Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 248-272. szám)

1921-11-03 / 249. szám

Nyíkstidék 192t. november 3. New/orkban sok száz intelligens magyar ember van munka nélkül Amerikában ötmillió a munkátlanok száma. — Gazdasági krízis a tengerentúl. Newyork, szeptember 31. A Nyirvidék tudósítójától. A legtöbb magyar, aki néhány hetet töltött Amerikában, szabatosabban szólva New-Yorkban, mindjárt kinevezi magát amerikai szakértőnek és könyvet ir a tapasztalatairól, avagy pedig kerve-kéretlen hozzászól minden tengerentúli dologhoz. Ezeknek a soroknak írója hat hónapot töltött Amerikában és nem tartja magát amerikai szakértőnek. New-Yorki időzése a'látt azonban egy nagy amerikai bankháznak volt a vezetője és fgy alkalma nyilt belepi ! antani az amerikai magyarság életviszonyaiba (Ma, amikor Magyarországon minden második ember azzal a gondolattal foglalkozik, hogy kivándorol Amerikába, a legérdekesebb téma kétségkívül az, hogy mit nyújt Amerika a bevándorolt magyarnak?? Az Amerikai életnek ehhez a fázisához nyugodtan szólhat hozzá a cikk irója, mert személyes mindennapi tapasztalat ve zeti a tollát. Az intelligens, iskolázott magyar ember mái' nem él abban a tévhitben, hogy (egykettőre vagyont fog szerezni Amerikában. Ma már a legtöbben tudják, hogy, otthoni foglalkozásukat "Amerikában nem folytathatják. A magyar hivatalnok ember, az ügyvéd, a kereskedő, a gazda semmivel sem értékesebb, amikor Amerikában-partra lép, mint az egyszerű munkás ember. Egészen véletlen az, ha egyikük-másikuk valamelyik magyar üzle ben kap alkalmazást, a többiek ugyanannyi kilátással vágnak nekli az amerikai életnek', mintha nem jutottak volna tul az elemi iskola negyedik osztályán. A tanult iparos sokkal jobb helyzetben Van, mert az 't> foglalkozása internacionális. A legtöbb intelligens ember tehát már otthon elhatározza, hogy nem fog válogatni a munkában, hanem elfogad bármii, ami kínálkozik. Száz, meg száz ilyen értelmű levelet olvasott e sorok irója "néhány hónap alatt viszont azt is alkalma volt megfigyelni, hogy ez a szép elahtározás hogy fest a valóságban. Az intelligens magyar megérkezik Amerikába. Évekkel ezelőtt még mindenki »tanulmányuton« volt idekint- Ma félreteszik a pretenziókat. Munkát keresnek, de nem gyárban, műhelyben, farmon, háztartásban vendéglőben, hanem magyar cégeknél. Minderűd el van látva ajánló levelekkel' és mindenki azt hiszi, hogy az ö ajánló levelei jobbak, mint a máséi Magyarország iutellingens kivándorlói között olyan mérveket öltött az ajánlólevél kérés, hogy amerikai magyar cégekhez ilyen, természetű bizalmas levelek érkeznek: »Üzleti okokból nem tagadhattok meg több ajánló levélnek a kiállítását- Kérjük azonban ludomást» venni, hogy csak formaságról van szó, amellyel Önökre semmiféle kötelezettséget hárítani nem óhajtunk. Ha normálisak/volnának az amerikai üzleti viszonyok, akkor is tíz ajánlkozó .volna minden olyan állásra, amit magyar j ember tölthet be. Ma olyanok a viszonyok, hogy minden állásra száz pályázó esik, egészen véletlen tehát, ha valaki magyar cégnél kap állást, akkor se az ajánló levelei révén, mert ezt itt már rég nem veszik komolyan, hanem azért, mert éppen szükség volt valakire, aki bizonyos raun" kát olcsó pénzért is hajlandó elvégezni. A legtöbben azonban nem kapnak sállá st«. Végigjárják újra meg újra a magyar üzleteket s amikor már egészen a körmükre égett a dolog, megpróbálkoznak másféle munkával. S itt éri őket a másik ki nos meglepetés. Ma amerikában kőzd ötmillió a munkátlanok száma Amerikában nincs felmondási idő se a gyárakban, se a hivatalokban. A fizetését a legtöbb ember hetenként kapja s amikor a szombat elérkezik, a pénzt tartalmazó kis borítékban gyakran van egy cédulácska is, amelyen az áll, hogy a jövő héten már nem kell munkára jelentkeznie. A munkanélküli magyarok száma az Egyesült Államokban ma minden túlzás nélkül százezerre tehető. Nem egyszer hallani, amint a munkájából kiesett magyar felsóhajt: >Nem Amerika ez uram, hanem nyomorika«. Nemcsak a magyarnak >nyomorika most Amerika, hanem a benszülött amerikainak is. Herbert Hoover elnöklése mellett éppen e sorok írásakor konferenciáznak a munkátlanság enyhítéséről tekintélyes amerikai férfiak. Mialatt a tanácskozás folyik, a nagy ipari centrumok parkjaiban és terein százával tanyáznak a munkanélküliek éjjel nappal s minden má sodiknak a gomblyukában — ha van kabátja — ott lehet látni a csillag alakú bronz rozettát, amely azt mutatja, hogy a viselője az Egyesült Államok katonája volt, amig a világháború tartott. Boston ban egy ismeretlen emberbarát nyilvános árverésen adotl c« munka céljaira éhező embereket. — Ugyanezt megkísérelte NewYorkban is, oe a rendőrség bo'okkal verte szél a vásárra összesereglett munkátlanokat. A jótékony intézmények soha ennyi embert még nem tápláltak, mint most. — Csendes, de annál nagyobb arányú pánik van az egész országban és a legroszszabb, a legkisebb fizetésű munkát is csak véletlenségből lehet .megszerezni. — Ha egy gyár például öt munkást keres reggel 7 órakor, amikor a gyár kapui megnyílnak, már száz, meg száz ember áll sorban rendőri asszisztencia mellett. Boldog az a magyar, aki munkába került' vagy akinek rokonai élnek itt, akik az éhezéstől megmentik. A munkanélküliség ellen konferencia városi és állami közmunkákat sürget — Valószínű, hogy a sürgetésnek lesz visszhangja is Talán munkához is jut egy millió ember, talán több is. Ugyanakkor a konferencia azt a határozatot is hozta, hogy minden municipalitás »elsősorban' a saját lakóit lássa el munkával; ami jelentheti azt is, hogv a többiekkel együtt a newyorki, a .chicagói, a clevelandi magyar is kap munkát esetleg, de jelentheti azt is, hogy elsősorban® fc ben szülöttek kapnak alkalmazást. Mirtden attól függ, hogy a tervbevett városi munkaközvetítő hivatalok vezetői hogyan magyarázzák majd a konferencia határozatát. Bizonyos az, hogy annak a magyarnak, aki angolul se tud, nem lesz annyi alkalma közmunkánál dolgozni, mint a benszülött amerikainak. Tegyük fel azonban, hogy öt millió ember közül munkát kap másfél

