, Budapest­nek ipari munkaadó mesterei értekezletet tartottak, amelyen egyetemlegesen elhatá­roztak s erről ugy a kormányt, mint a fő­várost értesítették, hogy a tanoncoktatás miatt inasaikat elbocsátják, mert az iskola az inasokat a munkától elvonja. A mestereknek ez az állásfoglalása a tanoncoktatással szemben nagyon elszo­morító, mert ez nem más, mint a leg­önösebb egyéni érdek kitörése, mely a jö­4 vő iparosságának szellemi müvelése elé akar gátat vetni, nem átalván azt néhány óra önös kihasználásáért fenyegetések kí­séretében eldobni. Másszóval* az ipari pá­lyára lépett ifjúság elől a nyugati államok mintájára szigorúan kötelezővé tett ta­nonciskola kapuit akarják bezáratni, illet­ve a tanítás idejét az esti órákra és a vasárnapra kitolna, különben uj iparos­I gyermek időközben elhunyt, a másik azonr ban jelenleg is életben van. A dologban az a legkülönösebb és élénk fényt vet egyes néprétegek erkölcsi érzéketlenségére hogy az anya éveken át tűrte ezt a lehetet­lenül erkölcstelen viszonyt. Á megtartott főtárgyaláson ugy az apa, mint leánya tö­redelmesen beismerték tettüket. Az apa két évi fegyházat, a leány négy hónapi fog­házat kapott. Az ítélet jogerős. nemzedéket nem nevelnek s a meglevő ta­noncokat pedig a szélnek eresztik A tanoncoktatással ujabban két mij­niszteri rendelet is foglalkozik, amely a tankás idejét heti 4 elméleti, 3 rajz és 1 valláslani órában állapítja meg s egyben a 6 óra utáni, valamint a vasárnapi taní­tást eltiltja. Ezért hát az a nagy felháborodás. Gondolom, hogy nem annyira a heti csekély 8 órai tanítási időt sajnálják ta­lán a mesterek, mint inkább a délutáni ta­nítás a fájdalmas pont. Sehogysem tud­ják magukat beleélni, hogy az Ynasok dél­utánonként, ahelyett, hogy nekik a mű­helyben dolgoznának, az iskolában saját szellemi kincsüket gyarapítsák, amelyből a mesterek pillanatnyi egyéni hasznukat nem látják. Egy kis szociális érzés szülte jóakar rat kell hozzá és rögtön betáthatjuk, hogy a tanítás eredményessége föltétle­nül megköveteli a délutáni órarendel. Kü­lönben a miniszter s*m rendelkezett volna igy. A mesterek is voltak tanoncok és igy tudniok kell, hogy mi az esti tanitás és tanulás, amikor az ember az egész napi munkától kifáradvá kerül az iskolába és hogy az mit eredményez. Gondoljanak csak vissza, hogy a napi kimerültségtől hányan hallgatták aludva ai esti tanítást!! Tudok olyan esetről is, amikor a tanonc állva a tábla előtt is elaludt. A vasárnapi tanítást pedig ma, amid­kor a vasárnapi munkaszünet megvalő^­sitásának a küszöbén állunk, csak nem gondolják talán komolyan?? Most. hogy ellenségeink mindenünket elrabolták, amit akartak, kulturfölényün!­kat hallom fennen hangoztatni. Ha az a kultúrfölény igy fest, mint a fenti határo­zat. akkor nagyon is nem csehül, de ma­gyarul állunk. Megcsonkított és porbasujtott hazánk újjáépítéséhez müveit és kitűnően szak­képzett iparosnemzedékre van szükség, a mely hivatva lesz az eddig Itéha közöny­nyeí elhanyagolt magyar ipart önálló vám L területünk védelme alatt virágzásra jut-, tatni s ugy a magyar iparosnak, mint a magyar iparnak nevet ,fényt és dicsőséget szerezni. Köztudomásu, hogy világhírű fesr tőnk Munkácsi Mihály egyszerű asztalos volt, aki talán tulipános ládák festésén kezdte s mint nagy művész végezte be dicső pályafutását. Ilyen Munkácsy hályok nevelését várnók mi a fejlődő ma­gyar ipartól. i S ezzel szemben fájdalom, egyes ipar­ágaknál nem fejlődést, de erős dekaden­ciát látni s még ehhez a mesterek a ta­noncok iskoláztatásának mondanak vé­tót, illetve az érvényben levő miniszteri rendelet ellen kelnek sikra. Mester Urak! Ha önök az uj Hágyar­ország felépítéséhez ily módon akarnak hozzájárulni, hát inkább eresszék el ta­nulóikat! A magyar ipar jövője megköveteli hogy az egyes szakmabeli iparosok min­denben megállják helyüket a "társadalom többi osztálya mellett és ugy a müveitségf­és a szaktekintélyre való törekvést nem ellensúlyozni ,de fejleszteni kell minden úton-módon az uj nemzedékben. Ma már IV. középosztályű tanuló is akad bőven, aki az ipari pályára lép. Ve­gyenek fel ilyeneket tanoncoknak s akkor a tanonciskolával sem lesz annyi bajuk, mert ezek bizonyos felmentést nyernek. S igy la$san eltűnik az a válaszfal "is, amely sajnos, a még közel múltban is erősen tartotta magát és amelyet a nyugati álla­mok példájára elinjinálni nemzeti érde­mi künk parancsolja. • * És ezért elsősorban meg kell annak szűnnie, hogy a tanonc továbbra is a mes­ter tergenyés szamara legyen, akiből a mindenes, sőt még a pesztonka is kitelt Eddig a középosztály rossz tanuló fiára valósággal ijeszlés volt, ha a szülők azzal fenyegették meg, hogy suszterinasnak ad­ják. Tekintse mindenki s igy a mester is nemcsak a középiskolai tanulóban, de a tanoncban is nemcsak azt, ami. hanem azt is, amivé válhatikü Ma is vannak tanoncok, akik egyben a szó szoros értelemben vett kocsisok is egyúttal. Az ilyen mester ténykedésével cseppet sem szolgálja pályája s ezzel P^gmalion! Bernhard Schsw riláphirü regénye ti;mre feldol­gozva, szerdán és osttőriökön kerül színre a DIADAL MQZ&ÖBAH. Hü Kisérő film: Nobody VII. ré«z«: SOBODY MÚLTJA. (: i

Next

/
Thumbnails
Contents