Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 248-272. szám)
1921-11-24 / 267. szám
2 Szabolcsvármegye a főiskolai ifjúságért. A nagybirtokos és kisgazda egyaránt megnyitotta magtárait. 'Nyíregyháza, november 22. A Nyirvidék tudósítójától. Az évek óta egyre csak nehezedő viszonyok Magyarország középosztályát már már a megsemmisülés veszedelmének teszik ki. A legsivárabb nélkülözések elsorvasztják lassacskán életerejét, teljesen ellankásZtják életkedvét, a vagyon megoszlásban előálló egyre kirívóbb különbségek a legnagyobb kísértéseknek teszik kj sokszor erkölcsi épségében támadják meg. íUgy, hogy e napról-napra fokozódó s égetőbbé váló kérdés megoldása a nagy, magyar problémák egyik legnagyobbikát képezi. Ennek a nagy magyar kérdésnek egyik 1 legsürgősebben a megoldandó része a középosztály ifjainak talpra állítása s megerősítése a műveltségben, tudományban, hazafias érzésben s erkölcseiben. Ily módon — ha már a kiégett szivü s letört mai nemzedékkel talán nem is oldhatjuk meg ia jelen kínzó kérdéseit — egy ép és erős uj'nemzedékkel megmenthetjük a magyar E nagy célt szolgálják a főiskolai internátusok, melyek egyrészt elősegítik az ifjúsági nevelést és jellemképzést, másrészt lehetővé teszik, hogy azok az ifjak is folytathassák tanulmányaikat akik egyébként képtelenek leimének megfizetni a lakás, fűtés és élelmezéssel járó elviselhetetlenül nagy költségeket. Ámde természetesen egy-egy ilyen internátus is folyton ujabb lés ujabb s egyre erősebb segélyforrásokra szorul, ahoz .hogy magát a mai viszonyok között fentartani tudja. Ez elé a kérdés elé került a közelmúltban a minket közelségénél fogva is legközvetlenebbül érdeklő debreceni főiskolák ifjúságának internátusi elhelyezése, — mert ugy a régi collégiumi és gazdasági főiskola mint az uj Tisza István egyetemi internátus képtelen voltak a mai termény árak mellett megoldani az élelmezés kérdéseit is' igy az ország, de főleg a Tisza: balparti vármegyék társadalmához fordultak segítségért. A csak nemrég megindított ily irányú segélyakció hála Istennek, teljes, mondhatnánk fényes eredménnyel járt. Megin. dult a pénz. a terményadakozás mindenfelől s örömmel állapíthatjuk meg, hogy az adakozó vármegyék között Szabolcsmegyét láthatjuk a legelső sorban s főleg Szabolcs áldozatkészségének köszönhető. — i hogy a debreceni főiskolai ifjúság internátusi elhelyezése igen nagyszámú ingyenes és kedvezményes hely mellett ezen iskolai évbe" teljesen biztosítottnak tekinthető. Szabolcsvármegye közönsége elsősorban egy 400000 koronás alapítványt alkotott szegénysorsu vármegyei ifjaknak a Tisza István internátusban leendő ingyenes elhelyezésére, azután a vármegye alsipánja fordult a vármegye gazdáihoz s a járásonként s községenként megszervezett terménygyüjtés igazán gyönyörű eredménnyel járt. A nagybirtokos és kisgazda egyaránt megnyitotta maiárait s vagonszámra gyűlt össze a nemes célra a búza- gabona, burgonya stb. Szembon a vármegye e páratlan áldozatkészségével a főiskolák vezetősége a legnagyobb elismeréssel és örömmel' teljesítette a vármegye alispánjának azon jogos kívánságát, hogy az erre érdemes és szegénysorsu szabolcsi ifjak ingyenes ellátásban részesüljenek az internátusban. Egyelőre 12 ifjú vétetett fel ily módon s még kb. ugyanennyi ingyenes felvételére van kilátás. E mellett az ifjúsági segélyezés jövőbeni irányítását eszközlő 20 tagu bizottságban 4 helyet biztosítottak Szabolcsvármegye részére. A vármegye vezetősége az ily irányú debreceni tárgyalások alkalmával) megtekintette ugy a 150 ifjúra berendezett collégiumi, mint az egyelőre 100 hellyel rendelkező Tisza István internátust, mely szép kertben a Nagyerdő szélén nyert elhelyezést s megnyugodva láthatta, hogy az ifjúság egészséges s jó elhelyezése ez internátusokban kellően biztosítva lesz. Esperantó mozgalom 'Nyíregyházán. Előadás az esperantó nyelv jelentőségéről. Rsperantisták az integritásért és a turáni gondolatért. •Nyíregyháza november 23. 