Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 222-247. szám)

1921-10-12 / 231. szám

192Í. október 12 ^N^írvidék IW—IM •lllllllili II II •HH denl elborított, már eltünedezik. Néhol egy-egy füves hely, hol feltűnnek a vándorló nomád kirgizek csúcsos sátrai:- a »jurták«. Órákig halad a vonal megállás nélkül. A vasútvonalai német mérnökök építették és alig 15 esztendeje készült el. ,\em igen irigyeljük a magányos őrházak lakóit. Száz kilométerekre sincs lakott hely, csak a kóborló törzsek jelzik, hogy van még élet errefelé is. Az Aral-tó. Alig várjuk, hogy megpillantsuk az Aral-tót és íme észrevétlenül is oda érlünk. Vonatunk megáll »Aralszkoje more« állomásán, a gép vizet merit — mi pedig engedelmet kérünk, hogy az ázsiai tó-óriások egyikét közelről is üdvözölhessük. Néhány kedves vitorlás horgonyt vetett a kikötőben és már a parti zöldelő fák jelzik, hogy közeledünk a tavasz honáhbz. Szinte hinni sem akartuk, hogy a pompás gőzös az Aral-tó — az oroszok tengernek nevezik — hadi flottájának egyik tagja, fedélzetén minden eshetőségre kész kis kaliberű gyorstüzelő ágyúval. Mert bár az Aral-tó körül csak lakatlan homok sivatag terül el s partjait halászokon kivül csak néha keresik fel szerén}' természetbúvárok, mégis az ázsiai orosz politika szükségesnek tartotta ide is elhelyezni biztosítékait, mert alig Ötven esztendeje, hogy befejezték Turkesztán okkupálását és a jámbornak látszó lörzsek néha az Aral-tó csendes vizét is felzavarják. A parton számos kagyló és a víz sós volta is jelzi, hogy az Aral-tó maradványa egy néhai nagy beltengernek, amely valamikor e tájakat borította. Körülbelül olyan .nagy mint Erdély és állandóan apad és szárad, dacára annak, hogy a Szir—Darja és Amu-Darja hatalmas víztömeggel termékenyítik. Igaz, hogy rengeteg homokot is hordanak bele. Rövid tartózkodás után bucsut mondunk a hatalmas tenger-tónak, melynek habjaiban őseink bizonyára sokszor itatták lovaikat és tovább robogunk. Folytatjuk. APOLLO MOZGÓ Szerdán és csütörtökön 7 ős 9 órai kezdettel A fehér farkas cowbo;dráma 5 felvonásban. Ezenkívül: Kié a gyerek? burleszk 2 felvonásban. Minden előadáson Handel László ur hegedül Jegyelővétel özv. Rottaridesz Istvácné urnő tőzsdéjében. Gyermek patent iskola harisnyák Női és férfi ősziharisnyák nagy válasz tékban legolcsóbb árban szerezhetők be Hungária Cipőáruházában Nyíregyház; Zrínyi Ilona-u. 5. Interurbán telefon 195. Férfi divat zoknik ... 35—50 K Férfi meleg téli kötött zoknik 50—75—100 K Női fekete kötött harisnya ... 48 K Női divat harisnyák drapp, szürke, barna, fekete és fehér színekben 90 K Női kötött fekete cérna harisnya 150 K J Steiner Vilmos Nyíregyháza város üzemi igazgatója Nyíregyháza, október 11. A Nyirvidék tudósítójától. Nyíregyháza város mind erősebb ütemű fejlődésének igen jelentős fázisához ér kezelt, amikor az üzemi igazgatás központosításával és szakavatott kezekbe helyezésével sokirányú gazdasági szerveit egységes organizmusba foglalja. A képviselőtestület kimondotta az üzemi igazgatás létesítését, megválasztották az üzemi tanácsot, kiírták a pályázatot az üzemi igazgatói és főkönyvelői állásokra, ezzel egyidejűleg elkészítették az üzemi igazgatóság központi helyiségeit. Már csak az üzemi igazgató személyének megválasztása, tehát a legfontosabb leendők egyike voll hátra. Az igazgató kijelölése az üzemi tanács feladata voll, mely többszöri ülésezés után tegnap esle hét órára végképp megállapodott a fontos irányító pozíció betöltésének személyi kérdésében. Az üzemi igazgatói tisztségre pályázók egytől-egyig kiváló kvalitásokkal rendelkező szakférfiak voltak s az üzemi tanácsnak bizonyára alapos megfontolás és számos körülmény figyelembe vétele után lehetett csak végképp dönteni. A döntés Steiner Vilmos őrnagy, hadbiztosra esett, akiben nemcsak kiváló kereskedelmi és közgazdasági organizáló talentumot, hanem a közigazgatásban is gyakorlott és képzelt szakférfiút nyert a város. Steiner Vilmos csapattiszt volt 1903lól 1911-ig. 1911-től 1913-ig a bécsi hadbiztosi főiskola hallgatója volt. 1913-tól 1918-ig hadbiztos volt Kassán. A következő két évben Nyíregyházán a közélelmezési tanácsnoki tisztséget töltötte be kiváló sikerrel. Legutóbb mint a város tulajdonába jutóit Burger-féle hagyaték birtoknak vezetője fejtett ki igen eredményes működési, Az ő üzemigazgatói tevékenysége olé bizalommal és várakozással néznek a város legszélesebb körei s eddigi tevékenységében mintegy garanciát látnak jövő eredményeivel szemben. Az üzemi igazgatóság most már csakhamar tevékeny életre fog kelni. Az üzemi tanács most a polgármester által már a holnapi napon kinevezendő üzemi igazgató bevonásával határozni fog a főkönyvelő személyét illetőleg is és ennek megtörténte valamint az üzemi felügyelőség és a pénztáros megválasztása után november l--én megkezdi az üzem igazgatóság működését. Az üzemigazgalás nyomban kezébe, veszi a város valamennyi üzemét, az uj üzemek sorában pedig mindenekelőtt a lemetkezési vállalat tervének végrehajtása majd a köztisztaság városi kezelésbe vétele következnek. Az üzemi igazgatás kezdete nevezetes fordulópont lesz a rohamosan fejlődő Nyíregyháza város történetében. A vármegye őszi közgyűlése Nyíregyháza, október 11. A Nyirvidék tudósítójától. A vármegye törvényhatóságának őszi közgyűlésén á I örvényhatósági bizottsági la gok nagyszámmal jelenlek meg kedden délelőtt 10 órakor a vármegyeház dísztermében. A közgyűlésen dr. Jármy Béla főispán foglalja cl az elnöki széket. Fekete díszmagyarban van és megnyitó szavaiból az aggodalmas' jelen bus akkordja épp ugy felénk hangzik, mint a miként ércesen cseng végszavaiból á magyar egységbe, erőbe s ezek szilárd alapján a nag}

