Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 248-272. szám)

1921-11-08 / 253. szám

^ & £ JÉIJllil 1321. haVctöfe.-i i Érzelgős lett a magyar. Most lett érzelgős Mint valami szentimentális vén kisasszony. Olvasok olyan kitételt is, hogy »magyar könnyek tengerén úszik a hajó Galatf Mé.« Ugyan, ugyan Mintha elfelejtettük volna a sokkai érzékenyebb megbántásokat, sérelmeket, megaláztatásokat, amiket az utóbbi három év alatt el kellett szenvednünk. Most mindenki azon sóhajtozik, hogy milyen határtalan megaláztatás történt rajtunk, hogy belügyeinkbe merészelt avatkozni a külföld. Istenem, az nem volt >beavatkozás* mikor román katonák tarlották megszállva; Budapestet?? Az ország fővárosát. Az kevesebb szégyen volt reánk, mikor lámpa alá állították Károlyi Mihályt, aki az országot reprezentálta?? Az nem volt megaláztatás, mikor a trianoni békét alá kellett irni és ratifikálni kellett és kifejezetten le kellett mondanunk az ezeresztendős magyar ország terít leti integritásáról?? Az nem volt szégyen. mikor francia ezredesek és angol őrnagyok intézték az ország ügyeit?? Mindezeket és hasonló ezer meg ezer arculcsapást már mind-mind elfelejtettünk. hogy most olyan Jerémiádákat sírdogálunk a legújabb beavatkozás felett?? Mintha bizony eddig is nem az ántánt tiltotta volna el Károly királynak visszatérését!! Hát mire jó mindez a túlfűtött érzelgősség és hiperlojalitás!??? Én soha se voltam hive a szabadkirályválasztásnak, mert ösmerem a magyar népnek pártoskodásra hajlamos tem peramentumát és jobb szerettem volna egy olyan megoldást, mely a választási küzdelmek izgalmas tusáit a szent korona körül feleslegessé tette volna. De ha már igy esett a dolog, hogy előbb-utóbb még is csak királyt kell választanunk, hát nem esem kétségbe a nemzet sorsa felett. Látom a körülöttünk élő kis nációk példájából, hogy önálló és független nemzeti királyaik alatt boldogulinak, haladnak, gya rapodnak, mi pedig a mi régi négyszázesztendős dinasztiánk legitim uralma dacára összeestünk, semmivé lettünk és áldozataivá lettünk a dinasztikus világhatalmi politikának. Mindezek a kérdések immár nem aktuálisak. A törvény. — törvény. A törvényhozó hatalom akár akár mit mond jelenjeg a nemzetgyűlés és a nemzetgyűlés által alkotott törvény három nap óta akként hangzik, hogy a Habsburgok immár nem tarthatnak jogot a magyar trónra. Tartozunk saját magunk iránt anynyi büszkeséggel, hogy ezt a sajátmagunk által alkotott törvényt — bármilyen indokok előzték meg létrejöttét — tisztelnünk kell és meg keli előtte hajlamúik. Még ha ugy volna is, hogy ezt a törvényt a nemzet nagy többsége külső befolyás nélkül nem hozta volna meg, amit alig mernék komolyan állítani, még akkor sem volna helyes akként állítani be annak létrejöttét, hogy az kizárólag a külső nyomás szülötte. Lennünk kell és legyünk is végre olyan gerincesek és méltóságteljesek, — hogy ne mutassuk folyton magunkat abban a szerepben, amelyben egy dróton rángatott viaszbábhoz vagyunk hasonlatosak. • 1 i ! •. Meg is szavazni egy törvényt, de ugyanakkor vénleányos módon érzelegni és folyton: folyvást a külső erőszakot emlegetni, egy kissé émelygős és illetlen játék a büszke magyarhoz. Ha igy kellett lenni, hát igy van. Ha az okosság, a politikai bölcsesség igy diktálta. hát jó megtettük Nem kérdezzük, nem nézzük, hogy egy év múlva, két év múlva szintén ekként cselekedtünk volna-e vagy nem. Hiábavaló dolog a »volnac meg ^másként lett volna® körül sokáig tanakodni. Igy parancsolta a helyzet Igy lettünk és punktum i Annyi, de annyi sok tenni, alkotni, takarítani való dolgunk van a romok kö. zött. Annyi nehéz probléma vár megoldásra ezekben a súlyos időkben, hogy va_ lóban érthetetlen előttem a nemzet lelki, állapotában mutatkozó révedezés. Olyan bátortalanoknak ós olyan határozatlanoknak látszunk, hogy az szinte kétségbeejtő. , ( ; | • j v Nem afelett sirhatnék, a mi az utolsó hetekben történt, mert szinte ugy veszem, mintha egy problémával kevesebb maradt volna, egy probléma ugy magától m€» oldódott volna — hanem ezen a jajveszékelésen vagyok kétségbeesve, amely most már az unalomig fokozódik s kezd hasonlítani a gyerekes prücsköléshez. S. Szabó LáSífó. Uj italmírési törvény a gyakorlatban. Tilosak a „Söntés", ,.Bufleí", „Sörház" és hasonló ielírások. — Templom vagy iskola, meilntt nem szabad uj üzletet nyitni. Az uj italmérési törvény életbelépett s annak intézkedéseit a gyakorlatban már kezdik végrehajtani. Elsősorban a Söntés > Buffet Sörház stb. cimjelek megváltoztatásáról. illetve felcseréléséről szóló rendelkezéseket hajtják végre. Az

