Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 248-272. szám)

1921-11-11 / 256. szám

1921. Dóvember 11. JSRhnrarnJÉiL 3 Sajnosan tapasztalta az igazgatótanács hogy a fent elősorolt okok miatt sem Budapesten. sem vidéken nem jelentkeznek az orvosok megfelelő számban, ami természetesen csak a tisztviselők életében fontos intézménv megvalósulását késlelteti. Mint halljuk a helybeli orvosok is rövid idő alatt állást foglalnak e kérdésbon A tisztviselők tájékozatlanul álló nagy részének az a felfogása, hogy a Kansz vezetőségének kellene közbelépésével elősegíteni a kérdés megoldását. Szabolcsvármegye kulturmunkásai Nyíregyházán. Az Otthon alapító tagjai. — A Nemzeti Szövetség budapesti kiküldötte. X Szabó les vármegyéi Tanitó Egyesüket e hó 9—én tartotta meg évi közgyűlését számos tag és érdeklődő tanügybarát jelenlétében Az idő, mely már oly hosszú ideje verőfényes, meleg ősz volt, e napra zimankós, havas esővel köszöníötL be, mintha csak ő is a quem dii odere«~vel tártana, ellenkező esetben a lanilói érdeklődés, összetartás nagyobb számban nyert volna bizonyára kifejezést, bár igy is, számban és niveaujában is impozáns volt, amennyiben ecá 100-an veitek részt és bővelkedett szép beszédekbeit s emelkedett gondolatokban. Sajnos, Nyíregyháza társadalmának vezetői közül kevesebbel lállunk jelen, mint ahogy ahhoz a múltban szokva voltunk. A tanitói gyűlések érdeklődő barátja dr. Meskó László levélben mentette ki elmaradását. Kubacska István elnök rövid, azonban sok jóakarattal előadott megnyitójában a kevés szónoklatot, de. K ma® szomorú — helyzetében szükséges sok munkát hangoz tatva. az egybegyűlt vendégeket, Benkő András kir. tanfelügyelőt, Énekes János prépost kanonbkot stb. üdvözölve, a tanítóságot a nevelői munka fokozott tevékenységére s az önmagunk iránti kötelesség teljesítésére kérte. Egyben a gyűlés nevében köszönetét fejezte ki azon vendégszeretetért. melyben a vármegyeháza dísztermének átengedése által Szabolcsvármegye alispánja, Mikecz István az Egyesületei részesítette. Végül a magyar Hiszekegy szavaival a gyűlés megnyittatott Benkő András kir. tanfelügyelő megköszönve az. üdvözlést, az egybegyűlt tanítóság szivéhez szólott, amidőn a hazájáért áldozni tudó tanítóról beszélt s amidőn azt mondotta, hogy legyen minden tanító irredenta s növendékeibe is ezt oltsa he i • A közgyűlés első pontjaként Vargha Ferenc által a .Tanitók Otthona "-nak elnöki jelentése szerepeit, melynek , során energikus hangon támadta azon eljárást hogy a nemrég múltban a tanitói tekintélyt oly sokan csorbították azzal, hogy e inás sorsra érdemes kart könnyelmű, felületes általánosítással, valósággal bűnbakká tették meg. Kiemelte a Tanitók Otthonának célját, — melyet a Ny ír vidék a? alapszabályok ismertetése során közölt — ismertette eddigi működését. Jóleső érzést és tetszésnyilvánítást váltott ki a közgyűlés tagjaiból azon értesülés, hogy a Szabolcsvármegyei Tanitók Otthona, mely szegénységén, tagjainak munkálkodásán kívül a vármegye társadalmára épit, ennek eleven és méltó visszhangjaként 'szeretettel és megértéssel, anyagi és erkölcsi segítséggel eddig a következő illusztris tagok léptek be az Otthonba alapító tagokként dr Jármy Béla Szabolcsvármegye fő" ispánja 1000 K—val