Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 248-272. szám)

1921-11-24 / 267. szám

2 Szabolcsvármegye a főiskolai ifjúságért. A nagybirtokos és kisgazda egyaránt megnyitotta magtárait. 'Nyíregyháza, november 22. A Nyirvi­dék tudósítójától. Az évek óta egyre csak nehezedő vi­szonyok Magyarország középosztályát már már a megsemmisülés veszedelmének te­szik ki. A legsivárabb nélkülözések elsor­vasztják lassacskán életerejét, teljesen el­lankásZtják életkedvét, a vagyon megosz­lásban előálló egyre kirívóbb különbsé­gek a legnagyobb kísértéseknek teszik kj sokszor erkölcsi épségében támadják meg. íUgy, hogy e napról-napra fokozódó s égetőbbé váló kérdés megoldása a nagy, magyar problémák egyik legnagyobbikát képezi. Ennek a nagy magyar kérdésnek egyik 1 legsürgősebben a megoldandó része a kö­zéposztály ifjainak talpra állítása s meg­erősítése a műveltségben, tudományban, hazafias érzésben s erkölcseiben. Ily mó­don — ha már a kiégett szivü s letört mai nemzedékkel talán nem is oldhatjuk meg ia jelen kínzó kérdéseit — egy ép és erős uj'nemzedékkel megmenthetjük a magyar E nagy célt szolgálják a főiskolai in­ternátusok, melyek egyrészt elősegítik az ifjúsági nevelést és jellemképzést, másrészt lehetővé teszik, hogy azok az ifjak is foly­tathassák tanulmányaikat akik egyébként képtelenek leimének megfizetni a lakás, fűtés és élelmezéssel járó elviselhetetle­nül nagy költségeket. Ámde természetesen egy-egy ilyen internátus is folyton ujabb lés ujabb s egyre erősebb segélyforrásokra szorul, ahoz .hogy magát a mai viszonyok között fentartani tudja. Ez elé a kérdés elé került a közelmúlt­ban a minket közelségénél fogva is leg­közvetlenebbül érdeklő debreceni főisko­lák ifjúságának internátusi elhelyezése, — mert ugy a régi collégiumi és gazdasági főiskola mint az uj Tisza István egyetemi internátus képtelen voltak a mai termény árak mellett megoldani az élelmezés kér­déseit is' igy az ország, de főleg a Tisza: balparti vármegyék társadalmához fordul­tak segítségért. A csak nemrég megindított ily irányú segélyakció hála Istennek, teljes, mond­hatnánk fényes eredménnyel járt. Megin. dult a pénz. a terményadakozás mindenfe­lől s örömmel állapíthatjuk meg, hogy az adakozó vármegyék között Szabolcsmegyét láthatjuk a leg­első sorban s főleg Szabolcs ál­dozatkészségének köszönhető. — i hogy a debreceni főiskolai ifjú­ság internátusi elhelyezése igen nagyszámú ingyenes és kedvez­ményes hely mellett ezen iskolai évbe" teljesen biztosítottnak te­kinthető. Szabolcsvármegye közönsége elsősor­ban egy 400000 koronás alapítványt alko­tott szegénysorsu vármegyei ifjaknak a Tisza István internátusban leendő ingye­nes elhelyezésére, azután a vármegye al­sipánja fordult a vármegye gazdáihoz s a járásonként s községenként megszervezett terménygyüjtés igazán gyönyörű ered­ménnyel járt. A nagybirtokos és kisgazda egy­aránt megnyitotta maiárait s va­gonszámra gyűlt össze a nemes célra a búza- gabona, burgonya stb. Szembon a vármegye e páratlan áldo­zatkészségével a főiskolák vezetősége a legnagyobb elismeréssel és örömmel' telje­sítette a vármegye alispánjának azon jo­gos kívánságát, hogy az erre érdemes és szegénysorsu szabolcsi ifjak ingyenes el­látásban részesüljenek az internátusban. Egyelőre 12 ifjú vétetett fel ily módon s még kb. ugyanennyi ingyenes felvételére van kilátás. E mellett az ifjúsági segélye­zés jövőbeni irányítását eszközlő 20 tagu bizottságban 4 helyet biztosítottak Sza­bolcsvármegye részére. A vármegye vezetősége az ily irányú debreceni tárgyalások alkalmával) megte­kintette ugy a 150 ifjúra berendezett col­légiumi, mint az egyelőre 100 hellyel ren­delkező Tisza István internátust, mely szép kertben a Nagyerdő szélén nyert el­helyezést s megnyugodva láthatta, hogy az ifjúság egészséges s jó elhelyezése ez in­ternátusokban kellően biztosítva lesz. Esperantó mozgalom 'Nyíregyházán. Előadás az esperantó nyelv jelentőségéről. Rsperantisták az integritásért és a turáni gondolatért. •Nyíregyháza november 23. 