Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 222-247. szám)

1921-10-25 / 242. szám

Nyíregyháza, IMI. október 25 * Hétfő XIII. évfolyam. * 248 seám. JSfitariDÉK. Elftflzatéal érak: helyen : «w« 820 K, Wévra MK> K, n«gy«d*vro 80 K, »sy hónapra 30 K, vidéken : ágéit Avr* 320 K. félévr® 150 K. nep,yedévra 80 K, hónapra 80 K. Ejyas »»m sr» 2 korona. Alapította JÓBA ELEK Falai6a aaerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szarkaaztöség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 8. SZAM. Talaten azém 188. Postachaqua Kéziratokat nam adunk vl Károly királynak el kell hagynia az ország területét. A legitimista csapatokat körülzárták. Budapest, október 24. A Magyar Táv­irati Iroda jelenti hivatalosan: A magyar kormány szombaton a reggeli órákban tu­domást szerzett arról, hogy, IV. Károly király és Zita királyné pénteken Sopronba érkeztek, ott az uralkodói jogok átvételét a ki­rály proklamálta és Rakovszky István elnöklete alatt kormányt nevezett ki. Bethlen István gróf miniszterelnök a hir vétele után azonnal minisztertanácsot hivott egybe, amely a külső és belső hely­zietre alapos megfontolás után egyhangúan arra az álláspontra jutott, hogy IV. Károly király az 1920. évi I. törvénycikk értelmében Magyaror­szágon az uralkodói jogok gyakor fását czidőszerint nem veheti át és az ország területét azért, ha­csak súlyos veszedelmebet nem akar felidézni, ismét el kell hagy­nia. A kormány elhatározásához Horthy, Miklós kormányzó teljes mértékben hoz­zájárult, mire á kormány megtette a dön­tésének végrehajtásához szükséges már ismert összes intékedésezket. Amidőn a kormány a fenti határoza­tot meghozta, teljes figyelemmel volt arra a külpolitikai helyzetre is, amely a IV. Károly visszatérése következtében elő­állana és Magyarországot a végső pusz­tulásba döntené. A kormányt elhatározásában azóta csak megerősítették azok a közlések, a melyeket ugy a nagyantant, mint a kis­antant itteni követei a magyar kormány, előtt megtettek. A magyar kormány nem mulasz­totta cl, hogy a helyzetről* ame­lyet az említett lépések csak sú­lyosbítottak, Hakovszkv Istvánt és az ő utján IV. Károly, királyt is informálja. Bethlen István gróf miniszterel­nök távbeszélőn személyesen ismételten részletesen vázolta Rakovszky István előtt a helyzetet, rámutatván a végzetes következményekre, melyeket a királynak Budapestre való bevonulása okvetlenül maga után vonna. Bethlen gróf e megbeszélések rendjén legnagyobb sajnálatára kénytelen volt azonban megállapítani, hogy Rakovszky István a helyzet jó­zan mérlegelése élői tökéletesen elzárkózik s a miniszterelnök megfontolásra intő szavaira csu­pán fenyegetésekkel válaszol, ame lyek komoly figyelembevételre alig tarthattak számot E kísérletek meddő volta következté­ben a kormány szükségét látta annak, — hogy ; egyenesen a királlyal keressen érintkezést és iparkodjék őt a va­lódi helyzet feíől meggyőzni­Még szombaton az esti órákban Vass József vallás és közoktatásügyi minisz­tert arra kérte Fel a kormány, vigye el sze­mélyesen a királyhoz Horthy Miklós kor­mányzó üzenetét. E levélben a kormányzó a király hazafiassá­gára apellálva arra kérte őt, hogy a Budapestre való bevonulás ter­vét ejtse el fes a királyi hatalom áitvétefét ne erőszakolja, mert ez­zé! végveszélybe döntené az or­szágot A kormányzó mellékelte a levélhez az antant követeinek aznap délelőtt átadott írásbeli jegyzékét és ismertette a kisantant követeinek állásfoglalását is, amelyek semmi kétséget nem hagytak femi a te­kintetben, mi vár Magyarországra az eset­ben, ha a kormánynak nem sikerül IV Ká roly tervét meghiúsítani. E következményekre való figyelem­í mel Horthy Miklós kormányzó teljes nyilt | sággal kijelentette azt is, hogy