Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 248-272. szám)

1921-11-03 / 249. szám

Nyíkstidék 192t. november 3. New/orkban sok száz intelligens magyar ember van munka nélkül Amerikában ötmillió a munkátlanok száma. — Gazdasági krízis a tengerentúl. Newyork, szeptember 31. A Nyirvi­dék tudósítójától. A legtöbb magyar, aki néhány hetet töltött Amerikában, szabatosabban szól­va New-Yorkban, mindjárt kinevezi ma­gát amerikai szakértőnek és könyvet ir a tapasztalatairól, avagy pedig kerve-ké­retlen hozzászól minden tengerentúli do­loghoz. Ezeknek a soroknak írója hat hónapot töltött Amerikában és nem tartja magát amerikai szak­értőnek. New-Yorki időzése a'látt azonban egy nagy amerikai bank­háznak volt a vezetője és fgy al­kalma nyilt belepi ! antani az ame­rikai magyarság életviszonyaiba (Ma, amikor Magyarországon minden má­sodik ember azzal a gondolattal foglal­kozik, hogy kivándorol Amerikába, a leg­érdekesebb téma kétségkívül az, hogy mit nyújt Amerika a bevándorolt magyarnak?? Az Amerikai életnek ehhez a fázisához nyugodtan szólhat hozzá a cikk irója, mert személyes mindennapi tapasztalat ve zeti a tollát. Az intelligens, iskolázott magyar em­ber mái' nem él abban a tévhitben, hogy (egykettőre vagyont fog szerezni Ameri­kában. Ma már a legtöbben tudják, hogy, otthoni foglalkozásukat "Amerikában nem folytathatják. A magyar hivatalnok em­ber, az ügyvéd, a kereskedő, a gazda sem­mivel sem értékesebb, amikor Ameriká­ban-partra lép, mint az egyszerű mun­kás ember. Egészen véletlen az, ha egyi­kük-másikuk valamelyik magyar üzle ben kap alkalmazást, a többiek ugyanannyi kilátással vágnak nekli az amerikai életnek', mintha nem jutottak volna tul az elemi is­kola negyedik osztályán. A tanult iparos sokkal jobb helyzetben Van, mert az 't> foglalkozása internacionális. A legtöbb in­telligens ember tehát már otthon elhatá­rozza, hogy nem fog válogatni a munká­ban, hanem elfogad bármii, ami kínálko­zik. Száz, meg száz ilyen értelmű levelet olvasott e sorok irója "néhány hónap alatt viszont azt is alkalma volt megfigyelni, hogy ez a szép elahtározás hogy fest a va­lóságban. Az intelligens magyar megérkezik Amerikába. Évekkel ezelőtt még mindenki »tanulmányuton« volt idekint- Ma félre­teszik a pretenziókat. Munkát keresnek, de nem gyárban, műhelyben, farmon, háztartásban vendéglőben, hanem ma­gyar cégeknél. Minderűd el van látva ajánló levelekkel' és mindenki azt hiszi, hogy az ö ajánló levelei jobbak, mint a má­séi Magyarország iutellingens kivándorlói kö­zött olyan mérveket öltött az ajánlóle­vél kérés, hogy amerikai magyar cégek­hez ilyen, természetű bizalmas levelek ér­keznek: »Üzleti okokból nem tagadhattok meg több ajánló levélnek a kiál­lítását- Kérjük azonban ludomá­st» venni, hogy csak formaságról van szó, amellyel Önökre semmi­féle kötelezettséget hárítani nem óhajtunk. Ha normálisak/volnának az amerikai üzleti viszonyok, akkor is tíz ajánlkozó .volna minden olyan állásra, amit magyar j ember tölthet be. Ma olyanok a viszonyok, hogy minden állásra száz pályázó esik, egészen véletlen tehát, ha valaki magyar cégnél kap állást, akkor se az ajánló le­velei révén, mert ezt itt már rég nem ve­szik komolyan, hanem azért, mert éppen szükség volt valakire, aki bizonyos raun" kát olcsó pénzért is hajlandó elvégezni. A legtöbben azonban nem kapnak sál­lá st«. Végigjárják újra meg újra a ma­gyar üzleteket s amikor már egészen a körmükre égett a dolog, megpróbálkoznak másféle munkával. S itt éri őket a másik ki nos meglepetés. Ma amerikában kőzd ötmillió a munkátlanok száma Amerikában nincs felmondási idő se a gyárakban, se a hivatalokban. A fizetését a legtöbb ember hetenként kapja s amikor a szombat elérkezik, a pénzt tartalmazó kis borítékban gyakran van egy cédulács­ka is, amelyen az áll, hogy a jövő héten már nem kell munkára jelentkeznie. A munkanélküli magyarok száma az Egye­sült Államokban ma minden túlzás nél­kül százezerre tehető. Nem egyszer hal­lani, amint a munkájából kiesett magyar felsóhajt: >Nem Amerika ez uram, hanem nyomorika«. Nemcsak a magyarnak >nyomorika most Amerika, hanem a benszülött ame­rikainak is. Herbert Hoover elnöklése mellett éppen e sorok írásakor konferen­ciáznak a munkátlanság enyhítéséről te­kintélyes amerikai férfiak. Mialatt a ta­nácskozás folyik, a nagy ipari centrumok parkjaiban és terein százával tanyáznak a munkanélküliek éjjel nappal s minden má sodiknak a gomblyukában — ha van ka­bátja — ott lehet látni a csillag alakú bronz rozettát, amely azt mutatja, hogy a viselője az Egyesült