Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 173-196. szám)

1921-08-23 / 189. szám

2 JtítMWÉm. 19J1. augusztus 23 francia közönségnek«, meri a francia nép^ megtakarított filléreit papirha feklelte és' az orosz államkölesönt, amelyet Franciaországban helyezlek el, ezekből a kistőkék bői juttatták, Franciaország tehát ugyancsak igyekszik befolyást nyerni az uj Oroszországhoz. Anglia Németország utján közeledik Oroszországhoz, Franciaország pedig itt. Középeurópában keres megbízható barálokal. Be kell azonban látnia, hogy ezek a barátok absolule nem Telelnek meg reménységeinek. Az utódállamok ugyanis, akár Jugoszláviát, Csehszlovákiát vagy az uj Romániát nézzük, mind a nyugtalanság bevégzetlenség jeleit mutat/sík. A Felvidéken a tótság keresi az elszakadás lehetőségeit és minden mozgalma az autonómia kivivására irányul, ha lehet békésen igyekszik elszakadni a Cseh-Szlovákj államtól. És a belső ellenségek számát szaporítják a németek, morvák is. Délen is örökös a nyugtalanság. Jugoszláviában a horvátok sehogysem tudnak beletörődni abba, hogy elszakították az ezeréves magyar társországtól, velük .nyugtalankodnak a dalmaták, bosnyákok, kuco-olához, görögök, bolgárok vagy hétliyolc nemzetség nyugtalanítja Jugoszláviát Magyarország izoláltsága Dvorcsák Győző ezután a magyar helyzetre tért át s itt fejtegetését a. következőkben ismertetjük: Magyarország izoláltan áll. nem csatlakozott senkihez és ez az izoláltság a még ki nem forrott alakulatokkal szemben momentán nagy szerencse. Egységünk erejével hassunk kifele Most a mi legelső igyekezetünk az legyen, hogy idebent példás szilárd polgári rendet teremtsünk, forrjunk eggyé, hogy ennek az egységnek erejével hassunk kifele. Hét hónap óta figyelem — mondotta Dvorcsák — külföldi utaimon, az Egyesült Államokból és Franciaországból! a mindinkább imponáló magyar eseményeket, amelyek, ha a kis magyar nemzetnek egy-egy ügyben kifejezésre jutott egyöntetű álláspontját dokumenálták, nagy hatással voltak a nagy nemzetekre Aki nálunk visszavonást támaszt, az ellenségeinket szolgálja, akik mint a közelmúltban, most a »Divide el impefra« elvét szeretnék velünk szemben hasznosítaniA királykérdés Ezután a királykérdésre tért át Dvorcsák. Ez a kérdés — mondotta — ma a legsúlyosabb kérdés, mert ennek helyes megoldásától függ Csonkamagyarországnak sorsa is. A körülvevő kisállamok közösen feszegetik, hogy szájuk ize szerint old/uk meg. Paraszt ésszel is be lehet látni, hogy ami nekik jó volna, az nekünk legnagyobb szerencsétlenségünk. A kérdést tárgyilagosan abból a szempontból kell vizsgálni, hogy milyen megoldás előnyös a nemzetre, nem a királyra, mert a király van 'a nemzetért, nem for ditva. A nemzet legfőbb érdeke pedig most az integritás. Ország nélkül nem lehet király. Az integritásért nem kiabálással. kardcsörtetéssel kell küzdenünk. — Ugy "tegyünk, mint áliQgyan Gambetta — mondotta a franciáknak Elszász—Lotharin giáról: Ne beszéljünk róla, de gondol/unk rá mindig! Folytonos kiabálás, kardcsörletés nem használ csak a kedélyeket izgatja: Összeszorított foggal, ökölbe szorult kezekkel gondoljunk szüntelenül az elraí>olt Észak, Dél, Kelet és Nyugatra. — Éljen. — A királykérdés pedig, amely nemcsak