r magyar feltámadásba vetett hite. A főispán megnyíló beszéde A közgyűlést az elnöklő főispán pontban tiz órakor a következő szavakkal nyitja meg: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! A törvényhatósági bizottság utolsó gyűlése óta sok sebtől vérző szegény hazánk kálváriájának utolsó állomására érkezett akkor, amikor a békeszerződés súlyos rendelkezésének végrehajtásából nem engedve, a nyugati hatalmak a magyar kormánytól Nyugatmagyarország kiürítését kívánták. A kormány kényszerhelyzetében elget tett ennek a kegyetlen követelésnek is és igy a trianoni békeszerződésben lőlünk elszakitásra szánt utolsó országrészt kiürítette. Igaz, hogy a közelgő velencei tárgyalások kapcsán újra némi reménységünk lehet, de az a meggyőződésem, hogy nekünk magyaroknak, sen/á másban hinni, senki másra támaszkodni nem szabad, csupán önmagunkra. Szomorú jelenünkbon a hazaszeretet felemelő példáiról érkezik a hü*. Nyugalmagyarországon a nem magyar ajkú lakosság is fegyvert fogott az ősi haza megvédésére. Bebizonyosodott, hogy a hazaszeretet nem frázis, hogy ennek erénye olthatatlanul él a lelkekben. A nyugatmagyarországi önvédelmi harcban ennek a lángoló honszeretetnek csodás megnyilatkozását látjuk s nekünk, akik a felkcjlők harcát csak távolról nézhetjük, egyéb kötelességünk nem lehet, mini hazaszeretetben méltónak lenni őhozzájok. Elszigeteltségünkben nem tehetünk mást, mint dolgos napok konszolidációban egységbe tömörülésünk, hogy egyetértve az egységben rejlő hatalmas erővel, a kohézió erejével vonjuk ide a tőlünk erőszakkal elszakított országrészeket, megvalósítván a nagy, egységes boldog Magyarország álmát. Csak ezzel a munkás egyetértéssel lesz élő a Hiszekegy hitvallása: Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában; Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Elhunyt bizottsági tagok A lelkes visszhangot keltő megnyitó után a főispán fájdalommal és melegen méltató szavakkal emlékezett meg a vármegye halottairól, Rácz Gyula nagyhalászi rpfArmáillO lall.'ác? +AT»\'űn\rViotÁrnrti K;_ Viii^WkJ AJX1VA1. ^ «- lütl^l ingj V JJM. lussy Mihály irodatiszt elhunytáról', akiknek emlékét a törvényhatósági bizottság jegyzőkönyvben örökifi meg. A díszterem uj portréi A főispán, ezután meleg szeretettel köszönti dr. Meskó László ny. főispán volt államtitkári és dr. Mikecz Dezső udvara tanácsos, volt alispánt aljból az alkalomból, hogy a törvényhatósági bizottság határozata folytán megfestett arcképük elkészült. A képek a vármegye két kiváló egyéniségét díszmagyar!)an örökítették meg s már a nagyterem díszéül szolgálnak. A kormányzó köszönő irala A vármegyei közgyűlés ezután a,