Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 173-196. szám)

1921-08-05 / 176. szám

2 191 : augusztus 5 Séta a kisvasutak végállomása felé Nyíregyháza, aug. 4. Saját tudósítónktól. A Hangya nagy. komoly épületei mellett visz el utam. Olyan benyomással van rám az épület, mintha szájakhoz nyúló kezeket rejtene, melyek láthatatlan, örökös munkával az anyagot adják az élethez. — Néha szekerek állanlak ott és nagybajuszt! falusiak visznek-visznek sok mindent a kifogyhatatlan eldorádóbói. Hűvös arcú Urak állnak néha a bejáratnál s némi idegenkedéssel nézik a villamosra várókat, kik [naptól, esőtől rendszerint a Hangya »szártnya« alá menekülnek. Egy-egy fehér kezű [kisasszony is kinéz onnan, szőke, vagy barInla haja csinosan rendezve s a munka józansága ott komorul még a kacajában is. »Jó, tiszta, okos lány vagyok. Dolgozom. Elek !« Ezt érzi ki belőlük az ember. A járásukból, a (szemük pillantásából. Innen indulok, amerre a isin vezet. Hol iis áll meg az a sok csilingelő élet, a villamos, a motor s lapnó, (keshedt gőzösök, mélyek mint fáradt fekete bogarak kecmeregnek végig a városon. ' Egy kis töpörödött, Ö néni várja a villamost s a Hangya lépcsőjén unatkozó tiszt urak várnak. Egy közülök egész (jól mulat: csizmaszárát veregeti a lovagló korbáccsal A villamos jön s olyan komoly, öntudatos lény benyomását kelti. Mintha érezné fontos hivatását, melyet erejével, fürge ide-oda csúszkálásával a város életében betölt. Ugy túri, hogy az emberek taposnak a gyomrában s gyerekek élvezik a ringását. c S megyek ia sínek mentén. Apró akácbokrok ülnek (az útszélen s szenvedve lélekzik a port, mi az útról felverődik. Alig jnéhány lépés és elérem a végállomást. Las (su. ritmikus mozgású emberek, a munka, la; kiszabott rend emberei végzik munkájukat. Az állomás előtt nagy fák, rávetik árnyékukat, mint setét fátyol palástot S az állomástól balra hagy kocka alakú fehér kövek piramisa. Talán épülni fog itt valami ? Ugy látszik. Elnézem a drága anyaföld termelte kőtömböket, melyek Isten tudja mily messze ég alól kerültek ide, más vizek zúgását hallgatták, talán nehéz lélekzésü, setét erdőket láttak s most itt állnak be az örökös emberi törekvés szolgálatába. Tovább megyek. Felkunkorodó sinpárok

1 jelzik, hogy vége az útnak. Hiába fuj mérgesen a kis motor, tovább nem léphet egy kerékforgást sem. Itt, az állomás végén állanak, vagy ha igy. jobb, feküsznek nagy mozdulatlanságban a betegek, a halottak. Vas halottak. Oldalra dőlt nehéz sebesültek, kis könnyű sérüléssel sántikálok, szegény, összezúzott kocsik. Valami fájó sóhajtás kövült meg bennük, a megszakadt élet kesprve. Kopottan és fáradtan Várják, hogy orvosuk akad, vagy hogy valaki más anyaggá éleszti Őket, más energia teljesítőjévé. Most csak arra jók, hogy apró gyermekek hancúroznak körültük, bennük, bújócskát játszanak s kacagva sikoltanak a belsejükben. Ilyenkor talán a saját életének éledését véli a szegény rokkant kocsi a gyermek-kacajban. Mert igy vidámabb a rokkant kocsik tája. Egy halott automobil is van ott. Ki tárt belsőrészei siralmasan rozsdás állapotban, elsem lehetne képzelni többé, hogy rohant vele, benne sikoltva, fujtatva az élet, maga