Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 248-272. szám)

1921-11-18 / 262. szám

Mfímtmts, 1921. november 18 !z állategészségügyi főfelügyelő nyilatkozik az állatkínzásról [Tegnapelőtti cikkünkre Mezey Béla állategészségügyi főfelügyelő a következő nyilatkozatot küldte be szerkesztőségünkbe ; »Állatkinzás a nyíregyházi utcákon® cimü cikkre a nagyközönség kellő tájékoztatása érdekében tisztelettel kérem az alábbi sorokat nagybecsű lapjában leközölni: A város polgármestere, mint elsőfokú állategészségügyi hatóság — és nem az államrendőrség szakközegei előterjesztésére akkor rendel el ebzárlatot, ha a város területén ebveszettség esete felmerül, vagy, veszeti gyanús embermarások előfordultak. Köztudomású, hogy a városban nagy számban kóborolnak adózatlan, gazdátlan senki által nem gondozott ebek és mert ezek valamennyiünk testi épségét és egészségét imminensen veszélyeztetik, gyérítésük és a betfogottaknak kiirtása a hatóság törvényszerinti kötelessége és ezen a közszükség kényszerítő határa alatt elrendelt intézkedésért a maga és hozzátartozói egészségét féltő polgár részéről csak elismerés illeti meg a hatóságot. A gondos ebtulajdonos ilyenkor kedven, cet vagy hűségesnek bizonyult kutyáját adóihárcával látja el, a harapást akadályozni alkal mas szájkosárral felruházza illetőleg sétája alkalmából pórázon vezeti, ezzel kutyája résziére mentőlevelet biztosit és igy megelégeSéssel nézheti, hogy a peczérlegények a fölös iszámu gazdátlan, közveszélyes ebeket mint igyekeznek ártalmatlanná tenni. Ha nem igy cselekszik, hurokra kerülhet saját ebe és íezien felül a hatósági rendelkezés be nem tartása miatt meg kihágás miatt meg is büntetik. A kóbor kutyák ártalmatlanná tételére Városok utcáiban mindenütt mint a legcélszerűbb eszközt botra erősített sodrony hurkot használnak, amely a légcsövet illetőleg a gégét szorítja összie arra a néhány pillanatra, amig az ebet a kocsiban elhelyezik. A kocsit kisérő rendőr feladata felesr teges állatkínzásokat megakadályozni és az ebek minél gyorsabb befogását biztosítani továbbá megakadályozni azt, hogy az era

L litett kellő védjeggyel ellátott kutyákat hántódás ne érje. Ha ezen müvelet nem is kellemes látvány. hánem szükségszerű rossz, amelyet snáskóp végrehajtani neon lehet, gondoljon a néző azon megmart emberek kínos aggodalmára, vagy. a szülők fájdalmára kikinek gyermekét valamely kóbor kutya megmarta és akiket a hatóság — saj mos majdnem napról-napra ismétlődően Budapestre védőoltás végett felszállítani kénytelen és akkor bármennyire humánus lérzésü is bel kell hogy, lássa, hogy azí ember egészségének védelmié mégis elsősor biatn való hatósági teendő. Ha bilincsbe vert bűnös embert kisérnek csendőrök aiz utcán, szlánakozó érziés foghat el embertársunk szenvedései miatt, de megnyugszunk abban, hogy a jogrend védelmében vált szükségessé a bűnös ember ártalmatlanná tétele. A befogott ebeknek lőfegyverrel történő kiirtása amellett, hogy, közveszélyes, ezidőszerint költséges ós eredményében — bizonytalan is, tömeges irtásoknál sehol sem használatos. Az állatvédő' egyesüíteteK világszerte szorgalmazták az állatirtásoknál a magasfeszültségű villanyáram — vagy gyorsan ölő mérges gáz igénybevételét, de az ezekhez szükségies technikai berendezések miatt ezen eljárások általában meghonosodni neon tudtak, hazánk ez! időszerinti nyomorúságos helyzetében ilyen berendezések létesítésére gondolni sem lehet. Egyébként az irtásnál hasznait rövid vasrúd, amely, erőteljes ütésre a koponyaboltozatot beverve, pillanat alatt eszméletlenséget és halált vált ki, ugy, hogy elég humánus és gyors eljárás, amely állatkínzásnak nem nevezhető. Végrehajtása ma nyilvánosság kizárásával kelll, hogy történjen, nem szabadj hogy látványosságot képezzen, aminthogy az akasztás sem lehet az de amelyet mint szükségeset az államhatalom végső büntető eszközül mégis fenntartani kénytelen. A befogott ebek a törvény rendelkezése szerint lehetőleg mind kiirtandók, kivételt ez alól csak a hatóság tehet, ha az ebtulajdonos benyújtandó kérvényben oly. érveket hozhat fel, amelyek figyelembe vehetők és ha az egészségi vizsgálat és végrehajtandó megfigyelés az ebet gyanútlannak találta. Ha panaszttevő a polgármesteri hivatalhoz fordul, ahol kérelmét felveszik és a gyepmesteri telepen kutyájának külön ketrecben való elhelyezését követeli, óhaja teljesült volna, sőt ha egészséges ebről volt szó, a magával vitt zsemlyét is elfogyaszthatta volna kedvence. Hogy a vizsgálat megejtésére első sorban illetékes városi állatorvost hamarosan meg nem találta panaszttevő és ez ok miatt a bérkocsi ipar fellendüléséhez önszántán kivül hozzájárult, sajnálatos ugyan, ha azonban egy kevéssé érdeklődött volna a városházán, megmondták volna, hogy Csonkamagyarország ez idő szerinti területi kiterjedése miatt a városházán 6 hatósági, illetőleg állami állatorvos tesz szolgálatot és ezek bármelyike elláthatta volna a szükséges útbaigazítással, Ross izakaratról vagy. kötelességmulasztásról panaszt emelni a nagy, nyilvánosság előtt nem volna sziabad, ha a kereső fél a hivatásában egyéb helyütt elfoglalt orvost azonnal meg nem találja illetőleg a célhoz vezető kellő lépéseket járatlansága miatt meg nem teszi. .Valamennyiünk közös jól felfogott érdieke, ha a hatóság a vesZettségi esetek lehető gyérítése érdekéből a törvényes intézkedéseket kérlelhetetlen szigorral

