Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 273-297. szám)

1921-12-25 / 293. szám

I9«i d eernber 25. JSÍYÍRVIDÉK / estés után is megmaradnak, de egy vonással áthúzva. Fölötte az S. H. S. jelzés cirill betűkkel. Olyan szomorúság üt belém. Ilyen kis elégtétel jut nekünk ; régi lelkünk, régi testünk leromlását jelző egyet­len vonal. Mely mindent áthúz a vasúti kocsin. Máskülönben ez a vagonjavitó-mühely egyik legnagyobb műhelye mostani kicsire zsugorodott hazánknak. Ilyen csak a diós­győri még ! Ez a műhely leégett a nyáron s uj,, modern berendezéssel most újra műkö­dik. Itt teljesitik a cseh,, román, jugoszláv, sőt Olaszországból kapott rendeléseket. A kovács-műhelyben óriási generátorok állítják elő a kemencék 1000 fokú melegre hevítéséhez szükséges gázt. Itt vannak a hid­raulikus nyomással dolgozó prések,, melyek óriási súlyúknál fogva az izzó vashengereket nyújtják, lapítják, formálják tetszés szerint. Másfél óráig jártam a vas birodalmá­ban. Karcsú,, könnyed gépkarok lengése, fi­noman pergő kis komplikált acél-szerkeze­tek mozgása s óriási,, tömör vastestek zugó munkája ejtett ámulatba. Megtudtam még,, hogy a munkások száma a redukált munka miatt a békebeli 4500 helyett csak 2500 s hogy megélhetési viszonyaik türhetőek,, amennyiben a szakmun kások 30,, az alsóbb rendűek 15 koronát ke­resnek óránkint. Ebben a gyárban készülnek még kis finom malom-hengerek s nagy gazdaságok­ba való gőzekék is. Elköszönve onnan egy felvillanó gon­dolatom volt: A vas az ur ! Tartallyné S. Ilona. Adakoznak a tisztviselők. Nyíregyháza, december 24. Saját tudó­sitónktól. { AL áldozatkészségnek megható tanuje- ' lét adták a nyíregyházi igazságügyi közal- ) kalma^ottak. Megemlékeztünk arról, hogy j Mogyoróssy János menekült vasutas vagon- : lakása porrá égett. Aki tehette,, sietett a szerencsétlen ember segítségére. Az igaz­ságügyi tisztviselők is gyűjtést indítottak ma­guk között és rövid időn belül harmadfélezer koronát adtak össze. íme a tisztviselők,, szo­rult anyagi helyzetükben sem tudnak közöny­nyel viselkedni azok iránt,, akik joggal vár­hatnak támogatást a társadalom tehetős embereitől. Esetleges adományokat az ál­lomásfőnökség továbbit. Színház vagy mozgó ? Nyíregyháza, december 24. A Nyir­vidék tudósítójától. A \*árosi szakosztályok folytatólagor san tegnap délután is üléseztek. Jelentős tárgy volt a színház és a mozígószinház kérdése. Neményi színigazgató ugyanis azt kérte a várostól, hogy játszási enge­délyét január hóra is hosszabbítsák meg. A színügyi bizottság nem tartotta teljesít­hetőnek ezt a kérelmet, mert amíg a szín­házban szinészvilág van, a város kénye telén mozgószinházát szüneteltetni. Ez nemcsak tekintélyes jövedelemtől fosztja meg a várost, hanem azzal a veszéllyel is ' jár, hogy Nyíregyháza elveszti (mozgásszín­ház engedélyét. Az idevonatkozó engedély okirabiak van ugyanis egy pontja, amely szerint, ha három hónapnál hosszabb ideig szünetel az engedélyezett mozgóban az előadás, a tulajdonos az engedélyt el­veszti. Ha tehát most a város továbbra is szüneteltetni kénytelen a mozgószinháV zat. elteszitheli az engedélyt. A szinügyi bizottság bárhogyan is vallja hogy a színház eredeti eredeti rendeltetésé­nek megfelelően, színtársulatnak adandó ki elsősorban,, kénytelen volt arra az álláspontra helyezkedni,, hogy januárban már nem ad játszási engedélyt Neményiéknek. A tegnapi szakosztályi ülésen ez az állás­pont bizonyos módosítással vált határozattá. A szakosztályok ugyanis azt javasolják a képviselőtestületnek,, hogy ne utasítsa el a színigazgató kérelmét,, hanem abban az eset­ben,, ha személyes közbenjárással sikerülni fog az engedély-okirat fenyegető pontját hatályon kívül helyeztetni, kapja meg to­vábbra is a színházat. A magunk részérül az^ valljuk,, hogy a színházat színészek számára épi tették,, a mozi számára pedig építsenek külön mozgószinházát, ha mást nem, legalább pro­vizórikus jellegű mozgó-épületet. ________ Minden száz holdon felüli bir­tokos ajánljon fel vitézi telket Nyíregyháza dec. 24. A vármegyei Vitézi Szék kérelmet inté­zett a vármegyei törvényhatósághoz,, amely­ben a vitézi telkek felajánlásának intenzi­vebbé tétele érdekében a száz holdon felüli birtokosokhoz felhívás intézését kéri. A Vi­tézi Széket e felhívás kibocsátására az ve­zette,, hogy vármegyénkben nem mutatko­zott az ügy jelentőségéhez mért érdeklődés és áldozatkészség a vitézi telkek felajánlása tekintetében. Nemrégen Szabolcsvármegye törvényhatósága határozta el,, hogy minden száz holdon felüli birtokost felszólít,, hogy