mögé gyűrve végtelen mezőket dübörgő hidakat s erdők-hegyek setét kontúrjait, ö volt az ucca hatalma, nagy nekilendülés és egy darab a kultura diadalából. De az is lehet, hogy háborús halott ez is. Ki tudja ? Talán holttesteken és sebesültek sikoltásának, jajjainak útját szelte s nehéz fontos parancsokat vitt valahonnan a táborba. Ott maradt vergődők a benne mozgó élet felé tárták karjaikat s egy korty vizért esengtek felé. A diadalmas a gőgös autó tovább zúgott, leperrent róla a sikoly, a jaj s a rátapadó gyötröttek pillantása. És most itt halottan, elfeledteti.. .< ja, ez a sors... Közvetlen e roncs mellett uj kocsi kerekek. Nehéz, küllőnélküli tömör vasanyag Rajta, benne : a munka, az erő. Mindmegannyi szunnyadó energia, mely a jövő lét feltámadását lest. Amott a szegények: a roncs, a Vég; s itt az uj. a kezdődés. Elhaladok a végállomásról. A napban tompán, kéken csillan a vas, fehéren izzik á kőlv Smindennek ösisze-visszasága egy furcsa, álmos kép most, mely tespedten nyúlik el az ut mentén. Valami sután mozdul s keskeny gőz-csík halad az ég felé, beleveszve a levegőbe. Az utón rohanva jön egy szekér, porfelhőt huz maga után. mint egy rengetek usízályt s lassú ügetéssel két szép ló megy, az egyiken karcsú, hanyag testtartásu lovas, a másikon gyöngéd görnyedéssel a társnője. Nézek utánuk. S az egész nagy cikkcakkos táj a szemembe Vetitődik. Kisérnek a képek, a rozzant kocsik, a holt autó hazáig. Fregoli. Megindul a Benczur-szoborakció Zala, György szobra — Selyem-utca helyett Benczúr Gyula utca Nyíregyháza, aug. 4 (Saját tudósítónktól) Nyíregyháza város lelkes polgársága már a feledhetetlen Benczur-ünnep alkalmával elhatározta, hogy halhatatlan fiának Benczúrnak, az ő geniusához méltó szobrot emel. A szobor megalkotásával az ünnepi percekben mély, együttérzéssel osztozó nagy szobrászt, a magyar szobrászat Benczurát, Zala Györgyöt spontán lelkesedéssel bízta meg az ünneplő város. ZaLa György ezt az ünnepi hangulatban fogant megbízást meghatottan, alkot! lelke egész melegségével fogadta el s azóta már képzeletének gazdag világában bizonyára meg is formálódott Magyarorország egyik leggyönyörűbb szobra. a nyíregyházi Benczúr-szobor. A szobor formális megrendeléséhez azonban meg kell indítani azt az akciót, mely a szobor megalkotásának anyagi feltóteleit teremti elő. A Bessenyei Kör haladéktalanul, erejének teljes latba vetésével imditotta meg a szoborakciót, hogy a kör aktivitása, mint mindig, ez alkalommal is fényes sikerrel fog járni. A Kör igazgató és irodalmi választmánya Mikecz Dezső udtvari tanácsos, elnök vezetésével a szobor-akció ügyeben értekezletet tartott, amelyen elhatározta a Benczúr-szobor bizottság megalakítását. A szobor bizottság megkeresi Szabolcsvármegyét és Nyíregyháza városát, hogy küldjenek 3—3 tagot a bizottságba, egyszersmint járuljanak impozáns összeggel a szobor költségeihez. Jelentős lépése a Körnek a város képviselőtestületéhez intézenldlő az a kérelme is, hogy nevezze el Nyíregyháza egyik utcáját Benczúr Gyulai utcának. A Kör rámutat hogy erre a célra olyan utcák a legalkalmasabbak' a melyeknek nevében semmiféle történelmi vonatkozás nincsen. Ilyen a Selyem—utca. amely