Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 222-247. szám)

1921-10-19 / 237. szám

I Nyíregyháza, 1921. október 19 * Szerda XLIf. évfolyam. * 237 szám. Előfizetési érák: helyben : egész évre 320 K, félévre, »0 K, negyedévre 30 K, egy hónapra 30 K, vidéken: •gész évre 320 K, félévre i60 K, negyedévre 80 K. •gy hónapra 30 K. — Egyes szám ára 2 korona. Alapította JÓBA ELEK Pélélöa szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Téléfon szám 139. Fostacheque 29656 Kéziratokat nem adunk vissza. Vasárnapi csendélet Már vasárnap délután megkezdtem az ivást Magyar Mihály, Karasz' Mihály és Barta István társaimmal.« Igy kezdte val­lomását Miló Mihály kisteleki gazdale­gény, aki vasárnap éjjel egy késszurással kioltotta életét Szakács István vasutasnak Igen. Miló Mihály és cimborái már vasárnap délután megkezdték az' ivást és »végigjárták a korcsmákat«, majd egy nyilvános házban szándékoztak befejezni a mulatozást, aminek a vége egy. ember­életnek a kioltása lelt. A Szakács István családjában keve­sebb lett a kenyérkereső. A Miló Mihály, családjában is kevesebb lesz a kenyérkere ső, mert Mihály bizonyosan a hűvösre fog kerülni. Két munkás kéz pihenni fog, de ahelyett a Mihály eltartása a fogháznak, helyesebben az államnak a gondja lesz és szaporodni fog velük a bűnügyek száma is, amelynek biráit, jegyzőit, tanúit szintén az állam fogja fizetni. És mindez miért?? Mert Miló Mihály és a kisteleki Szőlőből városi tapasztala­tokra bevetődő legénytársai már »Vasár­nap délután megkezdték az ivást és végig­járták a korcsmákat.« Ugyanazon éjszaka a rendőrségnek ánég baja akadt Barkóczi Sándor bundás­ttokon lakossal is, akit alig tudtak meg­fékezni a rendőrök, miközben ékes károm­lásokkal szidalmazta a hivatásában eljáró rendőröket. Farkas Ferenc és társai szintén a va­sárnap éjjeli csendéletnek adtak szint és hangulatot, amikor ribilliót csaptak "a Bocskai-utcán. Ők is bizonnyal azért, mert »már vasárnap délután megkezdték az ivást.« És még hányan, meg hányan. Ha az ember elhalad a város utcáin vasárnap délután, valóban innen is on­nan is épületes duhajkodások hangjait hallja ki egyes korcsmahelyiségek bűzös odniból. Mintha kinn járna valahol a kó­taji, vagy komorói Betekincsekben, Dugó­csárdákban, kurtakocsmákban.... és nem 1 egy úgynevezett kulturfészeknek aszfaltjár dáin haladna.... Miló Miskáék és Barkóczi- Sándorét bevetődnek degesz bugyellárisokkal a kis­teleki szőlőkből, meg a Bundás-bokrokból és rávilágítanak a város kulturnivójára. A többi azután következik, ahogy következik. Persze a kisteleki szőlőben egész nyá­ron 100 korona volt a napszám, amikor a Sóstótelepen 40—60 koronáért dolgoztak a szőlőmunkások. Van miből. A nyomorult városi burzsujt csak hadd eméssze a sárga irigység az ő szélés jókedvének láttára­Arinak egyébre van gondja, mikor 540 K a krupli ára. Neki telik ám bőven pálin­kára, borra is„ cigányra is, meg nyilvá­nos házi-a is... Igy Miló Miskáék. És a végén kialszik egy élet. Hát kérem, ebbe nekünk is lesz egy kis beleszólásunk, akik ennek a városnak adófizető polgárai, verejtékes munkásai, kultúrájának őrei, haladásának, csendjé­nek, nyugalmának és biztonságának szó­szólói vagyunk. l ( Ez igy nem mehet. Aki tanyára, legelőre való, maradjon a tanyán és a pusztán. Ott kirugdalózhat­ja magát kedvére, mint egy töretlen csikó, de ne jöjjön a városba botrányt csinálni Ne jöjjön mások életének, nyugalmának, csendjének, biztonságának háboritására és ne jöjjön szaporítani a nyomort, a ke­; nyérkeresők nélkül szűkölködő árváknak, í özvegyeknek a számát és ne jöjjön fokozni a romlást az erkölcstelenséget. » Azok pedig, akikre tartozik, vigyázza­nak kettőzött éberséggel és szigorral, hogy az ilyen duhajkodók a város terüle­tére be ne kerüljenek, vagy onnan mind­járt a duhajkodás kezdetén eltávolíttas­sanak. És vigyázzanak főként a korcsmákra, hogy ott részeg embernek szeszes italt k| ne szolgáltassanak, hanem akin az alko­hol mérgezés kezdő tünetei jelentkeznek, azonnal biztos helyre