Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 273-297. szám)

1921-12-23 / 291. szám

rfíxr 9 1921. december 23 Diákok, gazdák, bankemberek, társulatok a szegény gyermekek cipővel való ellátásáért Jármy Béláné főispán né eipöakciófának példás támogatása. Nyíregyháza, december 22 A Nyirvi­dék tudósítójától Jármy Béláné főispánné őméltósága széleskörű cipőakciót indított a szegényf­sorsu gyermekek cipővel való ellátása ér­dekében. Volt sikeres teadélután, megin­dult a gyűjtés, megnyílt a városháza dísztermében a cipőakció javát szolgáló művészi képtárlat. Amint beszámoltunk egy izben róla. 120 pár erős, meleg téli cipő már kiosztásra is került, nagy örör mérc sok aggódó jó szülői szívnek és di­dergő gyermeknek, őméltósága emnél a sikernél nem állhatott meg, hiszen még olyannyira számos a nyomorgó gyermek még sok-sok topánkára volna szükség. Mi, akik szemlélői vagyunk ennek a melegsziv sugalla akciónak, a bekövetke­zett sikert a társadalmi jelenségek szimp­tomájaként figyeltük és a legnagyobb cso­dálattal láttuk őméltósága nem lankadó agilitását a kezdetben előtornyosulő aka­dályokkal szemben. Mi ugy képzel Lük ezt az ügyet, hogy a létünket alapjában meg­rázó forradalmak után minden tényező levonta a maga számára a konzekvenciát a nagy tanúságot, igy a lehetőségek el­sősorban, akik feltűnő példáját láthatr ták annak, hogy a nyomor rettenetesen go nosz tanácsadó s ha télviz idején egy evangéliumi szeretettől sugalt szó azt hirdeti: adjatok a fázós gyermekek cipő­jére, mint egy ember megmozdul az egész társadalom s az ezer pár cipőre szükséges százezrek egy-kettőre együtt lesznek. — Mi igy képzeltük ezt az ügyet és ennek igy is kellene történnie, ha komolyan j akarjuk a társadalmi rend és béke hábo­rítatlan nyugalmát. Amennyire elszomorodva nézünk vé­gig a teheLősek lisztáján, azok nevén, akik a cipőakció komoly kötelességre intő szó- » zatát nem tudják meghallani, olyan jól- j eső érzéssel látjuk igazán szociális szel­lemtől áthatottak példás áldozatkészsé­gét. íme iskoláink falai között kiváló pe­dagógus szivekben meleg fészke van a jóságnak ós szeretetnek. Üimepet rendez­tek a cipőakciő javára és ennek vonzó erejével megnyitották a kisemberek erszé­nyét is. Milyen megható ez s mennyire al­kalmas ösztönzés azok számára, akik nem! tudni pontosan, hogy- miért, megfeled­keznek a szegénygyermekekről. Nos, halk­jak meg: a leánygimnázium 2000 az ág. ev. főgimnázium 20G0. a polgári leányist­kola 7500. a fiúiskola 452, a felsőkereske­delmi iskola 3000 koronát küldött be a cipőakció javára. Elismerés, hálás köí­szönet az igazgatóknak és a ma oly tisz­tán látott nevelői célokért lelkesedő tanári testületeknek. Iskoláink példás áldozatkészségéhez hasonlóan a gazdatársadalom is lelkes visszhangot adott a cipőakcióra. Paulusz Mártonnak, a Gazdaszövetség elnökének buzgólkodására a gazdaifjak bált rendez­tek, amelynek tiszta jövedelmét: 15400ko­ronát juttattak a szegény gyermekek ci­pőjére. A bankvilág altruista feladatainak a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület fe­lelt meg példás mértékben, amikor 10000 koronát adott a szegény gyermekek cipő­jére. Elismeréssel adózunk a »Szer essük« asztaltársaságnak, mely mindig nemes tet­tekben kifejeződő intenciójához hiven 500 koronát juttatott a cipőakcióra. Hisszük, hogy nem kell soká várnunk azok megmozdulására sem, akik minded­idei g távol maradtak az akciótól s ko­rai az a pesszimista következtelés, ame­lyet eddigi magatartásukból keserű szív­vel vontunk le. Benne vagyunk a télben, még sok-sok szegény gyermek didereg, kötelességet mulasztunk el, ha leheUséj­günkhöz képest nem sietünk segítsé­gükre. Százezer koronát sikkasztott egy volt nyíregyházi detektív Négy évi börtönbüntetés. Nyíregyháza december 22. Saját tu­dósítónktól. Kerekes József 27 éves, szövetkezeti vásárló a forradalom idején mint detek­tív a nyíregyházi rendőrség szolgálatába állt, innen azonban rövid hivatali mükö|­dés után, megbízhatatlansága