Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 197-221. szám)

1921-09-13 / 206. szám

2 (SSMilS ÍŰKMmXU 1911. szeptember 13 á Sóstón tegnap a békére emlékeztető önfeledt szó­rakozás sok tarka képe tárult elénk. A hadviseltek, akiknek bus meglöröttsége, rokkant sorsa á jobbak szivéhez van nőve, népünnepélyt rendeztek és hogy a felhí­vásunkra mindig meghatottan, áldozatra­készen odasiető jobbak számára a nyúj­tott pártfogás fejében igazán szórakozta­tót nyújtson népünnepélyt rendezett. Az ünnepély a Sóstón zajlott le és népünne­pély volt a régi csengésű szó eredeti ér­telmében. Népünnepély volt igazi néppel, tarka mulatozással. Az Angol park vurstlijának több sát­ra feszült meg a szép őszi vasárnap dél­után. Mind Isürübb raj nyüzsgött a sát­rak között, mindenfelől zene zengett és vidám hangzavarába édesen csengett he a fiatalok kacagása a hévvel fokozódó­konfetti ütközetek frontja felől. A zsibongásba éles rianással csapott be valamelyik sátor kikiáltójának mesz­szehángzó csengetyüje. Majd a gondolat­olvasókhoz, majd "a lánccal összekötö­zött akrobatanőhöz siettünk, vagy a sze­rencsejátékosok izgalmas esélyeit figyel­tük. Ezekből volt a legtöbb és az emberek uralkodó szenvedélyét élénken jellemezte, hogy késő éjszakáig rengeteg sok résztve­vője akadt valamennyi szerencsejátéknak. Mindenütt nyerhettünk valamit, néha ér­tékesebb tárgyat is, csak ügyesen el kellett találnunk a puskával a céll, vagy a lab­dákkal a vörös bábuk könnyen billenő fe­jét, máshol meg kerek lemezekkel befödöz nünk a számok köreit. Volt nagy tételek­ke! csábító szerencsejáték is. afféle kocka­játék, ahol késő éjszakáig folyt a csendes tét és gvült a sok bankó — a mi rokkant­jaink javára. Lacipecsenye, gyümölcs és sok ^ in­gerlő ízes jóság bőven akadt a sátrak­ban. Este nyolc órakor a Vendéglő nagy termében harsant fel a kitűnő katona ze­nekar, oda tódult a nép, kezdődött a ka­baré. Műkedvelőink versenyeztek a győ­zőre váró szallagos babérkoszorúért. A szereplők közül a nyíregyházi iparosok műkedvelőinek egyik legjelesebbje, a mü­kedvelés ügyének mindig agilis szervezője, .\*rtal Gvula a nyíregyházi Gutenberg-kör alelnöke revei Iáit komoly értékeket és a zsűri Ítélete alapján ő nyerte el a győzelmi koszorút. A kaharé után jókedvű tánc kezdő­dött, hogy a záróráig tartson ki. Megnyugtató volt. hogy városunk munkás néprétege mily intenzív érdeklő­dést mutatt a rokkantak ügye iránt, amely mindnyájunk szivébe zárt szent ügy kell hogy legyen. A népünnepélynek számot­tevő erkölcsi és hisszük — anyagi sikere volt. Szerettük volna, Ha a város vala­mennyi társadalmi rétege arányos szám­ban vette volna ki a részét a rokkantak ja­vára rendezett népünnepélyből, hogy ez nem történt meg, annak talán a napokban lezajlott másik nagy népünnepély időben való közelisége volt az oka. A rokkant baj­társakat igy is megilletődéssel tölthette el a népünnepélyen megnyilvánult rend­kívüli érdeklődés látása és az az agilitás, amelvet a Hadröá vezetősége, dr. Bernáth Zoltán elnök és Ferenczy István ügyve­zető-igazgató a nagyszabású népünnepély! megszervezése és rendezése ügyében fá­radtságot nem sajnálva kifejtettek. LotóI Kedves Barátom ! Tudom, hogy Ön csak interieurben szereti a nőket. Szereti