belföldi, hanem külpolitikai kérdés is, csak akkor oldható meg egészségesen, ha nem érzelmi szempontokból, lianem a nem zet érdekeinek figyelembevételével, egyúttal nemzetközi vonatkozásainak szemelőtt tartásával igyekszünk megoldani. Legszerencsésebb álláspont tehát az, bogv ezt a kérdést most nem szabad bolygatni, ki kell kapcsolni politikai 'és társadalmi életünkből egyaránt. Nincs szükségünk ma jelszavakra, legitimista szabad királyválasztó stb* pártszakadásra, mert ez csak belső erőnket gyöngíti. Nem helyes érzelmi politikával bánni a királykérdéssel. Meghasonlásunk csak ellenségeinket bátorítja. A csehek minden áron respublicát szeretnének Magyarországból s ezért visszavonásunkat felhasználva mindent meg is tesznek. Tudják, hogy a köztársasági. Magyarországgal könnyen elbánhatnak. Ismerik nemzett gyengeségeinket, arra számítanak, hogy a köztársasági Magyarországon egymás fejét verik be az emberek, na elnököt kell választani és számtalan pártra szakadozik az ország, ínég, hogy könnyen elbánhatnak vele. Ma a külföldön különösen Párisban erős akciót fejtenek ki a környező kisállamok, hogy Magyarországból respub licát alakítsanak. Tudják, hogy Csonkamagyarország, mint respubiica soha elvesztett területeit visszaszerezni nem tudná. Ma teliát a nemzet érdekei szempontjából veszedelmes királykérdésben különböző jelszavakkal elválasztó vonalakat húzni. Ma erőre, egységre van szükségünk. Ő, mint a gyermekeit hónapok multán látó apa gyermekeinek fejlődését külföldi útjáról megtérve örömmel látja az ország haladását a rend, a konszolidáció felé. ' Kulluríölényünk Egységünk, kulturíölényünk máris megdöbbentő erővel hirdeti igazságunkat ellenségeink előtt. Egy holland bizottsággal'beszélt tegnapelőtt a parlamentben. A bizottság bejárta Erdélvt és a szerbek Tállal megszállott délvidéket. Kijelentették előtte, hogy azok ott félvadak és hogy volt szabad ezt az ezeréves nemes, kultúrában gazdag országot igy megcsonkítani. A Tranciák ádáz ellenségeink voltak és ma 1921. jul. 7-én ott. a parlamentben Briand miniszterelnök kénytelen volt Magyarország barátainak, az érdekünkben felszólaló képviselőknek kijelenteni, hogy a trianoni békeszerződésben nincsenek megállapítva még Magyarország határai. Milyen súlya van ennek a kijelentésnek. Erőnk, egységünk, kulturfölényünk alapján békés uton is sikerekhez '/uthalunk s amint többször mondotta már most, a batárkiigazilás alkalmával érvényesülnek a Millerand kísérőlevélében biztosított jogaink, amikor nem csupán határkiigazitást kaphatunk, hanem ott? ahol a néphangulat vagy gazdasági érdekek kívánják, egyes területek visszatérítését is. Erőt, egységet kell azonban kifelé mutatnunk, igy remélhetünk. A többi idő kérdése, talán hatalmi kérdés lesz. Kérdezzük meg szivünket Addig is azt a kis áldozatot, mely a szolidaritás, az önzetlen hazafiúi együttinunkálásban van, mindenkinek meg kell hoznia. Minden kérdésnél kérdezzük meg becsületes magyar szivünket, hogy megtaláljuk a helyes irányt, a megfelelő utat, mely az összhangzatos együttmunkáláshoz vezet. Amikor Amerikában járt, beszédeiben, cikkeiben csak arra kérte az amerikai magyarokat, hogy naponta mindegyikök csak egy angolt világosítson fel Magyarország