Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 173-196. szám)

1921-08-09 / 179. szám

1911. augusztus 9. JSfintaiDÉK. 3 X., Nagy Imre, Ruzsonyi Pál, Román László, Szilárd Jenő, N. N., Rutlkáv J., X. Y., és Frankfurt Adolf 14—2 K-ig ti­zeitek felül. A nemes szívű adtaközök fo­gadják ugy az egyesület, mint a segélye­zett vagoniakók hálás köszönetét. Ez uton mond. köszönetet a rendezőség ugy a vagonlakók, mint a maga nevében Viola Jenő ezredles urnák azon hazafias támo­gatásáért, mely szerint a katonazenekar szives közreműködését dijmentesen bő­csálotla a vagonlakók javára. Hálás kö­szönetéi nyilvánítja Papp Lajos urnák a díjmentesen átengedett díszteremért, ugy szintén a > Bessenyei Kör«-nek a szívesen átadott dohogó használatáért. Bármenv­nj'ire is igy ekezett azonban a Ref. Dalegy­let a minimálisra redukált kiadások mel­lett minél nagyobb összeggel síelhessen a nélkülöző, nyomorban szenvedő vagon­lakók segítésére, a nagy tömeg indolens viselktídése folytán csak csekély I.tiKl ko­rona tiszta jövedelmei voll képes össze­hozni. Ezen összeg 37 arra utalt vagon­lakó család között elosztva, bizony-bi­zony vajmi kevés... d!e annál nagyobb élő bizonysága annak, hogy nincs Isten a szivekbei). TekinteLtel arra, hogy adomá­nyok még a mai nap folyamán is érkeztek, a fenti segélyösszeg szétosztását e hét csütörtökéig a rendezőség elhalasztotta, mert számit arra — s bizonnyal nem hiá­ba — hogy még aki'Jd egynehány jószivü magyar lélek, aki szivén viseli a trianoni héki> niurtirjainak szomorú ügtvél s meg­hozza még hétfőig a maga áldozatát* Es mielőtt pontot tennék e kis közleményem után, szeretnék még egy pár jószivü anyá­nak vagy azoknak, akiknek szive az anya? szivhez hasonlóan érezni tud' — megsúg­ni valamit: — két vagonlakó csalájdl pár hét múlva családi örömökben részesül. Két ártatlan pici magyar lélek maholnap, mint vagonlakó szülöttje sir bele Csonka­Magyarország sötél éjjelébe. — Tehető? anyák! Hasson el szivetekhez ez a síró hang. Hátha előkerül-innen-onnan egy pár kisbaba kelengye. Gyermektelen, die Istentől anyagilag megáldott családapák! Rezdüljön meg lelketek mélyén egy bizonyos hm*, me­lyen istenkezek játszanak: s cselekedjetek.' Ne mástól várd! Neked kell gyűjtenek kincseket, miket nem emészt még a moly s nem nyel el az idő. Amit e kicsinvek­kel cselekszel, azt hazáddal s magával Is­teneddel miveled s ő megfizet neked sok­szorosan. Vegyétek lel hál a vagonok új­szülöttjeinek gqndjját! — Adományokat to­vábbit e sorok írója: Kálvin-tér 14. Sz. G Lakás az utca közepén Egy kilakoltatott rokkant Nyíregyháza, aug. 8. (Saját tudósítónktól) Egy kis gyepszigel a Pacsirta-utca kö­zepén, 'ahol a rozzant, régi bútorok, pár hordó, gyermekkocsi, abroncsok össze­vissza halomban állanak: itt lakik a kila­koltatott rokkant családja. A parányi kis vaskályha megkurtult csöve szomorúan bámul az égre. Az egyik széken egy cica hever, mint régi filozófus. Egy kis elke­rített helv a disznóól, a malacok számára. Aztán pár földredobott vaeok: ez a fek­vőhely... Sebők Pál rokkant, kosárkölő mester a kilakoltatolt. A Pacsirta-utca 22. számú ház tulajdonosa Moravszky János tette ki hatósági közegek ellenőrzése mellett. A hatóság egy olyan helyiség átadására kö­lelezle Moravszkvt, ahol a kilakoltatott in­góságait az elszállításig el lehel helyezni. Moravszky ki is jelölte erre