Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 248-272. szám)

1921-11-16 / 260. szám

J^YimrajÉx 198!. november 16 Mit ir Dvorcsák Győző Párisban a felvidéki tótokról ? A „ La Slovaqnie' vezető cikke. — A mánya. szlovákok forradalmi korNyáregyháza, novem£>er 15. A Nyirvidék tudósítójától. Dvorcsák Győző, í>íyirqgyháza yáros auemzetgyülési képviselője Párisban van, ahol a'magyar igazság és a felvidéki tót igazság vi tágitó tornyát építette magasra Ebbőf a világító toronyból a szövetséges hatalmak látását elfogó ködbe lövell sugarakat szünetlenül, fáradhatatlanul a felvidéki tótság vezére, a esetiek gyűlölt, üldözött, retteget Dvorcsákja. »LaSlovaquie ennen francia nyelvű propaganda lapot iad ki Párisban. amelynek egyik mottója: l^a Slovaquie aux Slovaqucs! — Szlovákia a tótoké! A lap első évfolyamának 8. számát Dvorcsák Győző megküldte Parisból ^Nyíregyházára a Nyirvidék szerkesztőségének is. A La Slovaqnie vezércikkét maga Dvorcsák Győző irta. Le Gouvernement révolutionnaire des Slovaques: A Szlovákok forradalmi kormánya elmen. A világsajtóban bizonyára élénk visszhangot keltő cikket Neubrunn Tóbiás tanár fordításában a következőkben adjuk uközre: Mit állapit meg a történelem?? A népek önrendelkezési joga sohasem volt annyira sziniegjes, mint a szlovák nemzetnél, mely e jog cáfolata gyanánt zsákmányul van odavetve a cseh hatalomvágynák. A két nemzetnek sem faji, sem szokásbeli közössége nincs. A történelem napjainkig a csehet és szlovákot csak mint különálló és egymástól különböző nemzeteket ismerte. A szlovákok a csehektől teljes élíkülönifcettségben. a Kárpátok déli lejtőin laknak A történelem a következőket állapítja meg; A csehek nem mások, mint elszlávosodott poroszok, különböző szláv tör'Zsekből eredő népek keveréke, mely északról húzódott le mostani hazájába. A szlovák nép ellenben elszigetelten élt bércei kőzött. A magas hegyek láncolata körülövezte, mint valami füzér s igy jobban meg tudták óvni nemzeti jellegüket, nyelvüket ősi tisztaságában, erkölcseiket és szokásaikat. A szlovák néplélek A szlovák néprajz nagyon jól ismeri azt az érzelmes, szomorú, kissé álmodozó zfenét, mely havasi kürtök és furulyák dallamaiban száll a szlovák tájakra. Szlovák főid ihlete szülte o*y tiszta érzésű népdalainkat. Sehol sincs hozzájuk hasonló. legfeljebb talán a nagy orosz folyamok partjain, talán a Volga mentén, a Láthatárba vesző végtelen síkságokon. A szlovákok ruházatukban is megtartották eredeti nemzeti jellegüket és ezen eredetiségben mindenütt megtaláljuk a szláv elemeket. f A szlovákoknak semmi közük a esehefchez. De, tanulmányozzunk bár mindent, q mit a szlovák élet nyújt, az iparos legegyszerűbb szerszámjától egész a detvai hajadonok ünneplő ruhájáig, (Detva Szlovákia szive) nem fogunk fölfedezni egyetlen néprajzi sajátságot sem, mely a csehek és szlovákok közös tulajdona lenne. Nem akadliat nyelvész sem, aki a két (nemzet nyelvében közeli rokonságot tudna felfedezni. Kutatásnak meddő, állitásnak jnerész lenne. Nyelvi szem pontiból több közösséget találunk a szlovák, és szerb, mint a szlovák és cseh kőzött. A történelem tanítja, hogy cseh rablók sokszor portyáztak szlovák földön és iá szlovákok házait kifosztották. Barátságos érintkezés sohasem volt e két népközt* A nagy hazuugság Nincs körülmény, mely a cseh-szlovák egyesülés eszméjének alapja lehetne. Hozzátehetjük, e hazug gondolat, mini egyébként a többi hazugság mind, magában rejti az összeomlás csiráját. Szlovákiában'nincs ember, aki ez egyesülést komolyan tudja venni és hogy külföldön se vegyék komolyan, árrftl maguk a kiábrándult szlovákok gondoskodnak' Az 1918. okt. 30-iki forradalomnak mindjárt első órájában a szlovák Nemzeti Tanács, mely ugyanazon napon elnökségem alatt Eperjesen alakult, fölvette a küz delmeta cseh imperializmus ellien és 1918 dec. 11-en Kassán proklamálta Szlovákia függetlenségét. Egyben átalakult forradalmi kormámiyá. I)e a cseh szuronyok győztek a szlovák nemzet akaratával szemben. Néhány hónappal ezelőtt — 1921. május 26-án — a csehbarát politika régi ve zérférfiai lelkiismeretükre hallgatva kikiáltották a szlovák független köztársaságot elnökül Jehlickát, külügyminiszterül Unger Ferencet jelölték meg. Ez a proklamáció Cracovicben történt. A lengyel sajtó nagy lelkesedéssel irt rólá. E határozatok nem részesülnek kellő figye'emben s ez in

