Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 222-247. szám)

1921-10-22 / 240. szám

Í9S1. október 22 3 ftos törvény kötelezi a VSro sokat, akkor, amikor minden ifjútól megkövetelik leg­alább is a négy polgári elvégzését?? A polgári iskola első osztályát már 1916-ban párhuzamosítani kellett. Most elkerülhetetlenné vált a második osztály párhuzamosítása. Az igy keletkezett hat osztály közül kettő vándorol, mert csak négy tanterem van. Mindig annak az osztálynak termébe mennek, amelyik a torna vagy a kézimun­ka teremben van. Jövőre, amikor a harma­dik osztály is párhuzamos lesz. lehelellen a inti helyzet. Vagy kibővíti a város az épületei, vagy ki kell zárni a növendéke­kel. A memorandum ezek kifejezése után érdekes adatokkal igazolja, hogy a város a sajál polgáriiskolájára aránylag igen ke­veset költ, úgyszólván hamupipőkéje az iskola. Az Ipartestülettől megvásárolt épü­let költségeit a 100000 K államsegélyből fedezte, a tanszékek fesntarlása is állam­segélyből és az iskola bevételéből telik ki. mindössze az iskolaszolga fizetésére szol­gáló évi 1300 K-t adja. Az iskolára fordított kiadások (fűtés, lentartás stb.) összege annyi, hogy egy tanulóra 81 korona esik évenkint. Ezzel szemben az ág. ev. főgimnáziumban egy tanulóra 22. a leánygimnáziumban 65, a polgári leányiskolában "122. az iparos és kereskedő tanonciskolában 201, a nőipar­iskolában 76.40, az óvodákban 286.60. a felsőkereskedelmi iskolában 263, sőt a mosl vásárolt épület költségeiből 6379 K esik egy tanulóra. A népies polgáriiskola tehát arány­lag 1 egkevesebbe kerül. A memorandum javasolja a képviselő­testületnek, hogy határozza el miiici a négy osztály párhuzamod liását az eddigi hat jánszék mellé . kél újnak szervezését, négy uj tanterem egy slöjd cs egy uj ta­nári terem épilésél. Megvagyunk győződve róla. liogy a kép­viselőtestület teljes elismeréssel adózva a kézzel foghaló eredménnyel működő, erős lendülettel fejlődő beigazol tan izmos életre képes iskola iránt, készséggel fog elegei tenni az iskolaszék memorandumában alaposan megokolI kérésnek. esak elkábult az asszony a kél ütéstől. Ezéri visszafordult s zsebkésével Miskyné nyakát el­metszette. Ekkor vei te észre, hogy az asszony melleit hever szalmából fonoll kézitáskája Ezt is kinyitotta s a bennélévő egy pár női sárga félcipőt magához véve átkelt a demarkációs vonalon. Egyenesen Uszkára ment Kenderesi­ékhez, ahol természetesen röglön azt kérdezték tőle, hogy, hol hagyta az asz­szonyt. Telegdy azt felette, hogy Miskyné egy cseh finánccal meni át a liszabecsi hídon s azóla talán már Fehérgyarmaton is van. Kenderesiék elhitték a mesét, ki­adták Telegdynek a Miskyné otthagyott fekete cipőjét, sőt Ivenderesi saját kocsi­ján ville el Tclegdyl Fehérgyarmatra. Délelőtt II órakor érkezeti meg Te­flegdy s első dolga volt, hogy megborotvál­kozzon Majd pokoli nyugalommal éflment Misky "Gusztáv segédjegyzőhöz és azt mondotta neki, hogy a feleségé Tarackkö­zön felszállI a vonatra. Közben azonban a tiszabecsi jegyző telefonon ér­tesítette Miskyl, hogy feleségél a cseh csendörök meggyilkolva ta­lállak a Halár pariján Misky azonnal Telegdyre gyanakodott akii közben mennyasszonyjelöltjének édes anyja Korponai Ferencné értesített, hogy lóg jon meg, mert keresik. Telegdynek csak' annyi ideje maradt, hogy a szokolokat egy helyi bankban beváltsa s egy időköz­ben hozzászegődött szabósegéddel, Gábor Imrével Debrecenbe szökött. Debrecenben jól éltek Telegdy, és Gá­bor Imre. Kocsikáztak, kimentek a strand fürdőre, ahol könnyüvérü nőkkel mulat­ták el a pénzt, amelyhez egy szerencsétlen anyának a vére tapadt. Telegdy a niennyasszonyának vá­sárolt gyűrűket és aranyfüggői ezeknek a nőknek ajándékozta. Folyt a pezsgő, nekik muzsikált a cigány, míg végre elfogyod a rablógyilkos pénze. Mosl már pénz nélkül, lelkiismereté­től üldöztetve kóborolt Telegdy. Debre­cenben, mig végre elfogták és bekísérték a nyíregyházi kir. ügyészséghez. A csend­őrség ezenkívül Korponai Ferencnél és Gábor Imrét is letartóztatta. Telegdy most az