Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 173-196. szám)

1921-08-06 / 177. szám

uwraa SSf : augusztus 6 Eltörölték a tsfekértékadót Budapest törvényhatósága eltörölte nemrégiben a telekértékadlót. Nem

1 nagy ideje, hogy elfogadták és szinte meglepetésszerűig, rövidl élettartam után eltörölték. Ennek okáról nem árt égyet-mást elmondani. Ha nagyvárosok mellett utazunk, gyárkémények sorai között, hatalmas bérkaszárnvákat láthatunk, kétségtelen jeleként annak, hogy a város fejlődik, terpeszkedik és ott, a perifériákon, ahol nagyi tömegű fizikai és szellemi munkás nyert a gyárakban munkát |és foglalkozást, a lakásokat is igyekeznek lehetőleg összezsúfolni, hogy az abban a gyárnegyedben foglalkozók közel találjanak lakást. Ha ezután a városok belsejébe megyünk, sokjszor igen értékes városrészekben találunk Í

lres telkeket, rozoga apró viskókat, ameyek semmi módion nem magyarázhatólag eléktelenítik a város belsejét, a központhoz közel fekvő részeket. A város excentrikus fejlődésének typikus példái ezek. Természetszerű, hogy a városfejlesztés akkor helyes, ha ez a fejlődés koncentrikus vagyis ha a város belső részét építjük ki ugy, hogy ott mindien talpalatnyi hely a város területének gazdaságilag jó és esztétikus kihasználását is jelenti egyúttal. A nagy területen el terpeszkedő város közigazgatása,' rendészete, közvilágítása, vízvezeték és csatornával való ellátása, a nagyobb sugaru körön közelitően négySzer akkora, mintha e sugárnak felére redukáljuk a területet. [Mit lehet azonban tenni, ha a beltelkek tulajdonosai nem épitenek, ha a város belsejében éktelenkedő rozoga viskók birtokosai elégnek tartják azt a hozamot, amellyel ilyen ingatlanuk bir?? Mit kell tenni ha a telektulajdonos nem elég tőkeerős vagy irtózik az adósságtól jés ezért

1 nem épiti ki telkét ugy, ahogyan az az illető városrész forgalmának, vagy, szépségének is megfelelő lenne?? Hiszen Nyíregyházán is látható ez. Gondolkodtak ezen igen sokat. A kominiuiitás érdlekét a magántulajdon érdeke elé helyezők, a telekértékadlót sütötték ki Eszerint a telek nyer megadóztatást, néni .tekintve azt, hogy üresen áll—e avagy a legjobban ki van—e használva. Ettől remélték azt, hogy ha az üres telekre is iolyan adót vetnek ki, mint a teljesen rentábilisan beépítettre, akkor minden üres telek tulajdonosa igyekezni fog telkét beépiteni, vagy ha ezt nem birja, olyan valakinek, akár községnek, akár egy vagyonosabb polgárnak, vagy intézménynek, esetleg az államnak ádja el, aki ott épiteni tud. Ö maga pedig a vételáron szerez magának másutt, olcsóbb telket, amelyen esetleg épithet is. Ezt a gondolatot szépen elhintették és világossá tették Budapesten is. Akkoriban Budapestnek törvényhatósága örömmel fogadta a gondolatot és elfogadta az ennek nyomán tervezett telekértékadót is. Ezt az idjőt követőleg nagy orkán száguldott végig hazánkon. Az emberek gondolkodni kezdtek és megvizsgálták a régi határozatok égy részét, kőztük a telekértékadóra vonatkozót is. A praxis is kezdett tapasztalati adatokat adni. Kisült, hogy régi kipróbált becsületes emberek kezéből elkezdett kicsúszni a földtulajdon és a háborúban jó üzleti érzéket elárultak kezére vándorolt át. Kitűnt, hogy a magyar fajnak kereskedelmi érzéke nem fejlett, nincs elég érzéke a jó üzletek iránt, de azok a menekültek, akik az első orosz invázió után nálunk elhelyezkedtek és Galíciát vallották hazájuknak, szívesen fizetik a telekértékadót és győzik is fizetni addig, amig inajd épiteni "lehet a palotákat. Ezt azután a pesti honatyák egynémelyike meglátta és megtette az indítványt a telekértékadó eltörlésére. Mert, hogy is szokott lenni?? A városi polgárnak van egy kis megtakarított pénze. Vesz telket, ha hitelben is. Majd

1 pár év alatt kifizeti és azután, ha lesz pénze, épit magának házat. így, egy vagy. két évtized alatt szerez magának hajlékot és ha bérházat épit, egyben annak jövedelméből nyugdijat is biztosított magának. A' telekér Lékadó azonban itt koppintj a körmére. Nemcsak, hogy lehetetlenné teszi az apródonként megtakarított pénzből való hajléképitést, hanem aki elég könnyelmű telekvételbe bocsátkozni a jobb jövő reményéi) en ezt ugy megterheli, hogy még egyéb megtakarított vagyonkája is a telek után mehet, az értékadó jóvoltából. így azután a szorgalmas munkának gyümölcse nem lehet a tőke koncentrálódik marxista értelemben, esetleg a kommunitás szerzi meg az ingatlanokat és amit kommunista uton, az egyenes köztulajdonba vétellel nem lehet elérni, azt értékadó behozatalával mégis el lehet érni. A »zsorzsizmus« így diadalmaskodik. .Vagyis az az elv, hogy, a föld