'A Nyirvi­tíék tudósítójától. U I ! -1> Tegnapi számunkban egy, kiváló olasz esperantistának rokonszenves hangon irt levelét mutattuk be a Nyirvidék olvasói­nak. A magyar esperanto-mozgalomnak az irredentizmus szolgálatába állításáról me­leg elismeréssel nyilatkozott az olasz iró. A levelet Ferenczi István tanár fordította magyarra, aki ismert esperantista s már a háború előtt több jeles külföldi esperan­tistával levelezett. Ferenczi számos helyen rendezett esperantó tanfolyamot minde­nütt lelkes híveket szerezvén ennek a gya­korlati érték szempontjából is igen jelen­tős nemzetközi nyelvnek. A tegnapi olasz levél nyomán, többek felkérésére Ferenci István tanár vasár­nap délelőtt 11 órakor a Move termében, a volt szabadkőműves páholy üléstermében előadást tart az esperantó nyelvnek gya­korlati értékéről és ennek a nemzetközi nyelvnek a nemzeti ideálok megvalósítása érdekében való sikeres felhasználásáról 1. A Nyíregyházán ismeretlen tárgy bizonyá ra élénk érdeklődéssel találkozik. Ferenczi többek felkérésére, azt is elhatározta, — hogy mint több városban telte, Nyíregy­házán is tanfolyamot rendez az esperantó nyelvet elsajátítani vágyó érdeklődők szá­mára. Megszűnik a határzárlat Sátoraljaújhelyből jelentik: A Károly király hazatérésével kapcsolatos külpoli­tikai bonyodalmak következtében a kör­nyező államok — többek között a csehek is — a legszigorúbb határzárlatot léptették Életbe, megmérhetetlen károkat okazva ez- J zel nemcsak nekünk, de sajátmaguknak is. Töméntelen azoknak a száma; akik a ha­tárzárlat következtében már hetek óta nem tudnak otthonukba jutni, ismerősök és pénz nélkül nyomorognak a határmentj városokban, igy Sátoraljaújhelyben is. Ezektől a póruljárt emberektől elte­kintve, kereskedelmileg és gazdaságilag is óriási károkat okozott a hár elzárása. A tranzitó kereskedelem teljesen megbé­nult, a megrendelt áruk a határállomáso­kon összetorlódtak és nemcsak a megrom­lás, de a megdézsmálás veszélyének is ki­vonnak téve. A gazdasági életet is-súlyosan érintette a zárlat, amennyiben a határon innen vagy tul lakó birtokosok el voltak zárva a lehetőségétől annak, hogy föld­jeiken a szjükséges és sürgős őszi gazdasági munkálatokat elvégezzék, vagy. elvégeztejs­Mint értesültünk, ez a rendkívül ká­ros és fölösleges h'atárzárlat a legrövidebb időn belül megszűnik és a forgalom új­ból, megindul, hogy lehetőleg jóvátegye íizt a sok veszteséget, amit ugy az ©gye­seknek. mint az államoknak okozott. Ál­lítólag ma vagy holnap fogják a csehek a hátárzárt feloldani, de ha ez nem is kö­vetkeznék be, pár napoii belül okvetlenül! megindulhat majd a határforgalom. Vasárnap 10 óráig tartha­tók nyitva az üzletek A hivatalos lap .vasárnapi számában nagyfontosságú rendelet jelent meg a va­sárnapi munkaszünet szabályozásáról, a mély alkalmas az e téren eddig tapasztalt bizonytalanság kiküszöbölésére. A rendelet szerint Nyíregyházán min­dennemű kereskedelmi és ipari árusítás reggel 7 órától délelőtt 10 óráig végez­hető. Ha a nyilt árusítási üzlet fentartó valamennyi vagy csak bizonyos üzletág­hoz tartozó érdekelt kereskedők kétharma da. valamennyi vagy csak bizonyos"uzlet­ágakban, egSsz éven át, vagy csak bizo­nyos szakában a teljes munkaszünetet kí­vánja. akkor az elsőfokú hatóság a teljes munkaszünetet köteles elrendelni. Kará­csony ünnepét megelőző vasárnapon a nyilt árusítási üzletek reggel 7 órátöli déli 12 óráig tarthatók nyitva. Nyilt piacon az árusítás vasárnapokon délelőtt 10 óráig végezhető. Vasárnapra eső országos vásá­rokon az árusítás reggel 6, illetve 7 órától este 6 óráig végezhető. Égetett szeszes ita­lokat tisztán gyógycélokra a gyógyszer­tárak árusíthatnak. A pékiparban az ösz­szes munkálatok délelőtt 10 óráig végezhe tők, déli 12 óráig pedig a közönség részé ről vitt tésztanemüek és húsfélék sütése. Azok az önálló kisiparosok, akik segéd­személyzetet nem foglalkoztatnak, lakásu­kon vagy lakásukkal kapcsolatos műhe­lyükben maguk dé!i 12 óráig dolgozhatnak. Nyilt árusítási üzletekben irodai munka az üzlet nyitvatartásának ideje alatt vé­gezhető. A rendelet áthágása súlyos büntetést von maga után. MODIáHO CIjiXJJB­cigareitahOvely és cigarettapapír a háború előtti hasonlít hat*ttan' eisőrenda minőségben kapható. Figyelmeztetési minden hüveiyan és min t+n cigaret tapapíron a gyároa Tiznyoraással nyo &Qott aláírása lát­ható. Központi iroda: BUDAPEST, vn„ Miksa-utca 4.

Next

/
Thumbnails
Contents