;dit berniünket arra, hogy nagy fontosságukat magyarázzuk. A hamis szerződés A csehszlovák egyesülés koholmány,, melyet mindeddig csak felületesen Vizsgáltak meg. Az egyesülés gondolata a "Parisban élő cseh emigránsok müve. Az emigráltak között nem lévén senki, aki a szlovák népet képviselhette volná, elmentek Amerikába s ott keresték néhány szlovákot. akikre a cseh-szlovák egység megvalósításánál múlhatatlan szükségük voltIgy tákolták össze azt a híres Pittsburgi szerződést. A csehek e szerződést felhasználva., meglepték a legfelső tanács jóhiszeműségét; a tanács kizárólag a szerződés alapjára helyezkedvén, a szlovákokat odaítélte a cseheknek. A csehek most mindent elkövetnek? hogy kibújjanak a kötelezettségek alól, melyeket e szerződés reájuk ró, pedig Masaryk maga sajátkezű aláírásával a'Iegteljesebb autonómiát biztosítja a szlovákok számára. Az Amerikában élő szlovákok ezrei 14 gyűlésben, közjegyző jelenlétében, hevesen tiltakoztak a v pittsburgj szerződés határozmányai ellen, mélyet 12 cseh és 5 szlovák, egyébként megbízatás nélküli emberek irtak alá. Ha erre alapították Csehszlovákiát, hát nagyon gyenge alapon épült. A csehek tatrikái Különben a csehek sohasem gondoltak arra, hogy Pittsburgh an vállalt kötelezettségeiket teljesítsék is. A szlovák csehbarátpk, midőn á valóság tudatára ébredtek, szükségét érezték^ hogy sérelmei ket a párisi főtanács elé juttassák. Hiinka András és Jehlicka Ferenc 1919. szeptember havában szlovák delegátusok kíséretében megjelentek Párisban. Lépéseik sikertelenek maradtak. A csehek ravasz intrikái elbuktatták minden igyekezetüket. Ez az utazás mégis meghozta a maga gyümölcsét. A szlovák hazafiak elhatározták, hogy elszánt küzdelmet indítanak a szlovák autonómia érdekében, felveszik a harcot a létüket veszélyeztető sors ellen és minden erejükkel ellenállának a cseh imperializmusnak, még életük árán is. Hlinkát rögtön elfogták, amint — : Kouzomberokba visszatéri. Jehlickának* I Lengyelországba kellett menekülnie; itl' I csatlakozott a szlovák emigráltakhoz és. | nemsokára vezérük fett. Lengyelországban I alapították a »S lovak« cimü lapot, mely

f ma a független szlovák kormány hivatalos lapja. í Az 1920. éri háborúban a csehek da cára annak, hogy semlegesnek nyiívánitol; ták magukat, nem átallották a Lengyelor| szágnak szánt hadianyagok szállítását í megakadályozni. E háborúban az Hsmig j rált szlovákokat mindenütt az első soroki ban látták hősiesen küzdeni az orosz bal| SCvisták ellen. Később, amikor a csehek . szeméijnetlenségük teljességével erőlködtek a tescheni kérdés érőszakos megoldáj sáh, megint csak a lengyelek oldalán taj táljuk a szlovákokat. A lengyelek sohasem : fogják elfelejteni a cseheknek akkori vij selkedésüket; aminthogy a szlovákoknak | sem fogják elfelejteni hűségüket. Viszon| zasul teljes cselekvési szabadságot bizto| sitottak a szlovák emigránsoknak: ezek pe; dig. attól az időtől fogva, hogy Jehlickáj nak és e sorok írójának sikerült az ügy | számára megnyerni áz amerikai szlová'< kokat, szükségét látták, hogy e fajtestvé' rek »myagi és erkölcsi támogatásával nyill | harcot hirdessenek a cseh imperializmus • ellen. Elérkezett a pillanat, melyben meg ! kell kettőztetnünk a hazafias buzgóságunI kat. ! Vérző sérelem A szlovák kormány kibocsátotta a vií lág összes népeihez cimzelt proklamációI ját. E proklamációban hangsúlyozottan jut | kifejezésre, hogy a cseh állam a legvér| zőbb sérelem, melyet a népek önrendelj kezési joga ellen el Tehetett követni. A szlovák nép maga akarja intézni a sorsát. A cseh kormány a megszállás kormánya ereje a szuronyok erejében van. Ez a kiáltvány kínosan hatott a csehekre. Meg is tettek mindent, ami tőlük tellett, hogy fontosságát lekisebbitsék; de a rendszabályok^ melyeket e célra alkalmaztak eléggé tanúsítják, hogy nagyon is meg vannak győződve a kiáltvány fontosságáról. A teljes autonómiáért megindult . mozgalom pedig mind nagyobb mérveket ölt. A szlovák politikusok a közvélemény nyomása alatt kénytelenek az autonómiát követelni, mert csak ugy tudják távol tartani a szélsőséges radikálisok programmjától. Nem hiába kérdezte a minap Srobar. hogy: »Az autonómia kell e a szlovákoknak, vagy a dualizmus??® Az autonómisták sajtójában megtalálja rá a feletet. Ez á sajtó egyáltalán nem csinál titkot a véleményéből. mely szerint nem messze van az az idő, melyben sem az egyik, sem © másik, sem az autonómia, sem a dualizmus nem fogja kielégíteni a szlovákokat. Dvorcsák Győző, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke: A Gutenberg-Kör vasárnap műsoros estje A nyíregyházi Gutenberg Kör — munkások közművelődési egyesülete — vasárnapi műsoros estje iránt nagy az érdeklődés. A helybeli műkedvelő gárdán kivül Kisvárdáról és Budapestről is jönnek hozzánk munkás műkedvelők, hogy az est sikerét annál inkább biztosítsák. A gazdag programm után tánc lesz. Az estről legközelebb bővebben megemlékezünk: Felkérjük mindazokat, akik igényt tartanak meghivóra, de eddig tévedésből nem kaptak, szíveskedjenek cimöket leadni a Jóba-nyotndába. ,