Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 248-272. szám)

1921-11-13 / 258. szám

2 .t^^/secvm JiYimmtx 1921. november 13 rendszerű tanítás. Ezt azt jelenti, hogy 168 tanító munkaereje nem érvényesülhet kellő mértékben. A vármegye iskolái zsúfoltak A kir. tanfelügyelő a beérkezett adatok alapján megállapítja, hogy 38 lányai iskolára volna szükség ahol harminc vagy ennél is több a beiskolázatlan iskolakötélies. A működő 660 tanító közül 74 tanitó iskolájába 70-80 gyermek jár, 63 tanitó 80-90. 21 tanitó 90-100, 41 tanitó 100-nál is több gyermeket tanit. Ván 148 tanulós osztály is. A vármegyében léhát 199 tanitó zsúfolt iskolában végzi munkáját. Hogy megfelelőbb munkabeosztással eredményesebb munkát végezhessen az iskola, a vármegyében 338 uj tanteremre és 274 uj tanító beosztására vtflna szükség. Kik alapítanak uj iskolákat? Bejikő András kir. tanfelügyelő jelentése alapján megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az iskoláztatás ügye iránt a legszélesebb rétegekben cselekede lekben is kifejezésre jutó érdeklődés mutatkozik. A tanyák lakói maguk is érzik az iskoláztatás szükségét ugy az egyszerű nép, mint a vármegye földbirtokosai lelkesítő példáját adják felbuzdulásuknak. A tanyák lakói természetbeni megajánlásokkal. a földbirtokosok pedig épületek átengedésével igyekeznek lehetővé tenni a tanitók elhelyezkedését s az iskola megnyitását. i . Állandóan folyamatban van a vármegyében az uj iskolák szerveziése , ; Ifj. Csanak János ujfehértói lakos, földbir tokos tanyáján iskolatermet, tanitói lakást. fűtést biztosított iskola céljaira, a munkás nép pedig 1506 korona segélyt szavazott meg a tanító számára. A tanítás folyik is. _ Mezőssy Béla földbirtokos a vxencsy tanyáján most alakit át saját költségén egy alkalmas épületet iskola céljaira. — Gróf Szirmay Ottó tiszaladányi birtokos Nagyhomokos tanyán kényelmes, szép épületet adott át az újonnan szervezett községi iskola céljaira. A balkányi Perkod puszta lakosai 10 mázsa rozsot, 5 mázsa búzát, naponta egy liter tejel ajánlottak fel az iskolának. Itt a tankötelesek' száma 90. Abapuszta—Mcgyeren Sáry Istvánná földbirtokosnő teljes ellátást biztosit az oda beosztott tanítónőnek. Az iskolaügyért való lelkes felbuzdulás élénk kulturérzék jele. A kir. tanfelügyelő érdekes felvilágosító adatai sorát azzal zárja be, hogy rámutat az idei tanítás egyetlen súlyos akadályára, a járványra_ mely miatt husz községben kellelt be| zárni az iskolát. A tisztviselők tüzelővel vald ellátásának nehézségei Heringh pénzügyi tanácsos levele a szerkesztőséghez Tekintetes Szerkesztő Ur ! Becses lapjának folyó évi november hó 11-én megjelent számában »A tisztviselők valamennyien szenet kérnek« címen egy cikket olvastam, amelyhez a kérdés teljes és helyes megvilágítása szempontjából engedje meg, hogy én is hozzászóljak, úgyis mint a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetének helybeli vezetője és ugy és legfőképpen ugy, mint egyik igényjogosult közszolgálati alkalmazott. A folyó, év augusztus havában egy Budapesten megtartott kirendeltségi értekezlet alkalmával a tűzifa és szénellátás kérdése is tárgyalás alá kerülvén, feltárták előttünk azt a komoly külpolitikai helyzetet, a nyugatmagyarországi kérdés miatt egyik napról a másikra oda fejlődhetik, hogy a szomszédos államok megszakítják a vasúti összeköttetést velünk és ennélfogva megszűnvén a külföldi behozatal lehetősége, a ' közszolgálati alkalmazottak külföldről biztosított tűzifa és szénszállítmányai is kint rekednek. Hazai fa!