szállíttassanak. Jött a városhoz és vármegyéhez egy átirlH is a korcsmák vasárnapi zárva-tar­tása tárgyában. Mikor fogják azt végre megszívlelni? Hát csak azért, hogy néhány korcs­márosnak jövedelme legyen, okvetlenül! el kell mindezeket tűrni." el' kell mindeze­ket szenvedni egy város polgárainak a' végtelenségig és tétlenül kell néznünk, hogy egyesek, akiknek »telik« már vasár­nap délután megkezdik az ivást«???... Szóló Meskó László az ev. egyház felügyelő-jelöltje A nyíregyházi ev. egyház képviselőtestületének egyhangú határozata Nyíregyháza, október 17. Saját tudó­sítónktól. Szentiványi Árpád, a tiszai ev. egy­házkerület nagyemlékű felügyelője 1918. őszén hunyt'el Sajógömörön Az egyház­kerület felügyelői tisztét azóta Meskó László dr. nyugalmazott államtitkár lát­ta el, mint a kerület legidősebb felügye­lője. A tavalyi egyházkerületi közgyűlés a területi integritás álláspontjára helyez­kedve a felügyelői állás betöltését felfüg­gesztette, azonban a mult hónap folya­mán lezajlott egyházkerületi közgyűlés a trianoni békeszerződés ratifikációjára mint tényleges állapotra való tekintettel a csoiüca egyházkerület felügyelői méltó­ságának végleges betöltését határozta el­A nyíregyházi ev. egyház képviselőtes­tülete vasárnap délelőtt 11 órakor Zelen­ka Lajos dr. és Paulik János esperes, majd Geduly Henrik püspök elnöklete alatt közgyűlést tartott, amelyen egyhangúlag elhatározta, hogy az egyházkerületi felügyelői mél­tóságára kettős szavazalát Meskó Lászlóra adja le. A községekből beérkezett szavazatokat október 23-án bontják fel a Geduly püs­pök és Zelenka dr. egyházkerületi főjegy­ző elnöklete alatt Nyíregyházán megtar­tandó közgyűlésen. A jelekből előrelát­ható, hogy a felügyelői méltóságra az egyházkerület osztatlan szeretete Meskó László dr.-t fogja emelni. Az ünnepi beik­tatás november 6-án lesz Miskolcon, ün­nepi közgyűlés keretében. vásárosRsménfi járásbirdsági deltsép múm!íe kiren­4 Csonka Beregvármegyének 26 "községe van, amelyek a megszállás előtt részben a beregszászi, részben pedig a mezőkaszonyi járásbíróságokhoz tartoztak. Minthogy a trianoni békeszerződés ezt a 26 községet igazságügyi szerv nélkül hagyta, az igaz­ságügyminiszter részükre Vásárosna­mény, székhellyel járásbirósági kirendelt­séget létesített, amely a telekkönyvi, hagyatéki és fog­lyos bűnügyek kivételével a kirá­lyi járásbíróságok hatáskörébe utalt összes ügyekben illetékes lesz és a nyíregyházi járásbíróság közvetlen felügyelete alá kerül. A kirendeltség vezetőjévé aZ igazság­ügyminiszter Kabáczy Szilárd volt mező­kászonyi vezetőjárásbirót nevezte ki és gondoskodott megfelelő segéd, kezelő és altiszti személyzetről. Az igazságügyminiszteri rendelét arról is intézkedett, hogy a kiren­deltség október 15--én tartozik működését megkezdeni. A rendelet értelmében Zelenka Lajos dr. kúriai biró, a nyíregyházi törvényszék elnöke szombaton Kovács Jenő elnök' irodatiszt kíséretében elutazott .Vásáros­naményba, hogy a kirendeltséget működés be helyezze. A felavatásszerü ünnepség a helyi viszonyokhoz képest díszes keretek között folyt le, a közigazgatási és egyéb hatóságok és a nagyközönség jelenlété­ben. Zelenka dr. hazafias szellemtől át­hatott beszédet mondott s kifejtette, hogy bár a kirendeltség felállítása megfosztott bennünket attól az illúziótól 1, hogy a 26 község illetékes bíróságait rövid időn be­lül visszakapjuk, de ez ne keserítsen el bennünket, hanem együttes erővel dolgoz­zunk azért a hatalmas célért, amely minden magyar ember szeme előtt lebeg: Magyarország területi in­tegritásáért. Ennek a nemzetmentő együttes mun­kának egyik expoziturája a vásárosnamé­nyi járásbirósági kirendeltség. A lelkes éljenzésset fogadott beszéd után Zelenka dr. törvényszéki elnök át­adta Kabáczy Szilárdnak a kirendeltség vezetőjének a járásbíróság pecsétjét, mint a birói hatalom szimbólumát. Ka­báczy a kirendeltség nevében válaszolt az elnök beszédére. Ezután a kirendeltség i megkezdte hivatalos működését.

Next

/
Thumbnails
Contents