a célra az ud­varon levő deszkakamráját, de Sebők nem fogadta el, inkább az ulcára költö­zött. Ott is lakik f. hó harmadika óta hat osaládjjával. Az éjjelt azonban csak Sebők Pál tölti a bútorok mellett, felesége, és kisebb gyer­mekei egy rokonuknál szállnak meg, ki színién a Pacsirta-utcában lakik. És ugy várják az iidlőt, mikor lakásukat elfoglal­hatják. • . De nem a régi lakásukat, inert otl Moravszky már nagy bontást végzett. — Cseled! és kocsis lakássá akarja átalakí­tani. Ugyancsak sietett vele. A lakáshivatal még jóval ezelőtt ki­állított Sebők Pál részére egy igazolványt mely felhatalmazza arra, hogy f. évi jú­lius hó 9-én beköltözhet a Franczel Mi­hály tulajdonát képező Árok-utca '.VI sz. alatti 1 szoba konyhából álló lakásba. — Ezt azonban még most sem teheti meg, mivel a részére kiutalt lakásban lakó Kecskcméthy István mindig ujabb és ujabb halasztást kap a kiköllözködíésre. A legutóbbi haláridtő aug. 15. Eddig kelj az utca közepén őrizni Sebők Pálnak- ki­hordott bútorait. De ha akkor sem költö­zik ki Kecskeméthy?? Es más lakást sze­rezni nem tudi?? Mi lesz akkpr? Mert hiszen örökké az utca közepén lakni nem lehet. Lakás pedig nincs. T£s Sebők Pál törheti a fejét Í)ova költözköd­jön, inert két szék között, az utca közepén lakni bizony nem valami kellemes... Vitéz Gsengeri Imre köszönő levele A „Szabad hajdúk leszármazottja 1'. Nyíregyháza, aug. 8. Saját tudósítónktól. Vitéz Csengeri Imre. akit a Vay-gró­fok ősi \(ijai birtokán iktattak a vitézi telekbe, hazatérve Hajdúnánásra, vissza­gondol a vitézi birtokba iktatás fenséges ünnepi perceire s a magyar föld fiának egyszerű nyelvén, die őszintén átérzett igaz hálából fakadó szavakban mond köszö­netet "Szabó les vár megve alispánjának. — Köszönő levelét, az alábbiakban közöljük: Nagyságos Alispán Ur! Abból az alkalomból, hogy a folyó évi julius hó 31-én részemre Vaján, a Vitézi Szék rendelkezésére a vitézi lelek átadatott, nem mulaszthatom el. hogy há­lás és alázatos köszöneteimet ki ne Fejez­zem az érdekeimben tett fáradozásukért Arra kérem, méltóztassék alázatos köszö­netemet tolmácsolni a Kormányzó Ur Öfőméi lóságának, a Vitézi Széknek és özv. igróf Vay Ádtúnné kegyelmes asszonynak, kiknek irántam való kegyes jóindulatáért soha el nem muló hálával tartozom. Vitéz Csengeri Imre ezután sorra kö­szönetet mond. levelében az avatóünnepen részlvetl Reviczky László ezredes, dan­dórparancsnok, vármegyei vitézi székkapi­tánynak, Vitéz Doókos Gyula vezérkarbei i őrnagy, vármegyei széktartónak, dr. Jármy Béla főispán, Mikecz István alis­pánnak, dr. Kubinyi Zoltán főszolgabíró­nak, Szabó Gyula főjegyzőnek Birtha Jó­zsef nemzetgyűlési képviselőnek, majd! így folytatja levelét: ígérem, hogy becsületes polgára le­szek Szabolcsvármegyének és az a föld', melyet kegyes jól tevőm jóvoltából két ke­zemmel művelhetek, elszakíthatatlan kap­csolatot fog képezni közöltem, a szabad hajdúk leszármazottja és a vármegye kö­zölt. Egyben alázattal kérem, a Nagysá­gos Alispán Urat. méltóztassék köszönete­met a vármegye népéve] közöltetni, külö­nösen Vaja község népével, azérl a szép ünnepélyéri. amelyet azon alkalommal é­rettem rendezett. Kérésemet és köszöne­temet isméiéivé vagyok Nagyságodnak alá­zatos szolgája: Hajdúnánás, 1921. aug. 6. Vitéz Csengi ri Imre, hajdúnánási lakos — Közigazgatási bizottsági ülés. A vár megyei