mintegy Benczúr szülőházával egy vonalba esve, alkalmas volna a nagy mester nevének megörökítésére. A Benczúr-bizottság megalakulása után nyomban széleskörű akcióba kezdi, hogy a Benczúr-szobor megalkotásának Nyíregyháza valamennyi lelkes polgárát cselekvő részesévé tegye. A Benczúr-bizottság abban az irányban is lépéseket tesz a város vezetőségénél hogy a Benczúr reliquiákat, amelyek ezijdléig is nagy értéket képviselnek és gazdag alapot adlnak egy leendő Benczúr muzeum létesítéséhez, megfelelő helyen vegye őrizetbe. Az a lelkes támogatás, amellyel' a j vármegye és a város nagy, fiainak kultuszát mm|d|enkor életre segíteni igyekezett, garancia arra, hogy a Benczúr-szobor rövidesen .valósággá lesz. szerdán délután 3 órakor dr. Bencs Kálmán polgármester elnöklete alatt tartott gyűlésükön a pénteki rendkívüli közgyűlés tárgysorozatán levő kérdésekben foglaltak állást. A szakosztályok egyik legjelentősebb problémája a Báró Molnár .Viktor-féle ajánlat volt, amelyről lapunk más helyén emlékezünk meg. Városi alkalmazottak fizetésemelése A szakosztályok foglalkoztak a városi tisztviselők, alkalmazottak, nyugdijasok fi zetésemelés iránt benyújtott kérelmével A kérelmet Szohor Pál dr. alapos tanulmányaiból merített érvekkel felszerelten, meggyőzően indokolta meg, ugy, hogy, a kérelem elől valóban lehetetlen kitérnie a város képviselőtestületének. Több szakosztályi tag hozzászólása után a nagyjelentőségű kérdést nyolc tagu bizottságra bizták azzal, hogy a bizottságnak még e hó folyamán döntésre kell érlelnie ezt a kérdést. A város nem ald pénzt állami műútra Szabblcsvármegye alispánja a város képviselőtestületéhez megkeresést intézett. amelyben a várostól a Bűdszentmí haly—Nyiregyháza-i állami müut építésének költségeihez 300000 koronával leendő hozzájárulásra hivja fel Nyíregyházát. A szakosztályok nem javasolják a müut építéséhez való pénzbeli hozzájárulást. A város lakosságának tűzifája A szakosztályok foglalkoztak a lakosságot talán a legközelebbről érintő kérdéssel, a téli tüzifaeliátás biztosításával! is, A város polgármestere nem régen felszólította a lakosságot, hogy ki-ki jelentse be tüzifaszükségletét s ugyanakkor bizonyos összeget fizessen be előre a fára. Mindössze 110 méter, fára történt előjegyzés s nyilvánvalóvá lett, hogy a faeliátást ezen az' alapon nem lehet megoldani. Igy a város maga igyekezett cseh megszállott területeken levő nagy faraktárakka! összeköttetést keresni. A tárgyalások még nincsenek; befejezve, mert a szokol állandó' ingadozása miatt nem tesznek a kereskedők fix ajánlatot. A város szokol-kölcsöu felvétele után néz. Kisebb ügyek elintézése került ezután sorra. Dr. iWalter Géza aljegyzői és főjegyzői fizetése közötti különbséget főjegyzői helyettesitése idejére megadják a szakosztályok. Egyéb határozatok: Az önkéntes tűzoltók távbeszélő állomása használati dija fejében 1000 koronát be" fog a város fizetni. A tanyai orvosi rendelők bérét 20 koronáról 250-re emeli. Az iskolaszék 1921—22. iskolai évi segélyét 3500 K-ról 6000 K-ra emeli fel. A városi felsőkereskedelmi iskola szertára részére hat drb. uj szekrényt készíttet a város. Teljesiti az óvónők kérelmét s három)