és széntermelésünk pedig, — sajnos — oly kevés, hogy az„ tekintetbe, véve a vasutak, fontos közüzemek, gyárak és az ország lakossága más társadalmi asztályainak tüzelőanyag szükségletét is, komolyan számba sem jöhetett. Az értekezlet előtt napokkal több oldalról felkerestek itthon és arra való tekintettel, hogy a szén és a fa teljes beszállítása a külpolitikai holyzetben mindennap beállható bonyodalom miatt nem tekinthető biztosítottnak, ajánlották,, hogy szén helyett legalább tőzeget szerezzen be a Szövetkezet. Hivatkoztak arra, hogy a kisvárdai tőzeg-üzemtől a mult télen szállított tőzeget ők kipróbálták és az! kiváló tüzelő-anyagnak bizonyult. B. lapjában is megjelent erre vonatkozólag egy dicsérő és biztató cikk. Az étekezleten hallottakat, az előbfr mondottakkal összevetve és komolyan mérlegelve azt a helyzetet, amelybe a közszolgálati alkalmazottak kerülnek az esetben, ha sem a fa, sem a szén vagy egyáltalában nem, vagy csak részlegesen,, vagy nem idejekorán szállítható le : felszólaltam az. értekezleten és ajánlottam, hogy a közszolgálati alkalmazottaknak tüzelőanyaggal való ellátását mindenképpen biztosítani kell. Megfestettem azt a képet, amely egy szegény vagyontalan sok gyermekes közszolgálati alkalmazott családapára nézve a tüzelő-anyagoknak folytonos áremelkedését megfizethetetlen voltát, a hideg szobát, a betegséget stb. jelenti. Elgondoltam, hogy a magyar ember a sajátját sohasem tudja kellőképpen megbecsülni. Az Irinyi által feltalált gyufa gyártását terjesztését a külföld fejlesztette, petróleum földgáz forrásainkat, bányáinkat stb. idegenek aknázzák ki stb., stb. s itt a tőzeg,, amelyet háború idején az élelmes németek vonatszámra hordtak el Volhyniából s amelynek a kitermeléséért a mi gyámoltalanságunkat felhasználva, eljönnek hozzánk és mi csak kétségbe esünk, panaszkodunk és sírunk hogy megfagyunk a télen, ha nem lesz fa és szén : és ott van előttünk, rajta járunk a kinkén, a kiváló tüzelő-anyagon és maradiságunk folytán még szorult helyzetünkben sem vagyunk képesek arra, hogy magunknak és családunknak a meleg szobát biztosítsuk. Felhívtam az értekezlet figyelmét a tőzegre és később kértem, hogyha jó minőségű tőzeget kapunk, abból a szempentból kiindulva, hogy ami itt van az országban, az bizonyos, amellett megmelegszünk : szállítson nekünk Nyíregyházára a Szövetkezet még a vidéki szénrendelet megjelenése előtt tőzeget. Ez, mint tudjuk,, meg is történt ; a szállítás meg is kezdődött és be is fejeződött volna s mindnyájunknak tele volna a fáskamarája tüzelő-anyaggal s nem néznénk gondterhesen a jövőbe s nem 'dörzsölnénék a kezünket a hideg szobában, ha — egyes közszolgálati alkalmazottak még nem indítják a mozgalmat a Kansz-nál és Szövetkezetnél a tőzeg ellen, anélkül,, hogy azt kipróbálták, hogy annak fütő-anyag értékéről meggyőződést szereztek volna. Mert aki a tőzeget megkapta, igen kevés kivétellel mind meg volt elégedve és most nem várja a hideg szobában, hogy mikor jön a külföldi fa és külföldi szén. Természetes, hogy a mozgalom megindu lása következtében én is és a Kansz vezetősége is megtettük a lépést a tőzeg szállításának beszüntetése