Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 197-221. szám)

1921-09-29 / 220. szám

MtmmxtiL Stft. sztptemfeer 59 ni a valóság a ruthén FelvidéKen? A Nyirvidék munkatársa Ungváron — Tízezer csehet telepitettek le — Bábeli zavar „Podka/patnka Rus' fővárosában — Pravoszláv es schizmatikus izgatók Ungvár, szept. 28. i Munkatársunk, akit a ruthén Felvidék viszonyainak tanulmányozására küldöttünk át a demarkácionális vonalon, részletesen beszámol közvetlen tapasztalatairól, amelyet Ungváron való tartózkodása idején tett. A beszámoló hü képet ad a »Podkarpatska Rus« fővárosáról. Ezalkalommal általános képet ad a városról, következő tudósításaiban ki fog terjeszkedni Ungvár belső életének megváltozott viszonyaira is. A tudósítás, melyet csempész utján kapott meg szerkesztőségünk, a következő : Utam, amely Magyarországnak — ma sajnos — Csehszlovák nevü részébe vitt Záho nyon, illetve Csapon át történt. Már Csapon annyira elszomorítók a látottak, hogy ha történetes egyéb célja nem volna al útnak, vagy tia a még többet látni akaró erős kíváncsiság nem győzné le egyelőre a magyar szív keserűségét, akár vissza is fordulhat az ember. Idegenszerű lett a nem rég magyar föld. Beérkezve »Csapra«, ebben a színmagyar nagyközségben az üzletcégérek, hivatali táblák és különféle idegen nyelvű hirdetmények láttára, azt hinné az ember, hogy itt magyarok nem is laknak s hogy valahol mélyen benn vagyunk Csehországban. Szegény egyszerű magyarok, a magyar földnek szószoros írtelmében — munkájukért, a Prágába szállított magyar búzáért az utolsó foltozó vargát &em találhatják magyarul a községében. — Hogy Ungváron vagy Kassán idegenek a feliratok, az még talán megmagyarázható, mert itt hamar több lesz a cseh, mint? a benntezülött s a város intelligenciája kénytelen-kelletlen ezt is megtanulja, de az egyszerű magyar paraszt talán soha ! Mindebből már itt látszik a kíméletlenül tíszlávositani akaró szláv politika. Beérkezve Ungvárra (Uzhorod), szülötte alig ösmer rá. Csak a házak, a vár, a Bercsényi vára az Ung, a környező hegyek, a Kálvária hegy a régiek. ' Magyar halottak ezrei, szülök, rokonok, ösmerősök, barátok, kik ott »szolga földben nem nyughatnak«, de jó volna felkölteni őket, t hogy ne csak magyar fejfáikkal, de élve erővel, számban megsokasítva a még élőket, kiáltsák a világnak, ez magyar föld már 1000 léve, s az is kell, hogy maradjon. Ungvár népe meglehetősen idegen. A nem régen 17000 lakost számláló városnak 9—10 ezer cseh lakosa van Alig látni egy régen megszokott ismerős arcot. Jelentékeny része elmenekült innen. Idegent ellenben annál többet, a hivatalokban egyre több, az a néhány magyar, ki most már magára maradt, hős lesz, fortélyos,, türelmes, ha még sokáig kibírja, a jövevényeknek még sok atyafia maradt otthon, az mind állásra les, vár. Az a néhány magyar lassan menni fog, ha még sokáig igy tart. Soha nem remétt positiókba jutottak a beözönlő idegenek, nagyrésze a kellő előkészítés, végzettség nélkül. A korzó idegenekkel telve, hasonlóképen a kávéházak, vendéglők, mulatók. Cseh tisztek, hivatalnokok, oroszok, ukránok. Csak vasárnap és más ünnepi alkalmakkor a templomba menet és jövet gyönyörködik s jólesően megnyugszik a szem, mert itt sokakat lát a régiekből, megtarkitva ifjú rózsákkal. Magyar ruhába öltöző .t leánykák, 6/emókben is a magyar dac, kedves kis leányok. A templomok látogatottak, a hitélet erős, támaszt, megnyugvást, összetartást ott keres a bennszülött és egyébb magyar. A magyar eszme fiainak erős vára a templom, hol egy-egy régi magyar templomi ének egyszerű szavai a szivekbe markolnak, súlyt nyernek. y Boldog Asszony, anyánk, Hol vagy István királyi., itt sehol olyan teljes átérzéssel. A mise éne- ; kek közben úgyszólván nap-nap mellett hallatszik az orgonán a templomba bevonult lengyel himnusz »Szabad hazánkat óh addt vissza nékünk«. Szinte mozdul rá az emberek ajka. Ungvár (Uzhorod) bábeli zavar. l y>Podkárpáiska Rus « fővárosa elhanyagoltabb, mint amikor még ily ranggal nem dicsekedhetett. Nagyobb a rang, mint a jnód. A főváros nevezet, különösen mint ruszin főváros, csak irónia. Ruszka Krajna alapitói nagyon TOSSZ alapokra építettek. Qyenge volt, nagyon gyenge