a király szándékának megvalósításával szemben kénytelen a leghatározottabban állást foglalni s kérve-kérte őt, álljon el tervétől s ne ontson testvérvért céltalan és felesleges módon. A kormányzó inkább arra kérte a ki­rályt, jöjjön személyesen Budapestre, — vagy küldje ide egy-két bizalmasát, aki­nek a kormány a helyzet megítélése szem­pontjából tekintetbejövő minden adatot rendelkezésére fog bocsátani s akik szemé­lyesen érintkezésbe lépve a külföldi álla­mok itteni köveleivel, minden kétséget kizáró módon meggyőződhetnek majd ar­ról, hogy a magyar kormány nem túlozza a veszedelmeket, hanem egyedfll a nemzet érdekében, teljes pár­tatlansággal jár el. A' kormányzó ezzel a levéllel egyene* sen a királyhoz küldte megbízottját Vass kultuszminiszterhez, a király tanácsadói azonban sem a minisztert, sem a kíséretében volt alezredest nem engedték a király színe elé juta) Igy kénytelen volt Vass József a reábí­zott levelet a király bizalmasának Ra­kovszkynak átadni. Érdemleges választ azonban Rakovszkytól semmiféle tekin­tetben sem kapott s kénytelen volt végül is dolgavégezetlenül Budapestre ismét visz­száa térni. A Lehár ezredes és Ostenburg őr­nagy parancsnoksága atatt álló lázadó csapatok ezenközben foly­tattak előnyomulásukat Budapest feI4 A kormány, először enyhébb eszkö­zökkel próbálta az előrenyomulást meg­hiúsítani, a vasúti síneket Nagy Pál báró gyalogsági tábornok több ponton Ifetszedette, Ostenburg elővédje azonban a síneket helyreállította s igy történt, hogy az éj folya­mán a lázadó csapatok elővédje vasúton egészen Budaőrs tájé­káig juthatott előre Ily körülmények között a kormány­nak, amely minden békés eszközt kime­rített, nem maradt más választása, mint a támadóknak fegyveresen <Xe nl­áilni, s megakadályozni minden áron a fővárosba való behatolá­sukat, amely esetben a nagy és kisantant államok részéről beje­lentett megtorló rendszabályok haladéktalanul életbeléplek volna A kormány a békés eszközök kimerí­tése terén elment a legvégsőbb határig s csak akkor szánta rá magát idegen ka­landorok által félrevezetett magyar vé­reivel szemben a fegyverhasználatra, ami­dőn azoknak a főváros közvetlen közelé­ben történt támadó szándékú előnyomu­lása más megoldást már nem tett lehetővé*. A Budaőrs közelében lefolyt si­kerűit ellenállás után a kormány még egy kísérletet tett s a király kíséretében levő Hegedűs Pál al­tábornagyot fejkérte arra, jöj­jön személyesen Budapestre és győződjön meg itt a hetyzetrőL E felszólítás következtében Hegedűs Pál vasárnap délelőtt páran csőrtisztje kí­séretében Budapestre érkezett, ahol Betű­ien István gróf jelenlétében Hohfer Anglia budapesti követe részletesen ismertette Hegedűs al­tábornagy előtt ugy az antant fő" hatalmak, mint a kis antantnak állásfoglalását is. Hegedűs előtt ezek után nem lehetett többé kétséges, hogy az antant főhatahnak IV. Karoly visszatérését a magyar trónra semmi körülmények között meg nem tűrik s hogy Karoly király­nak Budapestre való bevonulása a kisantant államai részére azon­nali casus belli-1 jelentene. Bethlen István gróf az angol követ felvilágosításai kapcsán egyúttal arra kér­te Hegedűs Pál altábornagyot, tegyen rész letes jelentést a helyzetről IV. Károly "ki­rálynak, vegye őt rá szándékainak meg­másitására s az eredményt mielőbb kö­zölje a kormánnyal. Hegedűs altábornagy fL közlés vétele után haladéktalanul vissza­tért a Bicske közelében álló királyi vo­natra. Sajnálattal kell megállapítani, hogy tőle mindezideig válasz nem érkezett. Ily körülmények között a magyar kormány folytatólag végrehajtja mindazokat a kato­nai intézkedéseket, amelyeket egy lelkiismeretlenül leiidézeti puccs elhárítása céljából szűkségesnek , , i lart, -

Next

/
Thumbnails
Contents