iránt és csakis annyi tőzegnek és azok részére való leszállítását kértem még, akik akik ahhoz feltétlenül ragaszkodtak. A Hivatalos Lap folyó évi 242. számában megjelent azután a 4400. P. M. számú kormányrendelet a vidéki közszolgálati alkalmazottak szénellátásáról, amely szerint minden egyes önálló háztartást vezető család 10 mm, s minden egyes albérletben lakó közszolgálati alkalmazott 5 mm. kedvezményes áru szenet kap. Ezen rendelet megjelenése után a mozgalom még erősebbé vált a tőzeg szállítása ellen ; egyeseknek egyáltalában nem kell, ezek várják a szenet; egyeseknek a tőzeg kell kereskedelmi áron és mellette a szén kedvezményes árban ; egyeseknek, kik a tőzeget már megkapták, ugyanaz kell, mint az előbbieknek és egyeseknek csak a tőzeg kell és azért, amint helyesen mondják — hogy ami itt van, az bizonyos, ami pedig Poroszországban van, az meg még. otí" van, kérdés,, hogy mikor jön az be, mikor szállítják ide és mikor szállítják éppen neki. Hangsúlyozom, hogy amiket itt leírtam, bár közvetlen összefüggésben áll a szövetkezeti vezetői működésemmel, — mindazonáltal nem a Szövetkezet, hanem a magam és a velem azonos gondolkozású kartársaim és családapák nevében világítom meg e kérdési ugy, ahogy van. A mi felfogásunk a következő ebben a tekintetben. Igaz, hogy a kormányrendelet 10 mm. illetve 5 mm. külföldi szenet rendel kiadni minden csatádnak kedvezményes árban. Ámde ha ezt nem tudja akaratán kívül álló események folytán behozni, akkor, amint a közmondás — mondja: > ha ló aiincs, jó a számár is« egy ló helyett két szamarat befogunk és elfogadjuk azt, ami mái' ma is itthon, országunk határainkon belül van: '10 illetve 5 mm. külföldi szén helyett a Zichyfejérfalván kitermelt tőzegből 20 illetve "10 mázsa tőzeget. Ma az a helyzet, hogy részint a nyugatmagyarországi események részben a királykérdés miatt hetek óta megvan szakítva minden 'összeköt let és a körülöttünk fekvő államokkal. Áru tehát nem jön be s igy nem jött s faem jön tudomásom szerint még ma sem a mi tűzifánk és a mi szenünk sem be. A (nyíregyházai tisztviselők kedvezményes tűzifa szükséglete 127 vagon. Abból megjött czideig 54 vagon, a szénszükséglet ugyanannyi abból persze nem jött meg semmi illetve arra jött előlegül a tőzeg. A külpolitikai helyzet folytán olyan feszült, hogy szomszédaink, ha a jelenlegi helyzet inegj is szűnik, ismét élhetnek majd azzal a retorzióval, hogy a vasúti összeköttetést megszakítják. Tehát nyílt kérdés marad, hogy a kormányrendeletben résziünkre biztosított fa és* Szén a legjobb szándék és legkitűnőbb kereskedelmi irányítás mellett is mikor lesz leszállítható. Mert körülbelüli számítás szerint be kell jönni az országba 40 tengelyes vonatokat számítva alapul, 500 vonat — nem vagon — fának és 500 vonat szénnek. Ez természetesen egyszerre be nem jöhet. Emellett ott vannak az egyébb szállítások, amelyek az ország más társadalmi rétegeinek az ellátása szempontjából is elkerülhetetlenül fontosak: a hadsereg, a munkásság, a polgárság, a gyárak, közüzemek, kereskedelmi vállalatok stb. részére való szállitáso>k amelyek vasutainkat már magába véve annyira igénybe vesszik, hogy ehhez kevés az a vasúti eszköz, amelyet jó szomszédaink nekünk meghagytak. Mindezeket jól megfontolva és jól átgondolva saját érdekünkben állónak tartom, hogy a külföldi szén helyet kérjük és