birtokának nagyságához képest vegyen részt a vitézi telek felajánlásában. Szabolcsvármegye törvényhatósága a december 21-iki rendkívüli közgyűlésen fog- ! lalkozott e kérdéssel és elhatározta,, hogy felhívást intéz valamennyi száz holdon felüli j szabolcsi földbirtokoshoz. Reméljük,, hogy e i felhívásnak vármegyénkben is meg lesz az eredménye s nem zárkóznak el tehetős bir* | tokosaink a Kormányzó Ur Őfőméltósága • históriai jelentőségű intenciójának valóra ; váltása elől. • ; Jelentsük be kivándorolt rokonaink nevét. Nyilvántartás a küllöldön élő ma­gyar oki ól. — A Kü 11 öldi Magyarok Szövetsége akciója A trianoni békeszerződés Magyarország lakosainak számát a réginek egyharmadára csökkentette le. Az igy megfogyatkozott ma­gyar nemzetnek fokozottabb mértékben kell minden egyes tagját számon tartania s támo­gatni őt élete utján akár idehaza él, akár külföldön. Felbecsülhetetlen az az erkölcsi lés anyagi érték,, amely a magyar nemzet kül­földön élő fiaiban rejlik, ezt számbavenni, nyilvántartani,, ápolni és fejleszteni legna- ; gyobb és legfontosabb feladatunk egyike. Vonatkozik ez elsősorban az Amerikában élő magyarságra. Amerikában, közelebbről , pedig csupán az Egyesült Államokban ma több mint egymillió magyar testvérünk él. Hogy milyen előnyt jelent ez különösen a mai viszonyok mellett az ország és az egyes ember gazdasági helyzetére,, erre csak az állam vezetői és csak azok a szerencsések tudnának bővebbet mondani, akik közvetle­nül érzik amerikai magyar rokonaik jótékony segítségét. Az ipari balesetek és a természetes ha­lálozás száma Amerikában nem sokkal cse­kélyebb, mint például nálunk, Magyarorszá­gon. Amerikában élő honfitársaink "is gyak­ran haltak el, anélkül, hogy az egyébként pontos és megbizható amerikai hatóságok hozzátartozóinak lakhelyét ki tudnák nyo­mozni. A Budapesten székelő Külföldi Magya­rok Szövetsége,, mely magába tömöríti az európai és amerikai magyar szervezetek ja­varészét,, célul tűzte ki azt ,hogy a gazdátla­nul heverő' külföldi magyar vagyonokat azok jogos örökösei számára hazaszerzi. Továb­bá célja a Szövetségnek az, hogy az eddigi nyilvántartásait kibővíti és e célból azzal a felhívással fordul Csonka-Magyarország minden lakójához,, hogy haladéktalanul je­lentse be a Külföldi Magyarok Szövetsége budapesti irodájában (IX.„ Lónyai-u. 17.) a kivándorolt rokon nevét,, legutolsó címét (és azt,, hogy mikor irt utoljára. A be/'elentés egy nyílt levelezőlapon történhet, azonban a feladó pontos címének feltüntetésével. Ha a kivándorolt véreink pontos cime és min­den külföldi magyar neve ebben a nagy nem­zeti nyilvántartásban együtt lesz, nem fog nyomtalanul elveszni egyetlen testvérünk teem és a gazdátlanul heverő magyar vagyo­iiok a jogos utódok kezeibe kerülnek. A Külföldi Magyarok Szövetsége díjta­lanul vállalja a külföldön eltűnt magyarok felkutatását a külföld minden fontosabb he­lyén lévő fiókszervezetei és a Nemzetközi Vöröskereszt tudakozó osztályának segítsé­gével. HÍREK Mikor a minap reggel saját műhelyembe menet egy kovács-műhely munkásainak gyors ütemű kalapácsiitéselt hallottam, eszembe jutott ifjabb Dumas egy novellája. Ebben elmondja, hogy fiatalabb korában egy álló esztendeig falun lakott. Házigazdája kovács volt s kora reggeltől késő estig figyelhette a vasizmu kovácsok szorgalmas, kemény munkáját. Komoly ér­deklődéssel figyelte, miként alakul ki a durva nyers erő hatása alatt a sok házi eszköz és a mezei munkához szükséges mindenféle szer­szám. Ennek a saját szeme előtt lefolyó al­kotó munkának a szemléletéből merített ő maga is erőt és lelkesedést saját munkájához. Alkonyat táján gyakran sétált házigazdájáé­val ki a mezőre. Látva a költő meghatottság gát, a gyönyörűen megművelt tájakra mul­táivá büszkén jegyezte meg a kovács, hogy ez a virulás, pezsgő élet és jólét nagyrészt az ö évtizedes, kitartó, becsületes, kemény mun­kájának az eredménye, ő látván el a megmű­veléshez szükséges eszközökkel az egész tá­jékot. ' Hol vagy te, nem tunya restség párnáján ján nevelt, hanem nehéz munka acélkohójá­ban keményre izzott, ellenséget megverő magyar őserő ? Most még pihen a föld, de mire a költök ismét himnuszokat zengenek a tavaszról, összegyűjti erejét, hogy a földmives munkája nyomán a munka vérével, a verejtékkel ön­Lenkeffy Ica és Petrovich Szvetiszláv vasárnap, héttőn és kedden, 25 26 és 27 én 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel % w ciruü 6 fe'ronásos Farsangi mámor -s^rs PT* DXABAL " Kísérő filmek: Zigotto mint fűszeres 1 Jaj a feleségem.

Next

/
Thumbnails
Contents