őszinte örömmel lett eleget a felhívásnak, ki egyben meleg üdvözletét küldte és saját hatásköréből folyó támogatást helyezett kilátásba. Ugyancsak ineleg sorok kíséretében Mikecz István alispán saját szavai szerint: (ín, kiben immár deresedő fejjel is elevenen lobognak az egykori tani lómesterem iránti meleg hála és az iskola padjairól magammal hozott őszinte tisztelel érzelmei, biztosítom a Tanjtó Otthon minden egyes tagját, hogy mint eddig, ugy a jövőben is bizton számithatnak a legmelegebb támogatásomra. Szilárd meggyőződése, hogy hazánk mai szerencsétlen helyzetében az újjáépítésben a tanitói karra szent és nagy feladat hárul s hogy ők ezt sohasem tévesztik szem elől, - evégből az 1922. évi költségvetésben módját kívánja ejteni, hogy á vármegye közönsége anyagi támogatást nyújtson. ' Énekes János prépost-kanonok meggyőződése, hogv a közös, veszélyeztetett érdek megvédése az erkölcsi alapokon álló összetartás és szövetkezés után történhetik. de egyúttal nem mellőzhető az anyagi cél sem, evégből szintén HX)0 K—val az alapítók közé lép. Hasonlóan a szeretel és megértés; részünkről pedig a tanitói hála kiséri báró Molnár Viktort, aki 3000 K-val, dr Klekner Károly, dr. Komjáthy Kázmér, Bodor Zsigmond, Liptav Jenő 2000—2000 K—val. dr. Porkoláb Zoltán, dr. Schőn Viktor, Papp Lajos és Rosenthal Vilmost, akik 1000-1000 K-val alapítókként a Tanitók Otthonába beléptek. A nemes telt önmagát dicséri. Mi ezulon is őszinte hálánkat fejezzük ki az erkölcsi, és anyagi támogatásért. Magunknak nem tudunk kérni, de az Otthonnak, mely végeredményben mindnyájunké lesz, továbbra is óhajtjuk, hogy a nemes példának mennél' löbb követőt legyenek. Valósággal fénypontja volt a közgyűlésnek Kőrössy Endre előadó, menekült pap—tanár, a Nemzeti Szövetség« budapesti kiküldötte, aki teljes paedagogja'i készültséggel, tudással adott elő. amelynél csak a gyűlést teljesen magával ragadó lel kesedés, meggyőző erő, amellyel előadott voll nagyobb. mag mélyet elvetett, a fogékony tanítói lelkekben azonnal fogant. A sokszor tapsokkal, őszinte tetszésnyilvánitással kisért beszéd Elszász Lotharingia történetéből és (Tombelta szavaiból indult,ki : ? Nem kell sokat lármázni, de mindent azért kell tenni, hogy az elszakított részeket minnél hamarább visszanyerjük.« Kőrösy Endre a szó értelmében tanítóit Meggyőző erővel fejtegette, hogy nem csupán az érzelmi, dt

1 az értelmi irredentizmust kell belé nevelni a gyermekbe; hogy miként a tenger, mely mikor nem is háborog, hanem csak a napsütés alatt párolog a vize és a visszamaradt só, mely lefelé törekszik, hogy helyette egy más vizcseppet toljon fel, e csöndes, de rendkívül hatalmas munkával az óriási tömegű vizet I'risseségben tartja, ugy a nem lármás. de értelmi irredentizmus szünet nélküli mementó ja végezze hatalmas munkáját. Egyetlen célkitűzése legyen a népiskolának: megalapozni a jelen és jövő nemzedékben a nemzeti Öntudatot, a iiaza földjéhez való ragaszkodást, a biztos reményt a feltámadás hitében. Irredenta, irredenta, irredenta. Végig vezette hallgatói! az összes tantárgyakon hittan, olvasás, földrajz, történelem stb még a számtan is, mini példákkal illusztrálta felhasználandó e célra,