1 uj törvény értelmében a felírásnak világosan ki kell fejezni az ipar azon ágát, amelyre az engedélyek ki lettek adva. Minthogy az uj törvény csak vendéglőt, korcsmát, kávéházal, fogadót, kávémérést ismer, az üzlet cime és a tulajdonos neve feltüntetésével semmi más felírást nem enged. Aki ezeket a szabályellenes cégfelírásokat rövidesen meg nem szünteti, ezt az uj italmérési törvény 36. szakasza érteimiben pénzbirsággal fogják sújtani A magyar cégjelzés mellett természete sen ott lehet néniét, francia, angol felírás is, de a törvény szellemében ez sem lehet más, magyar szöveg hü fordítása. Ezzel mintegy dokumentáltuk, hogy magyarok vagyunk. Aki íizletet akar nyitni, annak előbb meg kell szerezni á hozzávaló itaitaiérési engedélyi, vagy a korcsmai iparigazolványt. mert különben súlyos büntetés* éri. A régi l>ecsempészés«"üzletnyitásnak formája a törvény határozott intézkedései következtében* többé nem Alkalmazható és ezzel senki ne is próbálkozzék. Uj italmérési üzletet nyitni vagyis olyan helyen nyitni üzletet, ahol még ugyanolyan üzlet nem volt csak abban az esetben lehet, ha egy régebben fennálló hasonló üzlettől legalább 20 méter távolságra esik és templom, iskola, kórház vagy más középület közelében nincsen. A törvény szigorúan kimondja, hogy a kávéházak. vendéglők, korcsmák sztrájk-tanyák nem lehetnek. Az ez ellen vétők a legszigorubbu büntetés alá esnek Az uj italmérési törvény minden tekintetben helyeselhető, de különösen az a pontja, amelyik kimondja, hogy templom vagy iskola közelében nem szabad üzletel nyitni. A korcsmákban napirenden levő duhajkodások csak károsan hatnak a fiatalokra. nemkülönben a vallásos elemekre. Amikor a község ujjat húz a felatíes hatósággal. Egy korcsmabérlet története. Nyíregyháza, november 6. A Nvirvidék tudósítójától. A vármegyéhez egy belügyminiszteri, döntés érkezett le, amely arról szól, hogy a belügyminiszter jóváhagyja a vármegye májusi közgyűlésének azt a határozatát, amelyet a nagykál lói vasúti vendéglő bérbeadására vonatkozik. A korcsmabérlet ügynek érdekes háttere van. A bérlet hoszszu ideig Klem Sámuel nagykállói vendéglősé volt, aki évi 6000 K-t fizetett érte Nagykálló községnek. Klein bérlete lejáróban lévén, a község képviselőtestülete elhatározta, hogy nem ir ki szabályszerű árverést, hanem továbbra is Kiélné lesz a bérlet. Ez a határozat nem tetszett a kisebbségnek, mert nyilvánvaló volt, hogy árverés utján jóval magasabb bérhez jutott volna a község. E felfogás alapján meg is fellebbezték Nagykálló képviselőtestületének határozatát a vármegye közigazgatási bizottságánál. E fellebbezésnek helyt adott a vármegye és felhívta a községi képviselőtestületet az árverés kürására. A község képviselőtestülete ekkor szokatlan álláspontot foglalt el. Kimondot ta, hogy nem respektálja a vármegye döntését és továbbra is Klem Sámuelt hagyja meg a bérletben. Minthogy pedig a bérleti idő lejárta rohamosan közeledett, a képviselő íestület formailag megfellebbezte a vármegye határozatát a belügyminiszternél, arra számítva, lu>gy addig, míg a fellebbezés aktaszerü intézése tart, bekövetkezik a szükségbérbeadás, azaz csak azérl is Klein Samué lesz a vendéglő. A vármegye azonban közbelépett. Utasította a főszolgabírót az árverés megejtésére, ami a község ámulatára meg is történt s meglepő eredménnyel végződött A vendéglőt Sütő Lajos rokkant kapta meg évi 40000 koronáért. A vármegye közbelépése nagy megelégedéssel töltötte eU azokat, akik a község javát szolgálván ragaszkodtak a nyill árlejtéshez. A belügyminiszter pedig elutasította a vármegyei határozat ellen fellebbezőket, akik meg tudtak volna elégedni az évi 6000 koronával. Egyszerű, de tanúságos eset, sok protekciós haszonbérleti ügynél elkelne a hasonlóan erélyes és közérdekű beavatkozás. Gutenberg-Kör táncestélye A Nyíregyházi Gutenberg Kör (Munkások Közművelődési Egyesülete) müvészeti szakosztály a kör kulisszája és könyvtára javára november 20-án vasárnap délután 5 órai kezdettel műsoros tánoestélyt rendez a Korona-szálló nagytermében. Az estélyről legközelebb bővebl* ismertetést hozunk. ^