a divánv támlájához hajtott asszonyfejet, a hallgató piros száj valiomását s a behunyt szemek rejtelmeit; keskeny térdek egymás fölé simulását s a kéz fehér rajzát a dí­vány karján. Talán örül Ön s jó jelnek ve­szi a hervadt virág illatát, mely egy ezüst kazettából árad s összevegyül a szavak lágyságával. Ejgjy bággyadt mozdulatot örök emléknek tekint s az alkonyi félho­mály csöndességét örökkétartónak kíván­ja. És mégis elment a bálba ! Én szeretem a más gondolatát elgon­dolni. Sokszor ugy érzem, hogy az én el­képzelésem mindig egy más ember öntu­dattalan gondolataínak reflexiója. E leve­lemet Önnek egy komoly tekintete váltotta ki (belőlem, melyben a mély szomorúság! íugy felcsillant, mint nyári éj fénye a rengő; harmat kis életében. ^ A zaj fájt Önnek talán ? Vagy az egy­másra talált párok s egy boldog kézfogás, melynek melege körül 1 egyengeti a közel­állókat ? , A szeptemberi hüvösségben szeptem­beri bál volt. Forró zene tobzódott, (mely mindenkit egybe ölelt, tova ragadott, vajgy örvénybe hurcolt. Apró tragédiák zuhan­tak végig észrevétlenül a szerpentinek s konfetti halottak közé, melyek tiszavirág életük száz «szinét lobogtatták a terem le­vegőjében, mintha a Luláradó öröm csöpp­nyi zászlócskái lennének. Én mindent észrevettem. Talán ma­gamat is. Önt is, Barátom. Az Ön szomorú tekintetét. A nagy piros zene-hangokat el­sötétítette egy pillanatra. Nem tudtam felérezni mást, csak az Ön szomorúságát. Mindig azt tartottam, hogy a szomo­rúság nagyon szép, csupa jósájgfoól fakad s legjobban a léleké. Az öröm ujjongása hangos beszéd, mely szétárad mindeneken míg a szomorúság olyan szép csöndessé fte szí hordozóját, mint amilyen a májusi .vi­rágos templom. Do olt nem kellett volna szomorúnak lennie ! Szerettem volna, ott Önnek mesét mondani lánghajú királykisasszonyról, vagy eljövendő uj tavaszról, mert bálban ínem szeretem a szomorúságot. A bál (egy szebbik életet akar kifejezni, az élettől való nagy megrészqgfülést, mely a zenében js a gyors mozgás ütemeiben robban ki. Ott nem szabad észrevenni a bánatot, a csalódást; ott nem szabad megsajnálni az eltaposott virágot s a legviharosabb sóhaj­tást sem. Ott kell, hogy minden az élő éle­tet zengje s viharosan cikkázzon a jókedv. Ugye Ön is igazat ad nekem, kedves Barátom! Talán visszaemlékszik arra, hogy ott volt a mesebeli lánghajú király­kisasszony is és elsétált Ön előtt. Fehér ruhája gyűrődéseiből az elmúlt táncok láza áradt s a hajában kis szines pettyek rezegtek, csoda, hogy el nem égtek. Neve­tett és foga csillogása Önre világított. — Egy hosszú rózsaszín szerpentin sza­lagja lengett, a válláról s megakadt az Ön kezén. S Ö11 érezte a villanyütést, me­lyet a lánghajú lány szivedobogásábóli hozott a szerpentin. t Most, hogy elmúlt minden: a bál, a zene, a lánghajú kisasszony s a szerpenti­nek repülése; a mosoly és a kézszorítás; most érek rá irni önnek. A szó kemény és bántó néha, az írás mindig kíméle­tesebb. Leírtam hát Önnek, hogy meglát­tam a szomorúságát. És egy báli szomorú­ság megér egy levelet. Máskor kérem hívja, föl egy keringőre a drága lánghajú nőt és ne szomorkodjék! Igazam van?V Fregoli. Mennyivel lesz kevesebb tengerink az idén? Az idei ftagy szárazság a szépen in­dult tengeri