Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 273-297. szám)

1921-12-25 / 293. szám

JNfríRYIDÉK. •BBBnannaBBmH 1911. december 25. megszállások romjainak eltakarítása után el kell) következni a társadalmi békének, a kiengesztelődésnek, mind ama ellentétek megszűnésének, amelyek az egységes munkának céltudatos kifejtését, a kereszítény magyar nemzeti államnak ezer éves alappillérein öntudatos nemzeti erővel újból való felépítését a fejlődés törvényének megfelelően biztosítják. A magyar faj kipróbált államalkotó és fentartó ereje évezredes tölgyként dacol a politikai élet viharaival és túléli a háború és kommunizmus okozta erkölcsi élet olyan sülyedési fokát, amely a magyar nemzet történelmében eddig ismeretlen volt. A megújhodás élesztve elszakított véreink erős nemzeti érzéseinek kitöréseivel állami életünket megtisztítja az egyéni érvényesülés, a rut önzés és féktelen anyagiasság salakjaitól, elkövetkezik az állami berendezés alapjait biztosító nemes köztevékenység önzetlen erőpróbája. társadalmi intézményeknek kizárólag a köz szolgálatába való beállítása és a hagyományokat tisztelő nemzeti érzéseknek erőteljes ápolása. Ha nemzeti életképességünk erős törr hetetlen hitével a belső békét biztosítottuk, megtaláljuk ama erőt, amely elszakított véreinkkel való egyesülésre Nagymagyanország, drága hazánk határainak visszaszerzésére minden igaz, becsületes magyar ember szivében uj életet fog adni hazafiúi kötelességeinek teljesítésére, a haza iránti önfeláldozó áldozatkészségre. Erős a hitem, hogy az elkövetkező év egyrészt állami életünk tovább fejlődését nagy lendülettel fogja előre vinni, másrészt az idegen uralom alatt sínylődő véreink által lakott területek visszaszerzésére irányuló munkánk határozottabb képet fog mutatni. Énekes János róm. kath. prépost-kanonok: Mit várhatunk a jövő évtől?? Erre a körkérdésre azt felelem, hogy csak a jó Isten tudná megmondani, aki sorsunkat intézi! Mi emberek legfeljebb következ tethetünk! Ha a gazda jól megmunkált földbe vetette ősszel a magot s az időjárás is kedvező volt, jó termést várhat jövendőre! Az iparos és kereskedő ehez a jóterméshez fűzi a maga számítását a forgalmat és hasznot illetőleg jövendőre!! A tisztviselő' fix fizetéses osztály is arra számit, hogy ha jó lesz a termés, könynyebb lesz jövő évre a megélhetés! Csalór dások — megengedem — nincsenek kiizárva! Mégis ugy látszik, hogy minden társadalmi osztály a maga sorsának javulását ahoz a terméshez fűzi, amelynek magvai most az ősszel lettek a földbe téve!! Ebből arra következtethetünk, hogy politikai téren is, ahol az ország sorsa megfordul, az előzetes cselekedetek képezik a jövendő eredmények alapjait! — Valakitől azt hallottam nem régen, hogy, politikai téren a hiba nagyobb mint a bün! Már pedig ami intéző politikusaink elég sokat hibáztak ebben a letűnő évben! Aminek keserű levét, ugy gondolom, inni kell a jövőben is! Én tehát nem sok jót várok nemzetemre a jövő esztendőtől! Adja Isten, hogy másként legyen!! Dr. Bartók Jenő ref. lelkész Mit várok a jövő évtől?? — Semmit!! Dr. Dohnál József vármegyei főorvos a Szabólesvármegyei Orvos Szövetség elnöke: Országszerte és vármegyénkben is megindult az anya és csecsemővédeleni j munkája. Kilátásunk van tehát arra, hogy; az ország fizikai erejének gyarapítására irányuló cselekvésünk a többi vonalon is megindul. Az