Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 197-221. szám)

1921-09-20 / 212. szám

iSííi. szeptember 20 IUMAMIITTIIMMBM^MIA í oannesmMM Ez- a kereskedő valuta üzletekkel foglalkozik. A rendőrség letartóztatta a hamis bankejgyek forgalomba adóját és őrizetbe vette mindazokat á kereskedőket is, akik hamis lebélyegzésü pénzzel fizettek. A kihallgatások során megállapítást nyert, hogy sem a főbiinös. sem pedig bűntársai részéről nem It'hel szó jóhiszeműségről. (Kiderült ugyanis, hogy a hamis bélyegzésü pénzt annak forgalomba hozója olcsóbban adta át társainak, mint amennyi a bankjegyek érték? Ezer korona jó pénzért ezerhetven korona hamis bélyegzésü tiz és husz koronás bankjegyet adott, á hamis pénzt tehát ő is, a pénz vásárlói is tudatosan hozták a forgalomba Az is 'feltűnhetett volna a kereskedőknek, hogy a tiz és huszkoronásokat az illető valutakereskedő c saknem ráoktroj ál ni igyekszik mendenkire. Fünek-fának kölcsönt ajánl belőle. Ez a nagy kínálat az egyik tisztességes kereskedőnek fel is tűnt és gyanakodva vissza is utasilotta azt. A nyomozás azt is -kiderítette már, hogy a hamis lebélyegzésü tiz és husz koronások nem Csonkamagyarországon, hanem ^ cseh megszállás alatt levő területen készüljek. al tonnán állítólag ezüst koronásokért kapta a nyíregyházi valutakereskedő. A közönség körében még mindég lehetnek olyanok, akiknél hamis lébélyjegzésü pénz van. Azért mindazok, akik az utóbbi napokban nagyobb tételben kaptak terménykereskedőtől, termelőtől vagy bárhonnan tiz és husi koronásokat, a saját érdekükben teszik, ha bemutatják a rendőrségen. Ezekért a pénzekért a bemutatónak még módjában van jópénzt kapni és jóhiszeműségének esetén csak jól jár, ha pénzét átadja a rendőrségen, mig. ha forgalombavitelét megkísérelné igen szigorú büntetésben és tetemes károsodásban lesz rész?. A hamis bankjegyeken a bélyeg i'ellünően ép, setét veres szinü és fényes. Az államrendőrségnek az állítólag' ötvenezer korona hamis tiz és husz koronásokból ötvenezret sikerült lefoglalnia, ötezer a közönség körében maradt, lehel azonban, hogy ennél is több forog közkézen. A városban kínos feltűnést keltett hamisítás—ügyben az államrendőrség erélyesen folytatja a nyomozást. Az őrizetbe vett kereskedők kihallgatása vasárnap egész napon át folyamatban volt. Ugy az állam, mint a sanyargatott egyesek érdeké hogy a spekulánsok példás megtorlásban részesüljenek és a bünügy részletei nyilvánosság elé kerüljenek. I város táviratban sürgeti a Burger István örökösei négy milliót kérnek — A tisztviselők fizetésemelése — Cseh megszállott területről kapunk tát Szombaton délután együttes szakosztályi ülés volt a városházán, ahol