Ruszka Krajna 2 év (előtti proklamálása. Cseh katonák szuronyos sorfala közt vonult fel az ! wrszág alapépitöt menet: Hennoque francia generális, egy néhány^ cseh tiszt, egy néhány hazaáruló pap és 40 fogadott szegény, földhözraragadt verhovinai ruthén, \ > aki mindenkor csak vezetettje a mindenkori uralmon levőknek. Olyan gyenge ma is Ruszka Krajna vagy ha ugy tetszik Podkarpatskij Rus. Sőt ; a ruíhénség közelebb áll pusztuláshoz, mint azelőtt bármikor. \ »Ushorod« külsőleg talán annyiban ru- ' szin, hogy a korzón láthatni egy-egy túlzót, orosz vagy »hucul« nemzeti viseletben vagy amolyan félnemzeti viseletben, t. i. rendes ruha mellény nélkül, az ing azonban kibocsátva a nad ágból és az öv táján egy zsinór* ral átkötve (rubáska a pojaszkával) Oroszországot járt fiaink ösmerik, mindenesetre nem haladás a nyugat felé. Külsőleg talán annyiban ruszin, hogy a sok nyelvű felirat közül, hangsúlyozom elsősorban, foglalt helyet a cyril felírás. Azonkívül a kormányzó- j sági és zsupáni — vármegyei — hivatalban észlelhető, egy nagyon gyenge ruszin supremacia. Az iskolák egy részében is ruszin a tanítási nyelv. Minden egyéb hivatal többé, mint kevésbé cseh. (Dehogy szlovák, pláne a vezető állások.) A csehek, kik a volt császári monarchiának illetve politikájának számottevő faktorai voltak, nagyon megtanulták a nemzetiségévé. kijátszani egymás ellen. Hiába itt is a ruszin alkotmány, törvény és ruszin nyelvtörvény. Papir csak. Foljik a centralizáció és az idegen nyelv erőszakolása. Így jár, ki másnak vermet ás. Egy néhány ruszin pap, egy néhány lelkiismeretlen izgató, kik jónak látták egyéni önző célokból a »magyarságot« ellenségként állítani be, kitették saját népöket a pusztulás veszedelmének, amelynek 1000 éves békés együttélésben nem volt kitéve. Szegény Ruszka Krajna, kit csak eszköznek tekint a cseh imperializmus, még meg is vádolva őket az intelligencia hiánnyal, melynélfogva éretlenek az autonómiára. Ellentéteket szitnak az azelőtt mindig békében élő tót és ruszinok k özött természetesen az istenadta nép, mint mindenütt, itt is elég nyugodt, a vezetők veszekednek. Meg Í9 akadt a ruszin nép a közzé vetett nyelvi kérdésen, mert hiszen a kárpátaíj&i ruszin nép nyelve össze-vissza 3000 szó, most | vagy nagy orosz, vagy ukrán nyelvet keB i használnia, de előbb ezt meg kell tanulnia. E l fölött pro és kontra vitatkozás vég nélkül. I Amig ezek egymás között veszekednek, a cpei hek céljaikat egy-egy lépéssel előbbre viszik a megvalósulás felé. Amig a cseh beköltözés 9—10 ezer, addig a ruszin beköltözés néhány száz Ungváron, azaz inkább orosz vagy ukrán. (Az orosz vörös hadsereg nyomása következtében a határon átmenekült és 3 csehek által lefegyverzett oroszok) ezek érthetőleg a nagy pánszláv eszme Túvei. Így fest Ruszka Krajna és annak fővárosa a cselv fennhatóság alatt. Az ungvári gk. püspök Papp Antal, akit magyar érzelemmel vádolnak, maholnap kiszorul a palotájából, mint mondják, a vendégeit sem tudja elhelyezni az elfoglalt szobák miatt. Ugyanezen cseh protekturátus rászabadítja valósággal a pravoszláv és schizmatikus izgatókat, akik teljességgel lázadásba viszik a félrevezetett, jámbor ruszin népet, akik gk. papjaikat itt-ott a legközönségesebb gyalázások és életveszedelmek között kiüldözik. Legutóbb egy schizmatikus szerb püspök érkezett hivei erősítésére. Ott most találták fel a legjobban üdvözítő vallást. S ez is a népek önrendelkezése nevében. Szegény népek. Nem jobb volna az erdőben élni ? Szabadon »önrendelkezni« e népboldogitók felett! Október 2-án a modern magvar irodalom két aagy»za> bá«u uj eredeti regényét kezd* közölni a PESTI NAPLÓ BABITS MIHÁLY: Hasállíaí és a MAGYARORSZÁG KOSÁRYNÉ RÉZ LOLA: k szép Kamilla macskája A „P áti Napló' és a Magyarország" előfizetési ára .,Az Kit" tel együtt három henapra 200 K Kalogén fogápolő szerek, N»jád-kréai és piperecikkek, Kölni viz és illatszerek, pipereszappanok Brásayaál készülnek. — Ragankodjonk BRAZAY gyártmányokhoz. Törött es régi aranyat, ezüstöt, briliáns köveket magas áron vesz Sándor Rezső ékszerésx 7317 Nyíregyháza. 1ELEF0N : 229. — Batikolt Bélyem, tagyön.y, arany, züst, csipke és zsinórok kaphatok Hotskorits Gyula cégnél.