Államok katonája volt, amig a világháború tartott. Boston ban egy ismeretlen emberbarát nyilvános árverésen adotl c« mun­ka céljaira éhező embereket. — Ugyanezt megkísérelte New­Yorkban is, oe a rendőrség bo'ok­kal verte szél a vásárra összese­reglett munkátlanokat. A jótékony intézmények soha ennyi em­bert még nem tápláltak, mint most. — Csendes, de annál nagyobb arányú pá­nik van az egész országban és a legrosz­szabb, a legkisebb fizetésű munkát is csak véletlenségből lehet .megszerezni. — Ha egy gyár például öt munkást keres reggel 7 órakor, amikor a gyár kapui megnyílnak, már száz, meg száz ember áll sorban rendőri asszisztencia mellett. Boldog az a magyar, aki munkába került' vagy akinek rokonai élnek itt, akik az éhezéstől megmentik. A munkanélküliség ellen konferencia városi és állami közmunkákat sürget — Valószínű, hogy a sürgetésnek lesz vissz­hangja is Talán munkához is jut egy millió ember, talán több is. Ugyanakkor a konferencia azt a határozatot is hozta, hogy minden municipalitás »elsősorban' a saját lakóit lássa el munkával; ami je­lentheti azt is, hogv a többiekkel együtt a newyorki, a .chicagói, a clevelandi ma­gyar is kap munkát esetleg, de jelentheti azt is, hogy elsősorban® fc ben szülöttek kapnak alkalmazást. Mirtden attól függ, hogy a tervbevett városi munkaközvetí­tő hivatalok vezetői hogyan magyaráz­zák majd a konferencia határozatát. Bi­zonyos az, hogy annak a magyarnak, aki angolul se tud, nem lesz annyi alkalma közmunkánál dolgozni, mint a benszülött amerikainak. Tegyük fel azonban, hogy öt millió ember közül munkát kap másfél 1 millió. Azt se vegyük tekintetbe, hogy » tél beálltával csökennek az épilkezési munkálatok és a vele kapcsolatos munka is. A munkanélküliség elleni konferencia nem vezet célhoz*, mert a legjobb eselben is csak egy szimptomát gyógyít, nem pe­dig a bajok alapját. Az amerikai gazda­sági depressziót, amelynek a munkanél­küliség csak egyik tünete, nem gyógyítja meg más, mint Európának a gazdasági regenerációja. A háború alatt Amerika ki­lépett ipari termelése régi kereteiből. A világpiac minden pontján amerikai áru dominált és amikor befejeződött a há­ború és az európai országok ismét béke­iparra tértek át, az amerikai gazdaságii élet pulzusa is meglassabbodott. Né­hány hónapig még csak mentek a dolgok, mert Amerika hitelekkel ellensúlyozta az európai áru javára mutatkozó árkülönbö" zetet, ahogy azonban az európai valuták egyre jobban demoralizálódtak és nyil­vánvaló lett, hogy Európa gyors ' re­konstrukciója csak dőre álom, megszűntek a hitelüzJ/tek is és Amerika itt állott óriási árukészle leivel és ezer meg ezer ipartele­pével, vevők nélkül. Az amerikai export természetesen nem szűnt meg egészen. Vannak nyers­anyagok és egyéb ipari cikkek, amelyek beszerzési forrása ma is csak Amerika Európa azonban és a szintén valutáris nehézségekkel küzdő Délamerika csak azt vásárolja ma, amire múlhatatlanul szüksége van és bár az árak olcsóbbak lettek az egész vonalon, az amerikai' ke­reskedő és az amerikai fogyasztó is csak annyit vásárol, amennyi a napi szükség­letének a kielégítésére éppen, hogy ele­gendő. Hozzájárul a krízishez a gazdasági termékek árának a csökkenése is, amely a farmer vásárló erejét tette tönkre, ugy, hogy a bajok a százmilliós lakosság minden rétegéiben érezhetők. Gyors javulásra nincs semmi ki­_____ látás. Amíg a termelés és fogyasztás egyensúlya helyreáll, évek telnek bele és aki most vagy a közeli jövőben vándorol ki Ame­rikába, legyen rá elkészülve, hogy kétség­beesett küzdelmet kell majd ío y­tatnia egy bizonytalan ekziszten­ciáért. Amikor e sorok íródnak, magában New­Yorkban több száz intelligens magyar em­ber van munkanélkül. Többen "közülök éheznek is, pedig valamennien hoztak ajánló levelet is magukkak i F. S. Építőmunkások sztrájkja fíylreyjften. Nyíregyháza, november 2. A Nyirvi­dék tudósítójától. Csak nemrégen csendesedett le a va­súti munkások sztrájkkal fenyegető bér­mozgalma s újra sztrájk hire nyugtala­nít bennünket. Adorján János építési vállalkozó mun­kásai, akik a város Huszár-féle épületé­nek istáliórészein végzik a. megfelelő átala­kítási munkálatokat, tegnap váratlanul sztrájkba léptek. A sztrájk oka béremelés követelés. A város polgármestere azonnal megtette a szükséges lépésieket a békél­tetőbizottság összehívása érdekében, hogy. a tárgyalások a munkaadó és a munká­sok között nyomban megkezdődhessenek. A bizottság ma délután ül össze dr. Walter Géza h. főjegyző, iparhatósági biz­tos elnöklete alatt. •• , ,

Next

/
Thumbnails
Contents