1 több igen jelentős tárgy került megvitatásra. A kislakások ügye A s zakosztályok ülésének első nagyjelentőségű tárgya a kislakások építésének ügye volt, amelyről dr. Bencs Kálmán polgármester lett jelentést. A kormánytól ez ügyben leirat érkezett Nyíregyháza város közönségéhez. A leirat tartalmát már ismertette a 'Nyirvidék. A szakosztályi tagok közül többen szóllak hozzá ehhez a leirathoz. A szakosztályi ülés megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy most, amikor a tél küszöbén a lakásépítések megkezdése tekintetében a huszonnegyedik órában vagyunk, még mindig le- és feliratok váltásával kell a városnak foglalkoznia. Javasolni fogja a képviselőtestületnek és előzetesen is megbízást ad a polgármesternek forduljon táviratban a kormányhoz, hogy a kislakás epitési akciót lehető legsürgősebben vigye dűlőre, az épitést minden el ölel létei sürgős rendezésével kezdje azon ital meg, mert Nyíregyháza a lakásnyomor tekintetében a városok között ugyszól ván első helyen -van és így minden késlekedés ill katasztrofális jellegű lehet. Lesz liiielőfáiik. Dr. Bencs polgármester jelentést telt a lakosság tüzifaellátása dolgában. Felsőmagyarországon járt, érintkezést keresett , oltani fakereskedőkkel es a város rizikójá- " jának eliminálása szempontjából cseh koronára szóló kölcsön felvétele tárgyában a Pesti Első Takarékpénztárral és a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesülettel folytatott tárgyalást, mely intézetek hajlandók voltak megfelelő garanciák mellett cseh kölcsönt nyújtani. Hogy a városnak rizikója ne legyen, a tűzifa a magyar korona valutáris állásának megfelelően mindenkori napiáron lesz a lakosság részéről megvásárolható. Egy-egy vagon tűzifa ára Sátoraljaújhely,-határállomáson 3200, cseh korona, amelyekhez még a Sátoraljaújhely—Nyíregyháza közötti fuvardijtételek és egycb költségek számítandók hozzá. A polgármester eddig négyszáz vagon fát kötött le, de a szakosztályok megbízási adtak, hogy további négyszáz vagon megvételére kezdjen tárgyalásokat. A ren deli fából már mintegy huszonöt minta vagon le is érkezett Nyíregyházára. A fa, amelyből a főgimnázium is kapott, első osztályú kiváló minőségű bükkfa. A tisztviselők fizetése A városi tisztviselők fizetésének rendezésére kiküldött bizottság terjesztette elő ezután jelentését. A bizottság a tisztviselők mai fizetését olyannak tekinti, amely a mai viszonyok között a megélhetést sem'miképpen sem biztosítja. E tudattól áthatva a bizottság javasolja a szakosztályoknak és a képviselőtestületnek, hogy a tisztviselők fizetését a mai összilletmények száz százalékával, mint rendkívüli drágassági segéllyel az 1921. julius 1—tői 1921. dec. 31-ig terjedő időre tehát félévre emeljék fel. Ugyanettől a tudattól áthatva javasolja a bizottság, hogy a városi napidijasok összilletménye hetvenöt, a kocsisoké hatvan, a többi alkalmazottaké ötven százalékkal emeltessék fel. A nyugdijasok, továbbá a fegyelmi eljárás.alatt levő és felfüggesztett tisztviselők illetményeit csak abban az esetben javasolja a bizottság megfelelő drágaság,! segéllyel pótolni, ha azok indokolt kérelemmel a városi képviselőiestüléthez fordulnak. Burger István hagyatéka A néha Burger István hagyatéka ügyében a városhoz benyújtott egyezségi ajánlat tárgyában is döntést hozott a szakosztályi ülés^ A rokonok közül öten ügyvédjük utján egyezségi ajánlatot tettek, mely szerint, ha a város négy millió koronát kifizet az örökösöknek, azok nem mennek peres útra. A szakosztályok több tagja szólt e kérdéshez. Voltak a felszólalók között olyanok is, akik hajlandók lennének ÍVJ egyezség útjára lépni, de az egyezségi ajánlat összegénél lényegesen alacsonyabb összegben és igy is csak azért, mert hasonló esetek a M. Tud. Akadémiának valamint más kultúrintézményeknek jutattatott alapítványnál is előfordultak. Ezek az intézetek hogysem perrel támadtassanak meg, hajlandók voltak bizonyos oszszegről az örökösök javára lemondani. A szakosztályok többsége azonban semmiélfo okot nem lát egyezségi tárgyalásra. Egyébként is, ha az örökhagyónak végrendelete megtámadható volna, egyezség utján nem kívánna a város az alapítvány birtokába jutni, részben morális szempontok figyelembe vétele miatt, másrészt pedig ilyen egyezségi tárgyalást egyoldalúan Nyíregyháza városával lefolytatni amúgy sem lehet, mert hiszen az alapítványt Nyíregyháza városa nem egyedül hanem a nyíregyházi statusquo izr. hitköz seggel együtt kapja a végrendelet rendelkezései szerint — így a szakosztályok egyezségi ajánlat tárgyalásába bele nem bocsátkoznak. Uj városi irattár A szakosztályok a tárgysorozatnak az üzemigazgatóságra vonatkozó pontját előkészítés hiányában levették a napirendről és áttértek az uj városi irattár létesítése tárgyában adott tanácsi előterjesztésre. Minthogy a mai irattár egyrészt szűk, ugy, hogy az iratok elhelyezése már szinte lehetetlen, másrészt pedig a kiadóhivataltó! távol esik és az iratok felkutatása a munkát megnehezíti, szükséges a régi irattárnak kibővítése és az épületben elhelyezése. Erre vonatkozókig a mérnöki hivatal tervet dolgozott ki, amely szerint a jegyzői hivatalok udvar felőli oldalán néhány válaszfal lebontásával alakitadó nagy helyiségben lenne az irattár elhelyezve, ahová uj, a célnak megfelelő gallériával ellátott irattári álványok készíttetnének. A szakosztályok a tervet helyesnek találják es a képviselőtestületnek elfogadásra ajánlják. A szakosztályi gyűlés ezután a tisztviselők háztelek ügyével, a felsőkereskedelmi iskola uj helységeinek ügyével, a cigányok áttelepítésének es az iparoktatási tanfolyamok helyiségeinek kérdésével foglalkozott, majd kisebb ügyeket intézett el. A tárgysorozat e fészerül más helyen emlékezünk meg. A Zsidó Dalkör hangversenye A nemrégiben alakult nyíregyházi Zsidó Dalkör szombaton este 8 órakor tartotta első nagy nyilvános hangversenyét a Korona-szálló nagytermében. A hangversenyen mintegy demonstrációképen a nyíregyházi zsidó társadalom minden rétege képviselve volt s elmondhatjuk. hogy a Korona nagyterme ezúttal szűknek bizonyult az érdeklődők befogadására. A Zsidó Dalkör legutóbbi szereplése óta nagyot haladt, uj erőket nyer) s a megalakulásától máig eltelt haladási tempót vesszük zsinórmértéküül, ugy a Zsidó Dalkör nemsokára egyik legkiválóbb zenei tényezője lesz városunk kulturális életének. Füredi Samu gordonkaművészről emlékszünk meg elsősorban, aki apró darabok előadásával aratott őszinte megérdemelt sikert. Meleg tónusa, tisztán zengő catinélája ezekbe a kis darabokba is hangulatot, szint varázsolt. Kálmán Illés a debreceni izr. ifjak dalkörének karmestere a dalárda vezénylésén kívül egy áriát é< két dalt énekeit meglehetősen indiszpozicióval. Zoltán Böske Schumann Faschingsschwankjának első tételét zongo-