közigazgatási bizottság csütörtö­kön délelőtt tartja rendes havi ülését. — A buza ára. A szabolcsi buza ára a szombati vásáron lejjebb szállt és 1200— 1400 korona volt. — Uj rendelet az ellátatlanokról A földmivelésügyi miniszter az ellátatlanok­ról uj rendeletben intézkedik. Nős tényle­ges katonák családtagjai felvehetők az pllá­tattanok sorába. — Uj esküt tesznek az ápolód. A nép­jóléti miniszter rendeletet adott ki az ál­lami kórházak igazgatóinak, amelyben az ápoló személyzet uj eskütételét rendeli el. — Az állami tanítóképzőben megnyílik az interiiátusí étkezés. A vallás és közokta­tásügyi miniszter 1(50.0000 koronát utalt ki a nyíregyházi áll. tanítóképző intézel helyi segeinek megjavítására. Az intézet Vay Ádám-utcai épületében már meg is kezdőd­lek a javítási és átalakítási munkálatokat. Az épület egy osztályteremmel bővül, hogy jövőre megkezdődhessék az internátusi élelmezés, mely egy időre tavaly megsza­kadt. Szeptemberre abban a helyzetben lesz az intézet, hogy a benlakó növendé­keknek teljes ellátását biztosithatja. — Sztrájkolnak a szódásoA. Eddig csak a .szódásüvegek sztrájkoltak és mon­dották fel a szolgálatot. Tegnap az a meg­lepetés érte a szódavízre szomjas, tekinté­lyes számú közönséget, hogy délfelé már nem igen kapott szódát, dejután pedig egyáltalán nem volt az üditő vizből. — A (szódagyárosok ugyanis sztrájkba léptek. A különös sztrájkra, a töke szokatlan sztrájkjára az adott okot, hogy a szódaké­•szilőknek azt a kérelmét, hoigv a szóda árát üvegenkínt 5 koronára emeljék fel, íllété­íkes helyen nem engedték meg. A jközömségf gel maguk a gyárosok közvetlenül nem érintkeznek s így- tették meg a szokatlan lépést, amelyből a vendéglősökre háram­lót! a kellemetlenség. — Megszűnt iparok Az elmúlt julius hónapban a nyíregyházi elsőfokú iparha­tóságnál a következő ipari lemondásokat jelentették be : Fodor József fényképész. Barzó József magyar szabó; Háuffel Tiva­dar építőmester,, Andrási Gyula szabó, Heiszler Jenő ós társai könyvnyomda, — Gulyás Jánojs kovács, Rácz András cipész. Almási János szatócs, Kiriyájri István kő­műves mester, Szabó Sándor asztalos, — Gorzsás József kőműves, Palkó Gyula bor­bély és fodrász, Barkóczi Kálmán és Nagy Imre személyszállító taligásók, Kovács Já­nos és Prstyák János teherszálltó taligásók Horkai János babkereskedés, Zoltán Béla terméin- és bizománv üzlet, Korponai Gyu la cukrász, Deutsch Sándor rőfösárus. özv. Báksa Jánosné cérna és festékárus, Elbogen Józsefné szappankészitő, Iviss Erzsébet, Jámbor Ibolyka, Melichov Sán­dor. Lenhardt Jánosné élelmiszerárusok. Pángyi Mihályné, özv. Tóth P. Sándorné. Halász Istvánné, Szevrecsák Pálné, Csen­des Istvánné. Pénzes Mihályné, Mikusithv Ferenc, Gégényi Ferencné ócskaárusok. A Tiszántúli Ker. írók és Hirlap­irók Szövetség;' julius 10-iki alakuló gyű­lésén elhatározta, hogy első vándor ösz­szejövetelét augusztus 21-én vasárnap Má­tészalkán tartja. — Kilakollalások. Sajnos mindgyako­ribbak a kilakol latások a városunkban is Legutóbb egy Felvidékről menekült nagy csal adu tanítói lakoltattak ki az egyik vil­lából s egy téglagyárban egészségtelen lakhatatlan helyiséget utaltak ki neki. A helyiségeket most szakemberek tekintet­lek meg s elfogadhatatlannak minősitet­lék. A menekült lanitó a lakásügyek kor­mánybiztosához fordult segítségért.

Next

/
Thumbnails
Contents