1 éppen ugy »mindenkié« mint a levegő is, célját eléri. Ezt a telekértékadó behozatalakor nyíltan hirdették is. Ezért törölték el a telekértékadót Budapest uj bizottsági tagjai. Piss«er János. á ?asití§?gatam Mtói Nem szabad 'figyelmen kiyül hagyni az uj vasúti menetrendet. Határszéli forgalmunk nem veszi tekintetbe a külföldi vonat forgalmat. így össze van állítva: a Nyíregyháza—Sianki-i menetrend, azonban a három vonat közül egyiknek sincs csatlakozása, pl. Csapról még Ungvárra sem. A Záhony-i vasúti hid kijavítása és itt a vasúti forgalom megindítása égetően sürgős. Ez az állam és a nagyközönség érdeke egyaránt, miért késik ez oly soká ? A Záhony ^Mátészalkai menetrend ép oly rossz. E vonal állomásáról sem Nyíregyházára, sem Debrecen felé nincs közvetlen csatlakozás. Hisz Ungvárra és Nagy károlyba ma alig lehet utazni, miért nem könnyíti meg az igazgatóság, hogy e két legközelebbi városba gyorsan lehessen utazni és ne kelljen napokat eltölteni. A leggyorsabb póstajárat az ipar és kereskedelem elsőrangu ó'deke 'és a kultura nevében is (elő kell mozdítani azt. E vonal megérdemli, hogy naponként legalább egy személyvonat közlekedjék, jó csatlakozással Nyíregyháza és Debrecen felé, nem pedig egy Vegyes vonat, melyen utazni — kin. {Ia8iatest?éisla 1 A nagy világháborút végigszenvedve, a kommünt mint ellenforradalmár végigélve, az elsők között én is segédkeztem azJoo nagy munkánál, amelyet keresztény megújhodás korszakának neveznek. Sok utánjárással, nagy fáradtságot nem kímélő munkával felállítottuk Magyarország első keresztény nagybankját a Nemzeti Hitelintézet r. t.-got, Budapesten. Ezen nagy keresztény bank ma már, közel 240 millió korona részvénytőkével bir és az országban a nyíregyházi fiókkal egyetemben 44 fiókot állított fel. Azonban nem is ez a fontos. Sokkal nagyobb örömmel tölt el az a jelenség, hogy az alföld magyarsága azonnal felismerte azt a nagy és szent célt, amit e keresztény nagybank maga elé tűzött és igyekezett részvényeiből minél többet jegyezni. Ezáltal elértük azt, hogy az intézet biztos alapokon nyugszik, mert részvényei leginkább a keresztény s keresztyén magyar gazdák ládafiában vannak elrejtve. Üjongani szeretnék örömömben, hogy végre a magyar megtalálta önmagát és hogy kezet fogott egymással arra, hoeyi gazdasági téren is keresztény alapra fektesse Csonkamagyarország újjáépítésének fundamentumát. Akik még most sem látják be, belső ellenségeink aknamunkáját azok nem is lehetnek igaz magyarok. Ezen belső ellenségeinkkel szemben csak ugy tudunk legbiztosabban védekezni, ha minden téren teljesen függetlenítjük magunkat. — Felhívom tehát Nyíregyháza város és Szabolcsvármegye keresztény magyar, közönségét, legelsősorban természetesen gazdatársadalmát hogy ne maradjon el az alföldi magyar gazda társaitól, hanem igenis igyekezzen kivenni részét Magyarország újjáépítéséből azáltal, hogy jegyezzen részvényt e nagy keresztény bank nál mert minden egyes részvény egy-egy tégla azon épülethez, mely hivatva lesz Magyarországot keresztény alapra fektetni és naggyá emelni. Ez tehát a szózatom magyar Gazdatestvéreim, mert később, pár év mulya csak hálával fogtok gondolni reám, hogy rábeszélésemre e nagy, magyar bank részvényesei lettetek, mivel tudni való, hogy, egy ilyen nagy, bank részvénye évről-évre értékben sokat emelkedik. Jövő alkalommal egyébként közölni fogom az Igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjainak névsorát, amelyből látni fogjátok, hogy nemcsak a ti soraitokból vannak benne képviselők, hanem ugy a város

v mint a környék no labilitásai is részt kívánnak venni a nagy nemzeti munkában. A Nemzeti Hitelintézet r.~t. nagy céljairól majd később fogok irni, most még csak azt, hogy egy, részvény, ára 250 korona. Jegyezni lehet dr. Szőllősy Pál ügyvéd irodájában — Bocskay-utca 7. sz. — Minden érdeklődőnek szívesen állok rendelkezésére. Hazafias üdvözlettel: lovag Sztojalovszky A. Alfons, fiókigazgató. etáthel y ezés! átköltözés miatt malyan leszállított árai Yan szerencsém értesíteni a tisztelt vevőközönséget, hogy aug. hó 20-tól uri- és női divatáru Üzletemet teljesen megnagyobbítva — modernül berendezve — közvetlen Sándor Rezső ékszerüzlete mellé (Zrínyi Ilona-utca 3. szám) helyezem át. Kiváló tisztelettel Irályi S & <1 €? 2* .