1 végrehaj ta. Mezey Béla. m. kir. állategészségügyi főfelügyelő. *• —» A nyilatkozatra csak annyit jegyzünk meg, hogy a szóbánforgó panaszos egy másik helybeli városi (állatorvost is felkeresett d^ az kijelentette, hogy ő nem avatkozik'kollegája dolgába. Ujabb nagyközség SmbolMrirmigyébin Pusztadobos kisközséget a> nagy köz ~ Béggé vált Nyirmadához csatolják Nyíregyháza, november 17. A

1 Nyimdék tudósítójától. Nemrégen adtunk hírt Szakoly községnek nagyközséggé alakulásáról, most vármegyénk községeinek lendületes fejlődésére jellemző uabb hírt közölhetünk. A vármegye törvényhatósági bizottsága julius 30-iki rendkívüli közgyűléséből! előterjesztést tett a belügyminiszterhez Nytrmada község nagyközséggé alakulása tárgyában. A miniszter tegnlap értesítette Szabolcsvármegye alispánját, hogy a nagyközséggé alakulást megengedi és hozzájárul ahhoz. hogx Pusztadobos kisközség a nagyközséggé vált Nyirmadához közigazgatásilag hozzá csatol tassék. A nagyközséggé alakulás közigazgatási; végrehajtása rövidesen megindul. JJjonan alakítják meg a községi képviselőtestületet s rövid idő alatt megtartják a tiszt újítást. A tisztújítás megejtésével az uj "jegyzők hivatalbalépósével a nagyközség megalakultnak tekinthető, A Siketnémákat Gyámolító Egyesület előadást tart Nyíregyházán Hámj suabolcsi siketnéma van a debreceni intézetben Nyíregyháza, november 17. A Nyirvidék tudósítójától. A Siketnémákat Gyámolító Egyesület debreceni intézetében 101 siketnéma gyermek talál meleg otthonra, szerető gondozásra. oktatásra, amelynek csodálatos módszere meg tudja szólaltatni a siketnéma gyermekeket is. 'Az intézetnek kertészképző és varrónőképző iskolája van, áhol a siketnéma fiuk, leányok életük fentartását biztosító keresetképességre tesznek szert. Az intézetnek nincs "nagyobb alaptőkéje, és anyagi eszzközeit a társadalom jósága biztosita. Most az intézet igazgatósága elhatározta. hogy mindazokon a helyeken, ahonnan az intézet siketnéma tanulói kikerülnek, előadásokat tart s ezeknek a siketnéma oktatás rendkívül érdekes és a nagyközönség előtt ismeretlen pedagógiáját szemléltető előadásoknak jövedellmét az intézet költségeinek fedezésére forMarkovics Árpád igazgató tudatta Szabolcsvármegye alispánjával, hogy Nyíregyházán is előadást fog tartani s ebben kéri a vármegye támogatását s a vármegyeháza dísztermének átengedését. Az előadásra maga az igazgató jön városunkba egy szaktanár és néhány növendék kíséretében, akik szemléltető előadást nyújtanak a város közönségének a siketnémák, beszédre nevelése köréből. Érdekes a siketnémaintézeti igazgató leveléhez csatolt kimutatás, amelyben — egyenként fel vannak sorolva azok a szabolcsmegyei ós nyíregyházi gyermekek, — akik mint siketnémák a debreceni intézet áldásait élvezik. Harminc szabolcsi növendéke van a kiváló intézetnek és közönségünk, amellett, hogy Soha nem látott rendkívül tanulságos előadást fog hal

L lani, ennek a harminc; szabolcsi gyermeknek a jólétét szolgálja az előadás felkarolásával. / Cholnoky Jenő dr. szombaton Nyíregyházán tart előadást Cholnoky Jenő dr. egyetemi tanár jó ismerőse Nyíregyházának, amint hálás tisztelettel emlegetik a kiváló tudóst, irót, a páratlan előadót országszerte. Városunkban több izben tartott előadást, legtöbbször a szívéhez legközelebb álló tárgyról, turáni őseink otthonáról, a; Julián bárát által sóvárogva kutatott őshazáról. — Most örvendetes hírt kaptunk Cholnoky Jenő dr.-ról, ismét közénk jön, hallani fogjuk a szavak művészi során át lelkünk' be férkőző igazságokat, az immár egyetemessé'vált, vér és könny árán igazolt megismerést a turáni gondolat erejéről, a turáni álom valóba épüléséről'. Cholnoky előadását a Turáni Kör rendezi. A Kör nagyhangú, plakátos reklámot nem üt a jeles tudós előadása érdekében, hiszen Cholnoky neve maga a leghangosabb hivó szó mindanyiunkhoz. Az előadás szombaton, e hó 10-én dél-