Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 197-221. szám)

1921-09-25 / 217. szám

Mftexsts, 1921, szeptember 25 No rohanjunk Zürich után! Előttem fekszik a magyar koronaérték zürichi jegyzésének naponként pontosan jegyzett grafikonja, amelyet ez év január 10—i ke óta irok. Látom azt a bizonytalan vergődést, amelyet a koronaérték Zürichben végzett, január és február havában. Látom, miként igyekezett merész sökkenéssel emelkedni március és április havában, egészen május hó 11-ig", amikor elérte a 2.85—ős árfolyamot, hogy onnan, rövid tartózkodás után bizonytalan ingadozások után, fokozatosan, de biztosan szálljon alá. mígnem most, amikor a sodrokat irom, szinte zuhanásszerűen jusson el, a 0.775 centime-os értékig. És hallom — mert olvasom a lapokat — azt a morajlást, amely ezl a zuhanást kiséri. — Ebben a morajban hallik az örömujjongásnak sátáni hangja és erősen kicsendül a kétségbeesésnek keserű jaja. De látom azt is, hogy itt, ebben az országban bűnös aki örül, bűnös az aki bánkódik azon. hogy ingadozik a koronaérték, akár fel-' felé emelkedik az, akár pedig alászá'.l. Miért?? Azért, mert mi Zürich után rohanunk, az után igyekszünk igazodni, mert nem tudunk számol vetni magunkkal mert így a zürichi börze sátánjai azok, akik bennünket orrunknál fogva ugy vezetnek. ahogyan nekik tetszik és a zürichi börze jegyzéseil olyan csalhatatlanoknak tekintjük, amely a mi kis hazánk egész gazdasági életéi irányithatja, mintha bálvány módjára kellene követnünk ostoba spekulációit. Tehát ne rohanjunk Zürich után! Szinte betegség ma, amit a zürichi jegyzés iránt való érdeklődés belőlünk kivált! Pedig Hegedűs látta ezt már tavasszal és megígérte, hogy beszünteti a zürichi jegyzések közlését. Ezl igen jó] látta! Es volt oka, telt kijelentésének: — »Elszakítom a koronát Zürich tői!« Meg kellett volna tennie! Amikor még a tavasszal azt mondoltam — amiért még szemrehányás is ért — hogy a valutájavitás elkésett, meg volt rá a magam oka. Amikor nem a javításra esküdtem, mint annyi számtalan, hanem a stabilizálást vallottam helyesebbnek, ennek is meg volt a maga oka. Ezt ki isfej1 el leni akkor. De sokan mondották: »Hogy jön Pisszer ahhoz, hogy igy irjon!« Mégsem állok azok közé, akik ma azt hiszik és kiabálják, hogy jóslatuk beválott. Nem peleiig azért, mert Hegedűs tervei szilárd alapon nyugszanak, azon nyugodtak is és ma sincs semmi ok azok elvetésére. Hogv pedig még Hegedűs minisztersége előtt tettem szóvá azokat a felfogásokat, amelyeket Hegedűs tervei magukban foglalnak: erre tanúim a Nyirvklék régebbi lapszámai. Hagyjuk azonban ezeket; Számoljunk inkább Önmagunkkal! Színtiszta hazugság, hogv a magyar koronáérték csak 0.775 centime—ot ér. Ezzel szemben az az igaz, hogy — ha a forgalomban levő bankjegyek mennyisége megütné a 24 milliárdot, amennyit Hegedűs Zürichben nyomatott — akkor a magyar koronaérték ma, legfeljebb 1.36 — scliveizi centime—ot ér. Tehát 0.775-el — pzemben 1.36-ot! A differencia egészen közönséges scpekuláció eredménye, szemenszedett börze-manőver. J Már többször hangsúlyoztam— ezl legjobb szaklapjaink is bizonyították — hogy a forgalomban levő bank vagy állam jegyek értékét a forgalomban levő mennyi ség állapi.'ja meg. Többször említettem, hogy Csonkamagyarország békemitiőségü jegyszükséglete 327 milliót tesz. Ha tehát azt akarom tudni, hogy ma mit ér a . forgalomban levő jegymennyiséghez viszonyítva á mai egység, akkor a 327 mili liól elosztom a forgalomba hozott menynyiséggel. Ha ez 24 milliárd, akkor ezzel; ha ktwesebb. akkor azzal. Ha tehát elhanyagolom a békebeli 5 százalékos magasabb értéket, amellyel a korona a békében többet éri a scliveizi franknál, akkor is .az említett 1.36-ót kapom. Sem többet, .sem kevesebbet. Ha még az 5 százalékot hozzászámi'.om, akkor: 1.428 schveizi cm| time-ot kapok. Ezt kellene Zürichnek ma jegyeznie, 21 milliárdos jegyforgalom me'., lett. Ha igaz lenne az, hogy a korona 0 /75 centime-ol ér. akkor forgalomban kellene ! lennie; 327 millió, osztva 775 üzedrésszel, ami kereken 12.2 milliárdnak fele' meg, amiből az 5 százalékot levonva, forgalomban kellene lennie kereken 40 milliárdnak. Minthogy pedig tudjuk, hogy Hegedűs mindössze 24 milliárdnyi államjíyyéV nyomatott,, kézenfekvő, hogy a zürichi jegyzés semmi más. mint leiketen speku ánsoknak ellenünk irányított gazdasági negyvenkettes ágyujának réme. Ezen örülnek azok, akik ellenségeinkkel együtt éreznek, együtt szenvednek szegény hazánkkal. Hegedűs korán vesztette el a kedvéi. Épen most nem volna szabad