ügyészség fogházá­ban várja bíráinak igazságos Ítéletét. AP0LL0 MOZGÓ Szombat—Vasárnap A 13-as őrház Olísz filtr.jíUék 4 felvonásban. Főszereplők: Maria Rosarío és G Raffini. Jön! Texas rózsája Előadás kezdete este T éi 9 órakor. Jegyelővétel özv. Rottaridesz Istvánná urnő tőzsdéjében. Elfogták a félgyarmati segétíjegyző feleségének gyilkosát Gyilkosság a demarkációs vonalon Kosztot adnak a gyilkosnak ~ Misky Gnsztávné öröksége <~ Utazás útlevél nélkül a demarkációs vonalon át — Dráma a Batár folyó men­tén — A rablógyilkos Debrecenben kocsikázik és stranditrdöeik — A gyilkost Nyíregyházára kisérik. Nyíregyháza, október 20 (Saját tu- • dósitónktóí.) Telegdy Lajos foglalkozásnélküli mé­szárossegéd kóborlás közben Fehérgyar­matra került Itt a jó megjelenésű iparos kertésznek mondotta magát s egy ízben megismerkedett Misky Gusztáv segédjegy­zövei és ennek családjával s arra kérte őket, adjanak neki kosztot. Misky Gusz­táváé eleget tett a kérésnek s Telegdy La­jos nfchánv hétig a jegvzöék asztalá­nál étkezett. Talán 'már ekkor fo­gamzott meg benne a gyilkosság sötét terve, inerl az asszony em­lítési tett aknaszlallnal örökségé­ről, amelyet értékesíteni sífreine. Aknaszlalina tudvalevőleg cseh meg­szállóin területen van, az útlevél vízuma sokáig késett s az asszony türelmetlenke­dett. Telegdy Lajos, aki máramarosme­gyei Rónaszék községben született s igy ismerte Aknaszlalina vidékét is. készség­gel ajánlkozott, hogy átvezeti az asszonyi a demarkációs vonalon útlevél nélkül s az örökség átvétele és értékesítése után haza is kiséri őt Fehérgyarmatra. Misky Gusztáv hallani sem akart a vakmerő vállalkozásról, de az asszony már olyan türelmetlen volt s Telegdy annyira biztatta és bátorította őket, hogy augusztus 9—én el is indullak a nagy útnak. Fehérgyarmatról Uszkáig alkalmi ko­csin mentek. Uszkán egy Kenderesi An­tal nevű polgárnál vacsoráztak, ott is aludtak, hajnalban indultak tovább s a Kenderesi kalauzolása mellett átkeltek a demarkációs vonalai képező Batár folyón. Misky Gusztávné egy pár fekete cipőt ott is hagyott Kenderesíéknél, mert nem akar­ta magával cipelni. Azt mondotta, hogy majd visszafelé bejön értük. Szegény hi­székeny Miskyné akkor még nem sejtette, hogy ő már többé nem jön vissza Magyar­országra! A Batár folyón sikerült átkelés után Telegdy, és Miskyné délelőtt 11 órakor szerencsésen megérkozlek Akna s/latinára. III pár napig larlotl az örökség érlékesiiése. Egy díványt 1000 cseh koronáért adott él Miskyné, 3 párnál pedig 500cseh koronáért. Ezekért készpénzzel fizettek, azonban az ágyat és ágynemül hitelbe adta el 1300 cseh koronáérl azzal, hogy majd bank utján küldik el neki a pénzt. Lzen időt Telegdy sem töltötte tétlenül, meri az egyik jóismerő­sétől 500 cseh koronái csalt ki va­lamilyen ürügy alall. Amikor igy mindketten elvégezték dolgukul, ulnak indultak hazafelé. Augusztus 17-én indultak el s 19-én érkeztek Tiszaujlakra. Itt Telegdy nagy bevásárlásokat eszközölt. 2 arany karikagyűrűi cs egy pár arany fülbevalót vell 300 cseh koronáérl, Fehérgyarmaton lakó mennyasszonyjelöUjének, Korpo­nay Piroskának. Amikor a liszaujlaki hídnál átkellek, végleg megérlelődőII Telegdyben a gyil­kosság gondolata. Ugyanott akarlak át­jönni a Batár folyón, ahol odamenet a Kendreesi kalauzolásával átkeltek s evég­ből Tiszabökény irányában az országútról letértek és a Batár folyó partját ellepő sürii, magas kökénybokrok közé mentek, hogy azoknak védelme alatt menjenek át a sekély folvón. Amint a bokrok közé ér­tek. Telegdy az asszonyi egy magával vitt vastag akácfad'oronggiii hátul­ról fejbeüíötle. A szerencsétlen asszony azonnal összerogyott, mi­re a gyilkos még egy halalinas ütést ni éri a fejére. Amikor Telegdy látta, hogy már az asszony nem mozog, hozzálátott a ki­fosztásához. Három darab cseh 500 ko­ronás és három darab magyar 100 koro­nást vett ki zsebéből és sielve eltávozott. Alig tett 50-60 lépési, az a gon­dolat lámadl benne, hogy hál ha . IMtaitésihst és IMgtásikit fölvesz az UJSÁGBOLT

Next

/
Thumbnails
Contents