első lépések a regenerátió j felé megtörténtek. Habár egyelőre a fizikai téren, de várjuk, hogy közel jövőben az erkölcsi újjászületés felé is meginduílunk. Testileg és erkölcsileg immár oly mélyre sülyedtünk, hogy reményem szerint ki kell végre fejlődnie olyan mentalitásnak, mely arra fog késztetni, hogy félre téve az alattomosan közénk dobott szétbomlasztó kérdéseket — a haza erkölcsi és anyagi megmentésére egyesüljünk.., avagy talán még mélyebb sülyedés vár reánk, hogy feleszméljünk?? Dr. Klekner Károly igazgató-főorvos, a Szabolcsvármegyei Turáni Kör elnöke: Kedves Szerkesztő Urü Azt méltóztatott kérdezni, hogy mit várunk a jövő évtől?? Erre a kérdésre mindenesetre nehezebb és kényesebb dolog felelni, mint arra, hogy mit »szeretf nénk várni«. Nehezebb, mert nem óhajt fejez ki a felelet, hanem a körülmények mérlegelése utáni következtetésből származó bizonyos fokú előrelátást és kénye, sebb, mert mérlegeléssel, összekapcsolt müvelel lévén, önismerethiányban szenvedő embertársaim érzékenységét sertheti. De feltétetvén a kérdés, nem akarok előle kitérni. Amennyire az események hullámivonalát figyelemmel tudom kisérni ugy azt olyan alantjárónak Látom, hogy abból a jövő esztendőre már csak egy felfelé járó tendenciára következtethetek. A materializmus annyira a haíalmába kerítette az embereket, hogy liatalma további kiterjesztésére már nem számiihat s mind ennek ellenére a boldogulást semmivel sem könnyítette meg. Ennek következtében a vele szembe állított erkölcsi erők feltétlenül ecsetelni fogják hatásukat, a mi 'tekintettel viszonyaink rendkívül suiyos állapotára egy rövidke esztendő leforgása alatt csak abban fog megnyilvánulni, hogy többen fogják hinni a jövő esztendei ka^ csony ünnepén, hogy megszületett Krisztus, mint ma. Dr. Bernstein Béla a nyíregyházi statusquo izr. hitközség főrabbija: Mit várunk a jövő évtől?? Nem kell nagyon pesszimistának lenlünk, hogy a felvetett kérdésre azt feleljük: bizony az eddigi tapasztalatok alapján semmi jót! Ahol észak és dél, kelet és nyugat felől az ellenség héjjaszemmel lés a mi agyoncsonkitott területünkre, hogy hol kaparinthatna abból meg valamit a karmai közzé — ahol a nagyhatalmaktól dédelgetett — uj-gazdag államok a rossz szomszéd kaján irigységével még a levegőt is elzárnák szegény Magyarországtól ott bizony nem sok jót várhatunk a jövő évtől sem. Es ha a külügyi szemle után befelé fordítjuk vizsgáló tekintetünket, bizony sötét a láthatár köröttünk. Mert Ott, ahol az ország kormánya nem áll a törvény és jog kérlelhetlen szigorúsága és pártatlansága alapján mindenkivel szemben, hanem külön alakulatok szabnak törvényt az ő saját aspirációik szerint, magán egyetsülések járnak el felelősségre vonás nélkül az ő saját jogi tételeik alapján, ott ! nem fejlődhetik igaz megelégedés, nem zavartalan béke, nem összetartó, építő munkálkodás, amint arra feltétlenül szükségünk volna. Tehát lemondás, csüggedés, remény teflenség legyen az, amivel a közeledő uj év elé menjünk?? Nem! Lassanként csak feltör bennem az optimizmus szelleme és azt mondja: nem lehet, hogy igy folytatódjék a mi szomorú sorsunk! Kell, hogy a két évi tengődés és senyvedés után a harmadik év. a gyógyulás, a helyreállítás, az egészséges fejlődés éve legyen. Mi tehát ezt várjuk a jövő évtől, hogy az minden téren az erőgyűjtés és nem erőpazarlás, minden tekintetben