mennie. — Lerakta alapjait terve kivitelének, azokat kimlée lenül végre ke" lene hajtania. Nékie! Nem utódának! Törekvésében Hegedűs hason!il a központi hatalmak kiváló hadseregéhez', i Jellemzi a kiválóság. Tervei kezdetben győzelmet aratnak. Egy ideig állják az ellenséges támadásokat: Amikor a tervek a győzelemre megérettek, eldobva cselekvő erejét, másra hagyja a tennivalókat. De ki iudja, az utód nem-e dobja félre a már meglévő fegyvereket is?? Gondolkodjunk. Mi történt valójában? Hegedűs megalkotta tervét. Eszerint a kivetendő adók olyan jövedelmet hoznak, amelyek az államadósságok évi kamatterhei redukálódván, javul a költségvetés. Kevesebb pénzre lesz szükség az állami kiadásoknál, nő a törlesztésre fordítható összeg. Ezekkel karöltve emelkedik a pénz értéke, annak vásárló ereje. — Mindezek az idők folyamán fokozatosan növekedvén, javul az ország gazdasági ereje, ezzel a lakosság jóléte. Ez volt a terv. A lakosságra rakodó terhek azonban nagyok lévén, küzdenie kellelt és egyben engednie kellelt a különféle érdekeltségek követelődző kívánságainak. Engednie kellett itt, engednie amott. A terv változott. De mi a változás?? A tervezett adókból kisebb összeg folyik majdan be. AZ államadósságok törlesztése nem történhetik a tervezett tempóban. Lehet, hogy a költségvetés emiatt csak lényegtelenül javul, lehet, hogy egyáltalában nem. A deficit nem oszlik el, vagy csak lényegtelenül. A korona nem javul, vásárló ereje nem növekszik, vagy talán csak igen elenyésző mértékben. De akkor a korona stabil maradhat, a gazdasági élet a kalkulálás lehetőségei között marad és ekkor energikusan neki lendülhet. Megindulhat a nyugodt termelés. Lehet, hogy a lakosság jobbléte épen ezen az uton indulhat meg biztosabban, mint a valutajavilás utján, mert uivellálódhatik mindennek az értéke, az áruké épen ugy, mint a munkaértékeké. A gazdasági élet nyugodt volta, az ország virágzását is magával hozhatja. Azok a lefaragások, amelyek a Hegedűs tervén végbementek, igaz, hogy eltértek az eredeti tervektől. De. mert ezekhez hozzájárult, ha kénytelen-kelletlen is a dolgokat neki kellett volna tovább vinnie! Nyakas magyar, nem tettek kedvére, i ttliagy bennünket. Ha azonban el is megy, a tervei szerint lerakott alapok le vannak fektetve. Meg vannak a tervek is. De utódjának ál kell éreznie az eme tervekbe belé lehelt gondolatokat; érezni j kell a tervezett részletek stabilitását. Mert ha ál nfem érzi, meg nem érti, akkor a részleteken való kisebb módosítások is megszüntethetik a stabilitást és az egész építmény összedőlhet mint hajdan a római Szent-Péter vagy a bizánci Hagia-Sophia temploma. Hogv pedig a részleteknél mi se rontsuk, ne dűljünk be Zürichnek. Ne pusztítsuk önmagunkat az ellenség szája ize szerint. Ne rohanjunk Zürich után. Értsük meg Hegedüst, aki el akarta szakítani a magyar koronát Zürichtől is, mint ahogyan Bécstől sikerült neki. Ne drágítsunk Zürich szerint! Ne rohanjunk Zürich után!!! Dolgozzunk! Pisszer János. A Máv. igazgatósága kitünőn&k mondja Nvirepliáza vasúti csatlakozásait A Kansz kérelmére a vármegyfe közigazgatási bizottsága julius hóban foglalkozott a vármegye és Nyíregyháza város vasuli csatlakozásának viszonyaival. A Kansz- alapos érvekkel megindokolt beadványában a vasúti összeköttetések sürgős megjavítását kérte. Ezt a kérelmet a vármegye közigazgatási bizottsága felterjesztette a kereskedelmi miniszterhez. Erre a feliratra most válaszol a Máv. igazgatósága. Megállapítja, hogy Nyíregyháza vasuli csatlakozások szempontjából nem panaszkodhat. Sorra veszi az egyes csatlakozásokat és rámutat azok előnyös voltára. Majd igy fejezi be utalásait: — A vonalok csatlakozásai mindeu igényt kielégítenek. Ke^el' idejében érkeznek el Nyíregyházára oly időben térnek vissza, hogy a vidékieknek dolgaik végzésében — piac, bevásárlás, bíróság — bőséges idő áll rendelkezésre Szóval egyaránt kiéi égi tők a helyi és távolsági utasok érdekeit is. A vonatok szaporításáról, esetleg gyorsításáról pedig részben a forgatnii eszközök hiánya, részben a pálya állapota miatt ezidő szerint még nem lehet szó. Értesíti a Máv. igazgatóság a vármegyét, hogy az alispáni hivatal és Nyíregyháza polgármesterének, továbbá a nyirmadai községi elöljáróságnak kérelmére elrendelte, liogy az 5223. sz. vonat f. hó 19—tői kezdve Vásárosnaményból 1 óra 24 perc helyett 6 órakor iiuditassék el Nyír egyháza felé. A Városi Szinház Mozgó szombat, vasárnap és hétfőn búcsú előadásait tartja amelyeken SIMPLICIi középkori legendát Eva May főszereplésével mutatja be