'A Nyirvitíék tudósítójától. U I ! -1> Tegnapi számunkban egy, kiváló olasz esperantistának rokonszenves hangon irt levelét mutattuk be a Nyirvidék olvasóinak. A magyar esperanto-mozgalomnak az irredentizmus szolgálatába állításáról meleg elismeréssel nyilatkozott az olasz iró. A levelet Ferenczi István tanár fordította magyarra, aki ismert esperantista s már a háború előtt több jeles külföldi esperantistával levelezett. Ferenczi számos helyen rendezett esperantó tanfolyamot mindenütt lelkes híveket szerezvén ennek a gyakorlati érték szempontjából is igen jelentős nemzetközi nyelvnek. A tegnapi olasz levél nyomán, többek felkérésére Ferenci István tanár vasárnap délelőtt 11 órakor a Move termében, a volt szabadkőműves páholy üléstermében előadást tart az esperantó nyelvnek gyakorlati értékéről és ennek a nemzetközi nyelvnek a nemzeti ideálok megvalósítása érdekében való sikeres felhasználásáról 1. A Nyíregyházán ismeretlen tárgy bizonyá ra élénk érdeklődéssel találkozik. Ferenczi többek felkérésére, azt is elhatározta, — hogy mint több városban telte, Nyíregyházán is tanfolyamot rendez az esperantó nyelvet elsajátítani vágyó érdeklődők számára. Megszűnik a határzárlat Sátoraljaújhelyből jelentik: A Károly király hazatérésével kapcsolatos külpolitikai bonyodalmak következtében a környező államok — többek között a csehek is — a legszigorúbb határzárlatot léptették Életbe, megmérhetetlen károkat okazva ez- J zel nemcsak nekünk, de sajátmaguknak is. Töméntelen azoknak a száma; akik a határzárlat következtében már hetek óta nem tudnak otthonukba jutni, ismerősök és pénz nélkül nyomorognak a határmentj városokban, igy Sátoraljaújhelyben is. Ezektől a póruljárt emberektől eltekintve, kereskedelmileg és gazdaságilag is óriási károkat okozott a hár elzárása. A tranzitó kereskedelem teljesen megbénult, a megrendelt áruk a határállomásokon összetorlódtak és nemcsak a megromlás, de a megdézsmálás veszélyének is kivonnak téve. A gazdasági életet is-súlyosan érintette a zárlat, amennyiben a határon innen vagy tul lakó birtokosok el voltak zárva a lehetőségétől annak, hogy földjeiken a szjükséges és sürgős őszi gazdasági munkálatokat elvégezzék, vagy. elvégeztejsMint értesültünk, ez a rendkívül káros és fölösleges h'atárzárlat a legrövidebb időn belül megszűnik és a forgalom újból, megindul, hogy lehetőleg jóvátegye íizt a sok veszteséget, amit ugy az ©gyeseknek. mint az államoknak okozott. Állítólag ma vagy holnap fogják a csehek a hátárzárt feloldani, de ha ez nem is következnék be, pár napoii belül okvetlenül! megindulhat majd a határforgalom. Vasárnap 10 óráig tarthatók nyitva az üzletek A hivatalos lap .vasárnapi számában nagyfontosságú rendelet jelent meg a vasárnapi munkaszünet szabályozásáról, a mély alkalmas az e téren eddig tapasztalt bizonytalanság kiküszöbölésére. A rendelet szerint Nyíregyházán mindennemű kereskedelmi és ipari árusítás reggel 7 órától délelőtt 10 óráig végezhető. Ha a nyilt árusítási üzlet fentartó valamennyi vagy csak bizonyos üzletághoz tartozó érdekelt kereskedők kétharma da. valamennyi vagy csak bizonyos"uzletágakban, egSsz éven át, vagy csak bizonyos szakában a teljes munkaszünetet kívánja. akkor az elsőfokú hatóság a teljes munkaszünetet köteles elrendelni. Karácsony ünnepét megelőző vasárnapon a nyilt árusítási üzletek reggel 7 órátöli déli 12 óráig tarthatók nyitva. Nyilt piacon az árusítás vasárnapokon délelőtt 10 óráig végezhető. Vasárnapra eső országos vásárokon az árusítás reggel 6, illetve 7 órától este 6 óráig végezhető. Égetett szeszes italokat tisztán gyógycélokra a gyógyszertárak árusíthatnak. A pékiparban az öszszes munkálatok délelőtt 10 óráig végezhe tők, déli 12 óráig pedig a közönség részé ről vitt tésztanemüek és húsfélék sütése. Azok az önálló kisiparosok, akik segédszemélyzetet nem foglalkoztatnak, lakásukon vagy lakásukkal kapcsolatos műhelyükben maguk dé!i 12 óráig dolgozhatnak. Nyilt árusítási üzletekben irodai munka az üzlet nyitvatartásának ideje alatt végezhető. A rendelet áthágása súlyos büntetést von maga után. MODIáHO CIjiXJJBcigareitahOvely és cigarettapapír a háború előtti hasonlít hat*ttan' eisőrenda minőségben kapható. Figyelmeztetési minden hüveiyan és min t+n cigaret tapapíron a gyároa Tiznyoraással nyo &Qott aláírása látható. Központi iroda: BUDAPEST, vn„ Miksa-utca 4.