az épités és nem a rombolás éve legyen! Kifelé az okos megalkuvás álláspontjára kell helyezkednünk és szomszédainkkal a gazdasági összeköttetés minden terén a mi érdekeinknek megfelelő viszonyt kell létrehoznunk, összeszorított öklünket pedig egyelőre jó mélyen zsebünkbe süllyesztenünk; befelé pedig végre az igazi engesztelődés, a valódi összetartás, testvéries béke politikáját kell érvényesítetnünk, nemcsak a nagyhangon, de üres szónoklatokban, hanem a tettek és cse'eketdetek kétséget nem tűrő alakjában!! Ez azonban csak ugy lehet, ha a maf gyar józaánság felülkerekedik és e'söpri az önző pártoskodás embereit: ha a magyar becsületesség diadalt ül és letöri a koncleső hadak táborát; ha a magyar türelmesség győzedelmeskedik és s ámürf a sötét reakció pusztító szellemeit. Akkor azután újra a boldogulás, a virulás, az anyagi és erkölcsi haladás ideje következhet ik számunkra. Ezt várjuk mi, magyar zsidók, a jövő évtől, ezért készek vagyunk erőnk legjaf vával sikraszállini, mert nekünk nincs más érdekünk, mint a magyar haza érdeke, nekünk nincs más törekvésünk, mini a magyar haza teljes és tökéletes boldogsága, isten minket ugy segéljen! Nagy Elek városi főmérnök: A jövő évben folytatjuk azt, amit december 31-én elhagytunk: a munkát. A városi épületeket fokozatosan rendbehoízatjuk, a közvilágítást megháromszorozzuk, az utcák tisztántartását fokozott mértékben szorgalmazzuk. Sajnos, a közkertek kerítését teljesen rendbeliozatni a jövő évben sem tudjuk, de a megfelelő számú padok felállításáról gondoskodni fogunk. A csatornázás, vízvezeték, vásárcsarnok, színház, kultúrpalota még igen távol vannak tőlünk s azokról most beszélni fölösleges volna. Zaltán Gáspár a »Kansz« főtitkára: A magyar nemzet virága pusztulóban van; gyökerét rágja a nyomor férge, szirmait foimyasztja a politikai mocsár kigőzölgése. A virágot nagyon nehéz megbillenteni, mert már súlyos beteg, mindr azonáltal a javulásra van némi kilátásunk habár nem sok, mert az 1918. évi október 31-iki éjszakán beszedett alkohol mérge nem egy könnyen gőzölög ki a sok fejből, de ha ez meglesz, akkor jön a nemfzeti öntudatra ébredésnek a hajnalhasah dása. amit meghozhat mái- az 1922. év márciusának az idusa is. Ezt várja a m^ gyar nemzet hervadó virága, az intellektuéí társadalom. Baruch Artúr a Kereskedők és Gaz(dák Körének elnöke: "TrA szabad kereskedelem teljes kiépítését. 2. Lehetőleg stabilizált magyar kor roiia értéket. 3. Igazságos adópolitikát. Minden vagyon, minden jövedelem arányos megfterhelését. 4. Vasút, posta, távírda, telet'onmizériák megszűnését. 5. Ügyes kereskedelmi szerződéseket a szomszéd államokkal. 6. A szellemi munka kellő értékelését. 7. Az intelligencia teljes érvényesüh lését. Dr. Prok Gyula íigyvéd, a Nyiregyházi Déli Újság szerkesztője: Hogy mit várunk a jövő évtől?? • A kérdést ketté Választom és fejtegetéseimnek külön adok hangot belpolitijkai — és külön külpolitikai relációiban. Belpolitikai fejlődésünkben látom a legtisztább konszolidációnak markans vonásait. Látom és bekövetkezni hiszem, hogy az ősi alkotmányszerinti törvény hozó jogfolytonosság helyreáll. A konstituante nemzetgyűlés helyébe a szélesebb látókörű, magasztosabb akaratú, egyetemesebb célokat felismerni tudó országjgyülés lép. Egymagában ez a tény nem^ csak az ország belső helyzetének a jogrend és tekintély elvén nyugvó ujjászüle-