1 millió. Azt se vegyük tekintetbe, hogy » tél beálltával csökennek az épilkezési munkálatok és a vele kapcsolatos munka is. A munkanélküliség elleni konferencia nem vezet célhoz*, mert a legjobb eselben is csak egy szimptomát gyógyít, nem pedig a bajok alapját. Az amerikai gazdasági depressziót, amelynek a munkanélküliség csak egyik tünete, nem gyógyítja meg más, mint Európának a gazdasági regenerációja. A háború alatt Amerika kilépett ipari termelése régi kereteiből. A világpiac minden pontján amerikai áru dominált és amikor befejeződött a háború és az európai országok ismét békeiparra tértek át, az amerikai gazdaságii élet pulzusa is meglassabbodott. Néhány hónapig még csak mentek a dolgok, mert Amerika hitelekkel ellensúlyozta az európai áru javára mutatkozó árkülönbö" zetet, ahogy azonban az európai valuták egyre jobban demoralizálódtak és nyilvánvaló lett, hogy Európa gyors ' rekonstrukciója csak dőre álom, megszűntek a hitelüzJ/tek is és Amerika itt állott óriási árukészle leivel és ezer meg ezer ipartelepével, vevők nélkül. Az amerikai export természetesen nem szűnt meg egészen. Vannak nyersanyagok és egyéb ipari cikkek, amelyek beszerzési forrása ma is csak Amerika Európa azonban és a szintén valutáris nehézségekkel küzdő Délamerika csak azt vásárolja ma, amire múlhatatlanul szüksége van és bár az árak olcsóbbak lettek az egész vonalon, az amerikai' kereskedő és az amerikai fogyasztó is csak annyit vásárol, amennyi a napi szükségletének a kielégítésére éppen, hogy elegendő. Hozzájárul a krízishez a gazdasági termékek árának a csökkenése is, amely a farmer vásárló erejét tette tönkre, ugy, hogy a bajok a százmilliós lakosság minden rétegéiben érezhetők. Gyors javulásra nincs semmi ki_____ látás. Amíg a termelés és fogyasztás egyensúlya helyreáll, évek telnek bele és aki most vagy a közeli jövőben vándorol ki Amerikába, legyen rá elkészülve, hogy kétségbeesett küzdelmet kell majd ío ytatnia egy bizonytalan ekzisztenciáért. Amikor e sorok íródnak, magában NewYorkban több száz intelligens magyar ember van munkanélkül. Többen "közülök éheznek is, pedig valamennien hoztak ajánló levelet is magukkak i F. S. Építőmunkások sztrájkja fíylreyjften. Nyíregyháza, november 2. A Nyirvidék tudósítójától. Csak nemrégen csendesedett le a vasúti munkások sztrájkkal fenyegető bérmozgalma s újra sztrájk hire nyugtalanít bennünket. Adorján János építési vállalkozó munkásai, akik a város Huszár-féle épületének istáliórészein végzik a. megfelelő átalakítási munkálatokat, tegnap váratlanul sztrájkba léptek. A sztrájk oka béremelés követelés. A város polgármestere azonnal megtette a szükséges lépésieket a békéltetőbizottság összehívása érdekében, hogy. a tárgyalások a munkaadó és a munkások között nyomban megkezdődhessenek. A bizottság ma délután ül össze dr. Walter Géza h. főjegyző, iparhatósági biztos elnöklete alatt. •• , ,