fejlődését katasztrofálisan ve­szélyeztette, de hittünk, reménykedfünls és vártuk, hogy essen. Az eső csak későn (eredt meg s csak elenyészően klevés helyen használt valamit a tengerinek. pzt a tényt szögezik le a legutóbbi hivatalos termésjelentés adatai is. A legújabb hivatalos termésjelentés szerint a tengeri fejlődését az utóbbi szór­ványos esők mái' nem javíthattak meg. A cső és szemképződés csaknem minde­nütt hiányos. A tengerivel bevetett 1371.507 katasz­trális holdon átlag 4.6 mázsa, vagyis ösz­szesen mintegy 6,117.000 tengeritermés vár ható. Az idei termés tehát 6,323.000 mé­termázsával kedvezőtlenebb a mult évi­nél. A burgonya szára legtöbb helyen le­fonnyadt, sőt néhol teljesen el is száradt. A gumók sok helyen igen aprók; 461.478 kat. hold területen holdankint 29.6 mé­termázsa, vagyis összesen 13,646.000 má­zsa burgonya várható. A takarmányrépa az ország keleti ré­szein javulást mutat, más helyütt silánv. A kerti vetemények általában gyengén ál­lanak. A mesterséges takarmányok közül a lóhere igen gyenge, két kaszálást adott a lucernát háromszor kaszálták. A csala­mádé, mohar, a sarjutermés gyenge. A gyümölcstermés gyenge és férges, a diny­nye közepes is minőségére nézve jó. A sző­lőtermés a budapesti kerületben közép­szerű, a veszprémi kerületben jóminőségü közepes, a kecskeméti kerületben közepes a miskolci kerületben közepesnél gyen­gébb termés várható, a tarcali kerületben a terméskilátások biztatók. A vaskereskedelmi és vasipari szövetség kiállítása Az országos vaskereskedelmi és vas­ipari szövetség kiállításának sikere mindi teljesebb. Az országos vas és gépipari ki­állítás jóval kiemelkedik az ipari és ke­reskedelmi események keretéből és ezért a kereskedelmi és ipari érdekeltségek fi­gyelmére különösen érdemes. Őszinte nagy örömére szolgál min­denkinek, aki kereskedelmünk és iparunk nagyfontosságát szivén viseli, hogy ez a kiállítás napról-napra nagyobb erkölcsi sikert ér el. E nagy erkölcsi sikert fokozza az, hogy a kiállítással kapcsolatban nap­ról-napra igen jelentékeny üzletkötések isi történnek. A kiállítás mind teljesebb mér­tékben váltja yalóra azt a célt, mely létre hivta. Hazánk jelenlegi vas- és gépipará­nak bemutatása által nemcsak ezen ipar fejlődésének ezidőszerinti színvonalát kí­vánta demonstrálni a kiállítás, hanem a hazai valamint a külföldi érdekeltségek fi­gyelmének felkeltésével üzleti összekötte­téseket és kereskedelmi forgalmunk eme­lését célozta. Ezért hatalmas dimenziók­ban rendeztetett meg mely minden az előtt rendezett e nembeli szakkiállítást fe­lülmúl. A kiállításnak nagy értékes tanul­ságai vannak, melyek az ipar, a kereskede­lem, általában á gazdaság és külíura javá­ra hasznosíthatók. Kívánatos és szükséges tehát, hogy ugy a kereskedő és iparos mint a gazda­társadalom teljes figyelemben részesítse e kiállítást és minél'többen tekintsék azt meg. A kiállítás még e hó végéig nyitva lesz s legcélszerűbben csoportokban lenne megtekinthető, mert a kiállítás tanulsá­gai a csoportos megtekintés alkalmával kü lönösen kifejezésre jutnak. A debreceni kamara ezúton közli ér­dekeltségével, hogy ilyen csoportos fel­rándulás megszervezésére a legteljesebb készséggel rendelkezésre áll.

Next

/
Thumbnails
Contents