igazáról. Igy egymillió magyar mindennap egy millió angol barátot szerez hazájának és száz nap alatt meggyőzi igazunkról egész Amerikát. Idegenek felvilágosítása, egymás szeretele. egyetértés az, amire törekednünk kell. Ne tűrjünk visszavonást, felekezeti torzsalkodást, ne keressük az elválasztó jelszavakat, a királykérdés jelszavait. — ! Minek ide most király?? Van Magyarországnak kormányzója. — Lelkes éljenzés. — Majd el/ön az az idő is, amikor az ország régi egységének örömmámorában megérzi' a nemzet, ki méltó az ezeréves magyar trónra. — Éljenzés. — Boldog lennék — mondotta Dvorcsák — ha őszinte, tárgyilagos szavaimat megőriznék a szivökben.' A Kárpátok ormán trikolor íog lengeni! Ezután a baranyai és nyugatmagyarországi eseményeket ismertette a képvi. selő. Reméli, hogy Nyugatmagyarországbóí megfelelően a néphangulatnák és a gazdasági érdekeknek az Ausztriától követelt terület egy részét megkapják számunkra Végül ismét összetartásra, az átfogó nemzeti gondolat alapján való együltmunkálásra lelkesítette Dvorcsák hallgatóságát, mert igy biztosra veszi, hogy Csonkamagyarország nem soká lesz csonka, a Kárpátok ormán újra trikolor lobog, Erdély és a bánát újra Szent István koronáj jához fog tartozni. ígéri, hogy rövid idő múlva nagyobb szabású beszámolót tart, amelyen nagy eseményekre, kész eredményekre hivatkozhatik. Akkor löbb politikus jön el vele, akik approbálni fogják szavait és. teljes egészében feltárják külföldi munkásságát. Nagyhatású beszédéi a

v Hiszekegy, soraival fejezte be Dvorcsák Győző, aki után dr. Szviezsényi Zoltán miniszteri tanácsos mondott lelkesítő záró beszédet. Dvorcsák optimizmusa, nem is optimizmus — mondotta — hanem mindnyájunk győzhetetlen hiteDvorcsák, akinek a jövő héten már Genfben kell lennie, még ma elutazott Nyíregyházáról, ahol ez alkalommal is Liptay Jenő házában találl vendégszerető otthonra. ; í j i [ ; Vádlott aki a fia nevét használja Nyíregyháza, aug. 22. Saját tudósítónktól. Mintegy nyolc eV óta húzódó ügyét tár gyaltak a kir. törvényszéken. Az eset a következő : Blau Sándor kisvárdai lakosnak ki különben kereskedelmi alkalmazott a Dunántúlon, háza és üzlete volt Kisvárdán Az üzletet apja, Blau Adolf vezette. 1913. április hó 18-án a ház gyanús kö.rülmények közölt kigyulladt. A vége én az eleje egyszerre kezdett égni, sőt mikor )a rendőrök behatolták az üzletbe, csodálkozva látták, hogy ott is ég. bár a plafon még nem gyulladt át. Az üzlethelyiIségben petróleum szag terjengett s a puli fiókjaiban petróleumba áztatott papir izzó zsarátnokait találták. A gyanút még fokozta, hogy a ház be volt biztosítva. Ezért gyújtogatás miatt emeltek vádat Blau Adolf ellen. Az esküdtszéki tárgyalásokon, amelyek a felmerülő okok miatt félbeszakadtak. Blau Adolf mindig a távollevő fia nevét irta alá és mondta be. Ezért még okirat hamisítás miatt is vád szakadt a nyakába. Az ujabban meginduló tárgyalások folyamán a gyújtogatás vádja alól teljes bizonyító adatok hiányábtan a bíróság Blaw Adolfot felmentette, az okirathamisitást p» dig hamis név bemondássá minősítette át amiért 1 napi elzárásra átváltoztatható 39 korona pénzbüntetésre Ítélte. Az Ítéletet ugy a kir. ügyész, mint a rM lott Védője megfelebbezték