1 különösen az értelmi irredentizmus nevelésére Pld lakosság, vas, erdő, állat stb nyersanyag elvesztése százalékokban, a műveltség különbözősége, analfabetizmus slb százalékokban kiválóan felhasználhatók Igazi apostoli hévvel előadott előadása szűnni nem akaró laps közben és lelket 'emelő jelenetek között fejeződött be Kun Bertalan tanitó spontán szavai, az egybegyűltek nevében őszinte köszönetet tolmácsolt s mint egykor a haza oltárára a megadjuk ;, úgy most röviden és és őszinte odaadással elhangzott a megérleltük. Liptav Jenő, a nemes célra mindig adakozó Jenő bácsi, régi időtől látogatója a tanitói gyűléseknek, Kőrösy Endre lelkes előadásának hatása alatl 5000 koronái ajánl fel, amit hasonló lelkesedéssel dr Sesztay Zoltán :>0(X) K-val told meg, írre denta célokra Szabolcsvármegyében Szép volt. Ezek után Pillér József\ szabadoktalási titkár a Tőle megszokott ífoquent iával terjedelmesen a szabad oktatást propagál ja. A népiskolai nevelés és szabadoktatás közöli von kapcsolatot. Megállapítja, hogy az egész országban nem tartottak annyi szabadoktatási előadást, mint Szabolcsvármegyében köszönetéi fejezi ki Szabolcsvármegye ideális gondolkozású ta nitóságáryik s jósolja, hogy a sikeres munkálkodás esetén nem Trianon de a tani tói gárda szabja meg a nemzet sorsát. Majd szorosan lanilói ügyek tárgyal latiak. Nevezetesen Szabolcs vármegye földrajzának pályázata. A pályanyertes mü szerzője Ferenczy István tanítóképző intézeti gyakorló iskolai tanító. A szerző derekasan megtette kötelességét, az eddig megjeleni vezérfonalaknál minden tekin tejben tökéletesebbek. Nem "múlhatott el a.gyűlés a panaszok hallatása nélkül, nem lehel rossz néven venni, nemés hivatásában is ez a tanitó sorsa: Kirándulás Álomországba. f • '*! •»' f ,Pálfy József képei előtt. Séta * tárlaton. —• A művész vasárnap este búcsúzik tőlünk. Nyíregyháza, november 10. A' Nyirvidék tudósítójától. Künn kegyetlen, metsző novemberi szél sikolt, jéghideg" eső vág az arcunkba III fenn, a Városháza dísztermében, mintha a Riviéra örök tavasza lehelne ránk Ragyogó álmok országa ez, Pálfy mesteri ecsetje alól kikerüli csodaszép mesevilág Már egy sétát tettem olvasóinkkal e hűvös világban, mosl tovább kalauzolom az érdeklődőket A Sylti strandon« a művész azt a pillanatot örökili meg, mikor 2 szerelmes egy fürdőkosárban elfelejtkezik a világról és egymásban leli fel azt. A »keleti tenger tempera festmény a kiállitásnák szintén ofy képe, amely megállítja a nézőt, hogy ugv a haragvó hullámokat, mini a mesteri megfestést élvezhesse. Felette a Garda tó egyik szép helye Torbole címmel. Mel lette az olasz tenger Molo Sinigagliábanalatta egy olasz velencei utca és a »Hatcsarnok Velencében« és legalól a hazai tavaszból egy kis részlet A második falon 2 csendéleteri kívül mind; az Adria partjain készült tengeri képek hívják fel figyelmünkéi, hogy hol az izzó napfényben színes vitorlákkal betakar! bárkákban, hol a naplemente sárga, vörös, lila színeiben fürdő hajókban találjon szemünk megnyugvást. Itt különösen felhívjuk a közönség figyelmét a -Fehér piros Rózsa* cimü portraitra. amely Pálfy egyik legsikerültebb alkotása; a bájos leány ki fehér rózsát tart kezében szin leéllnf sa keretből kilépni látszik. A követ kező falat uralja a Hullámzás a keleti ten geren ez a budapesti őszi kiállításon is