Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 197-221. szám)

1921-09-07 / 202. szám

Szőnyegfonás - többtermelés Mindenki előtt ismert, hogy lecsonkitoit hazánk. az őt körülkaroló ellenséges országok között csak ugy boldogulhat, ha mindén vonalon, ott is, ahol eddig még fel nem használt energiák szunnyadnak reá tér az intensiv munkára és eddigi termelését a maximumra igyekszik fokozni, ezenfelül pedig a még munkába nem vont erőket is munkára készteti, hogy ezáltal a termelésben még részt,nem vett erők utján és a tétlenségre kárhoztatott erők felhaszandásával a több termelés felé előre vigye. Ha a többlermelés eredményét tekintve, megelégszünk azzal, hogy az egyén több pénzbeli bevételt érjen el, ezzel még nemzetgazdasági többtermelés felé egs

r lépést sem tettünk. Mert azt, hogy a rendelkezésünkre álló javákért több pénzt kapjunk, még iöbfjtermeiésnék nem nevezhetjük. A mezőgazdaság terén akkor jutunk cél felé, ha az ugyanazon földterületen termelt termény mennyiségét tudjuk fokozni. Ugyanez áll az ipari termelésre is. ha a megfelelő export utján, piacot is találunk. A mondottak nagy fontosságát nem tagadhatjuk. De ez még nem elég. Az ország gazdasági johbléíe felé. a többtermelés utján akkor jutunk energikusléptekkel, ha olyan iparágakat és általában olyan termelést is bevonunk a lakosság foglalkozása körébe, amelyet 'eddig itthon kevéssé vagy egyáltalán nem kultiváltunk. Ezeknek az uj foglalkozási köröknek nem kell nagy ipar, vagy a kézműipar körébe vágnia okvetlenül, lehetnek, ezek a foglalkozások háziipari jellegűek is. Hazánkban a háziipar még igen kis területen honosodott meg, igy arra kell törekednünk, hogy ez a terület minél kiterjedtebb legyen, hogy a hazai többterD né lés szolgálatában hatásosan működhessék. Ezt célozza a szőnyegfonásnak nemes és szép munkája is. Amikor a Honszeretet* egyesület valóban kiván azon munkálkodni,- hogy ennek az országnak több termel ését előmozdítani lehessen, akkor ezt az egyesületet, ebben a nemes munkájában a társadalom minden tagjának támogatnia kell. Már meghirdette a szőnyeglonó tanfolyamot. Már jelentkeznek is a honleányok nemes munka megtanulására. De azt szeretnők, ha minden hazáját szerető asszony és leány, valamint a férfiak is átlátnák a törekvésnek nagyjelentőségű Voltát. Hiszen anyagiakban is előnyt fog nyújtani a szőhyegfonás elsajátítása. Az a terv ugyanis, hogy a szőnyegfonást elsajátított növendékek, a későbbi időkben állandó vásárlót nyerjenek az egyesületijei). Az egyesület tisztán látja azt, hogy nem elég a fonás megtanulása, lia ezt a tudást értékesíteni nem lehet. — [Épen ezért az a ter'v, hogy később az egyesület a már kiképzett növendékeket meghízza állandó munkával is. Ilyen esetekben anyagot ad, a kész munkát megvásárolja és a saját rizikójára értékesíti. Tehát olyan háziipart szándékszik teremteni, amely állandó, jól jövedelmező és e mellett otthon kényelmesen e'végezhető munkával szinte állandó jövedelmet biztosítson a tanfolyamot végzett növendé- i keknek, ha és amennyiben azok erre vállalkozni liajlándók. Amennyire nagyhírű a csetnéki csipke. a kalotaszegi varrottas, a matyó hímzés stb. annyira nagyhírűvé és igy jól fizetetté lehet a magyar, spéciéit a nyíregyházi szőnyeg, a gobelin stb. is. Ks a szőnyegfonás, a különféle fonó technikák, nem is egyszerűen háziiparként tekintendők. A Honszeretet tanfolyamain elsajátítható tudás, a legegyszerübtől a legmagasabb ízlésig kifejleszthető ipari művészet is egyúttal. Oly magas művészi nívóig fejleszthető ez a tudás, a megfelelő ismeretek megszerzése után, hogy a képzőművészet magasságáig is felemelkedhetik. Amíg tehát ezen a területén lehetséges a legegyszerűbb és talán igy is jellemezhetjük, a tömegtermelés nívóját ií> követni, addig másfelől a művészi munka is kielégítést nyerhet, a jóakaratú fejlesztés utján. Minden foka, megvan leifát ennek a munkának, egészen a lelket gyönyörködtetni tudó magas művészetig. Amikor tehát a > Honsz Tele'.« ezekre a nemes feladatokra hívja fel Nyíregyháza társadalmát, akkor éppen e feladatok nemes és sokoldalú' volta kell. hogy serkentsen mindenkit, aki szolgálni kívánja hazáját, aki a löbbtermelés utján való boldogulást nem tekinti kielégítettnek azzal, ha az áruhaszon fokozását elérte . Csak azokat kéri a szőnyegfonó tanfolyamon váló részvételre, akik megértik azt. hogy nemes munkával boldogulhat csupán, letiport nemzetünk, amelynek felemelésére mindenkinek sietnie kell. Egyik hasonló cikkemben felte lem a kérdési, hogy lesz-e jelentkező elég?'