miatt elbo­csátották. Kerekes azóla sok mindent megpróbált s legutóbb mint szövetkezeti vásárló próbált szerencsét. Kerekes Józsefnek lakott egy távoli rokona Nyirábrányban, akit Tóth Mihály­nak hivtak, de akivel életében jóformán nem is találkozott. Kerekes valahogyan megtudta ,hogy Tóth Mihály, aki különben szegény ember, 450 dollárt és hajójegyet kapott Amerikában lakó testvérbátyjától. A volt detektív kapta magát s ez év áp­rilis havában kiutazott Nyirábrányba Tóthékhoz. akik egyszerű földműves em­berek, kitüntető szívességgel fogadták Kerekes Józsefet, aki értette a módját, hogyan kelt a beszélgetési ráterelni a láiogafás tulajdon kópeni céljára: az ame­rikai dollárokra. Tóth Mihály uram magyaros nyiltszi­vüséggel kitárta Kerekes József előtt a helyzetet s elpanaszolja neki, hogy a Pesti Kereskedelmi Bank, mely az átutalást eszközölte, nem tudja amerikai valutában folyósítani a 450 dolliárt, hanem csak magyar koronában, már pedig Tóth uramV nak nagyobb bizalma van az idegen pénz­hez, ő már csak dollárban szeretné azt a kis pénzt a lajbizsebben érezni. Kerekes, mint jó rokon, rögtön ajánl­kozott, hogy ő majd elintéz Budapesten mindent, ő járatos az efféle dolgokban Tóth Mihály bizalommal adta a* Kerekesnek a 450 dollárról szóló utalványt meg a hajójegyeket az útlevelekkel egy üti mert az utóbbiak viziroztatásával is volt egy kis baj. — Majd elintézek és mindent mon­dotta Kerekes egy volt detektiv fölényé­vel s Tóthék aznap este boldogan tértek nyugovóra abban a biztos tudatban, hogy a jó szerencse vezérelte házukhoz a derék rokont, aki már az első alkalmat is meg­ragadja, hogy segítsen tapasztalatlan és efféle ügyekben járatlan rokonain. Kerekes József pedig a legközelebbi vonattal felutazott Budapestre. A törtéf­net nem volna teljesen "hü, ha elhallgat­nánk, hogy a volt detektív 3000 koronái is fö*ve« Tóth éktől, eljárási költsé­gekre. A megállapodás Tóth és Kerekes kö­zött az volt, hogy ha Kerekes nem kap­na dollárt a Pesti Kereskedelmi Banktól hanem csak magyar koronát, akkor , ezen vásároljon dollárokat. Kerekes az utalványt be is váltotta 111600 koronát kapott 450 dollárért, az amerikai pénznek akkor még a maihoz viszonyítva, alacsony árfolyama me.lett Akkor volt az úgynevezett olcsósági hull­lám s az öreg Tóth Mihály a maga egy­szerű paraszti eszével jól sej lette, hogy, mindenáron dollárt akart kapni. De nem kapott se dollárt, se magyar koronát, inert Kerekes József a fölvett pénzi nem kü'dötíe el Tóthnak hanem befektette egy üzletbe. Egy állítólagos kőkitermelésre alakí­tandó részvénytársaság előzetes költsé­geire fordította az egész pénzt Kerekes aki a szegény Tóth Mihályt egészen szep­temberig bolonditotla különböző mesék kel, volt szive még Budapestre is felcitál­ni a szerencsétlen embert s mikor már ki­fogyott mindenféle hazugságból és trükk­ből, akkor i a volt detektív egy irást küldött Tóthnak azzal, hogy azt írja alá. Az írásban az volt, hogy Tóth a 111600 koronát kölcsön adta Kerekes Józsefnek. Tóthnak azonban volt annyi magá­hoz való esze, hogy a ravasz okiratot nem irta alá, hanem mivel látta, hogy. közönséges szélhámossal van dolga, Ke­rekest följelentette a csendőrségen, amely­nek intézkedésére a volt detektívet letar­tóztatták. Ez ügyben Horváth Dezső tör­vényszéki bíró a napokban tartott tár­gyalást és Kerekes Józsefet sikkasztás bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért őt 4 évi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet indokolása részletesen ki­fejti, hogy Kerekes egy szegény földmű­ves családot egész vagyonából' kifoszr tott s ezen bűncselekményét soha jóvá nem teheti. Ennek a szegény családnak ez volt az első pillanata, amikor rámof solygott a szerencse csillaga s még mielőtt IMI Tóth Mária női kalapszalon NjMfra, Var llta-i. 7. A Diadal topéval szemben. Elvállal női kalapok átformá­lását, javítását és uj kalapok készítését a legújabb divat szerint jutányos áron.

Next

/
Thumbnails
Contents