? Hiszem és remélem, hogy Nyíregyháza társadalma megérti a hívó szót és jelentkező: sok is lesz. Ugy legyen! Pisszer János, 4 letolja az Aiipl-pirk látVÍDfGSSépit Szeptember hó első napjaira két mindenképpen támogatásra méltó nagyszabású népünnepély lesz a Sóstón. Az egyikei a katonazenekar javára Kisasszonynapján, e hó 8-án rendezi a város polgársága nagy attrakciókkal, a másik pedig a rokkantak nagy népünnepélye lesz 11-én vasárnap, ugyancsak a Sóstón. A két népünnepély egymáshoz való közeliségét minden bizonnyal vállalni fogja a publikum, mert mindkét nagyszabású és látványosságokban páratlanul gazdag ünnepély komoly célok érdekében kötelez el mindnyájunkat. A il-iki sóstói délutánt a Hadirokkantak, Özvegyek és Árvák Nemzeti Szövetségének nyíregyházi képviselete rendezi. Ez az ünnepély tehát a rokkantak rendezése, a téli napok előtt súlyos gondokkal terhelt béna hősök alkaíomnyujlása valamennyiünknek áldozathozatalra. A Hadröá népünnepélvére az Angolpark igazgatósága odakölcsönözte az európai hírű park látványosságai, a híres fővárosi vurstli< legjavát. A Hadröá vezetősége nagy áldozatok árán kötötte le a látványos bódékat és a hintákat, hogy a belépődíjak fejében igazán kitűnő szórakozást s zerezzen kicsinynek, nagynak egyaránt. Az Angol park lejövetele elé nagy érdeklődéssel néz a szórakozni vágyó közönség. 1911. szeptember 7 Nagy vásár Nyíregyháza, szept. 6 Saját tudósítónktól Mozgás, sietés, lárma, elbámulás, kis síp és nagy sip; rekedt torok, torz, elliuzolL szájak; kissé szennyes tarkaság, n# meg — por: ez a vásár. Nagy, végtelenbe terpeszkedő kép. melyből a nyüzsgő életet kis-csikósszekerek csengősen viszik szerte-szét a megyébe az országba. Minden kapható! A hétfői vásár vetekedett egy békebeli vásár élénkségével. 'Nem hiányzott onnan semmi, apró csecse-becséktől kezdye a hires nyári lovakig minden volt. Hápogó, krákogó rekedt aprómarha, finom debreceni perec, mézes tányér, mézes szív, fonatos kalács. Azl sem tudja az ember. hogy hova nézzen. A vásár közönsége nagy tömegben sodródik ide-oda s megismerni köztük a kíváncsit, a bámulót s a szenvedélyes vásárlót, aki hónapokig várja a nagyvásárt, hogy valami) vehessen. Ott versbe éneklik ki a csupv olcsóságot: »Csak három, három, mindéi? darab három. A vevőt várom, várom, csak három, három...« Persze korona. Régen krajcár volt. Igv is rettenetesen olcsó. — Roppant körül állják, apró, maszatos cigánygyerekek vágyakozva a pléh hazug csillogására s mosolygók, akik elnézik az egyszerű ember csalafintaságait,.mellyel y közönséget csábítja. Talán drága a ruha??! A ruha vásárosok előtt megyek el. — Tél következik, de annak dacára csekély a vásárló kedv. A szétteregetett szövetek mintája alig látszik a portól. Hanem a fakanálnak nagy a keletje. Egy fiatal leány szalagcsokrokkal ékesili az ötletes < ajándéknak szánt kicsi fehér fakanalat. — Az mellékes, hogv az ötlet már talán évszázados, de mindig derűs mosoly az ára egy ilyen ajándéknak. Sok a !ó, kevés a vevő! Mind messzebb keveredek a tömeg!;* s a porba s eljutok egészen a lóvásárig. A lovak takarmányba turkálnak, a gazda otl áll a poros, kopott szekér mellett, de vevő alig van. A lóvásár is nagyon kényszeredett. Ellenben hangos a teberna, énekszó, rekedt torokból és furcsa, vegyes italszag... Lacipecsenye és löllötl káposzU És mellette a laci—pecsenyének forgatják és árulják a finom pirosra sült húsokat. Pacalt, meg krumli levest, fekete fazékból töltötl káposztát. Minden nagyon jó lehet, mint ahogy a széles mosolyra húzott zsíros szájak mutatják. Egy kis cigányfiú a jóllakottság boldog kacagásával hengergőzik végig a homokos uton. Egy fiatal házaspár is itt ebédel, a férfi teli szájjal beszél valamit,, a szép fehérarcú asszony csak mosolyog és bizto•án arra gondol, hogy ina elmarad a mindennap egyformasága: nem kell főzni, uracskám eszel laci-pecsierty ét!« Amotl, túl a vásári korcsmán egy csomó diák is tréfálva, nevetve eszik. Ez olvan mindet) esetben megismétlődő vásári öröm: laci pecsenyét enni s amugv tréfából alaposan jóllakni. írásban a Jövőnk! De nem irnám meg a vásárt, ha megfeledkeznék a rikácsoló papagálvokrók, * Tükörfényes gallér- és kezetőtisztifás! 2 korona X&ul&efesfés, vegjrtis^tifás gyorsén és olcsón Átvétel: Farkas Testvérek, Zrínyi l'sna-utca 1Ű, Schwarcz Adolf, Zöldség-tér 4. v