Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 173-196. szám)

1921-08-27 / 193. szám

( 2 JtítMWÉm. 19J1. augusztus 124 Tanítók Otthona j Uj ároözlet Nyíregyházán Szomorú időket élünk. Folyton a konszolidációt várjuk és nem tud megszületni. Lecsusztunk a lejtőn és jóval alul állunk a lejtő közepénél. Teli torokkal kiabálunk Istenfélelemről, bensőséges valilási érzésről, krisztusi szeretetről, megbocsátásról, jogrendről, Önzetlen munkásságról, a nemzeti érzés mélyitéséről, a háború szülte sok gazságnak megszüntetéséről; mert ugy érezzük, liogy ezek azok a tényezők, melyekkel még a hóhéri ampu tálással megcsonkított országunk testét életképessé tehetjük. Érezzük, de szivből lélekből vajmi keveset teszünk. Dolgozni ugyan dolgozunk, lázasan, idegesen toldozunk, foldozunk, de az ország kereke a kátyúból nem mozdul, mintha valami átok volna munkánkon: eredményt produkálni nem tudunk. Igen, átok súlya nehezedik minden cselekedetünkre és ugy teszünk, mint a? alvajáró, aki öntudatlanul célszerűtlen és felesleges munkát végezve telteiért nem felelős. Pedig mi nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy egy láthatatlan és ellene nem küzdhető erő hatalma alatt állunk, amely, lehetetlenné teszi a közre áldásos és eredtményes munkát. Mi munkánkért felelősség gel tartozunk, az odiumot senkire és semmire nem háríthatjuk. Ismerjük, fájdalmasan ismerjük retteneLes helyzetünket, tudjuk mi a "bününk, amely a szerencsétlenséget előidézte és igen-igen jól ismerjük a mi magunkban rejlő átkot, de nem akarunk tőle szabadulni. Pedig a reánk hagyott örökségről számadással tartozunk a jövő nemzedék Ítélőszéke előtt és jaj nekünk, ha az Ítélet elmarasztaló lesz! Térjünk eszünkre mig nem késő! — Rázzuk le magunkról a í'örtetmességig elhatalmasodott önzés és széthúzás minden szépet és jót megbénító béklyóit! 'Ne a pénz, a terhethuzó, igazi munkát végző emberek teljesítményeiből felhalmozott vagyon legyen istene a magyarnak, hanem a magyarok ősi, igazságos Istene! Nem valutajavitás, nem hullámok, nem előnyös gazdasági szerződések mentik meg ezt a szerencsétlen országot, hanem a férfi és női erények újjászületése, a munka és a becsületesen dolgozó egyének tiszteséges megélhetésének biztosítása. Magyar! Fölösleges mind felsorolni azokat a hibákat, amelyek megbénítják az áldásos munkát végezhető tagjainkat. — Tegye mindenki szivére a kezét, tartson csak egyetlenegyszer egy igazi lelkiismereti vizsgálatot, szálljon magába és én hiszem, megismeri hazája ellen elkövetett bűneit. De ne elégedjék meg ezzel, menjen egy lépéssel tovább. Tegyen szent fogadást: hogy jövőben legalább olyan buzgalommal fog dolgozni a haza lábraállitásának nagy munkájában, mint amilyen mértékben bűnös volt szerencsétlen helyzetének előidézésében. Mindannyian bűnt követtünk el, valamennyiünknek van mit jóvátenni! Ezen vád alól senki ki nem vonhatja magát. Talpra magyar! Igazán csak most hiv a haza! Legyen átkozott még halóporában is, aki a jövőben nem a hazának és a hazáért él, dolgozik. Vargha Ferenc*E cimen egy az egész tanítóság egyetemét érdeklő cikksorozat közlését kezdjük meg. A Kossuth-téren, a régi dohánytőzsde frontján gyönyörködve állnak meg az arra járó-kelők. Pompás uj bolthelyiséglet rendeznek be ott. Ráfogó fehér zománcos polcokon már ott színesedik a dus portéka. Mindenütt cim, izlés és a gyakorlatiassági elgondolásai, végeredményben egy hívogató, kedves bolt, mely mindenben a közönség) javára igyekszik szolgálni és emeli az immár újra nekilendülő Nyircjgy; háza n agy váró si as s ágá t. Ez a modern üzlet a nyugdíjas kalona i tisztek immár aktivitásba jutott, .erősen f kiépített szervezetéé, a Nyukoszé. Megnyitása'alkalmából a szövetség felhívást intéz a közönséghez. A felhívás, amelynek minden sora kötelességekre int bennünket . a kiváló szövetséggel szemben, a követke: zőképpen hangzik: Pflhivés. j Ejgjyík, hajdan szebb időket élt rétege társadalmunknak a jelenkor kényszerítő hatása alatt uj életre kél. A »Szabolcsvármegyei Nyugdíjas Katonatisztek Tiszti özvegy és Árvák Áruüzlet Szövetkezete* cégj fennen hirdeti, hogy miről van szó. • Gondoskodni akarunk hősi halált halt Lelgljobbjaink hátramaradottjai, rokkant és munkaképtelen bajtársainkról is. Vasárnap, folyó hó 28-án (Kossuth-tér J 10. szám alatt) délelőtt 10 órakor nyitjuk . [meg büffénket é's hétfőm reggel 7 órakor Üzletünket. Nem a haszonlesésből eredő üzérkedésről, hanem tisztességes megélhetésről van szó. i - * A nemzet egységében rejlik a nemzet és a bajtársiasságfban — főképen a tisztekében — rejlik a hadsereg ereje. Ez az egyedüli fokmérője Csonka-Magyarország (jövőjének s erről olvassák le elleneink is, hogy hányadán állunk. A minden ígjíz magyar honpolgár és honleány szivében hasonló, lángioló hazaszretettel, valamennyiönk összetartásával újfent kiemeljük sírjából az ezeréves fenál lása óta leghitványabbul sírba döntött Nagy-Magyarországot. Fog[junk össze, kéz a kézbe, nehogy elpusztuljunk. Isten vezéreljen ! i Nagy Ákos, i nyujgj. tábornok. Sztrájkolnak a cigányok A Korona-szállóban tegnap este hallgatott a hegedű, pihent a vonó, a nagybőgő visszafojtott lélegzettel várta, hogy no most mi lesz, a cimbalomverő is hanyagul és elképedve hevert. Az emberek ijedten szürcsölték a feketét, amelynek izéhez a mühomoruldás operett hangulata asszociálódik... Nagy eset. Sárayék bérharcot vivnak és ma sztrájkba léptek. Fizetésemelést kér tek és pedig 100 százalékot. Nyolc koronát fejenként, ami bizony a fővárosi 30— 40 koronákhoz képest vajmi kevés. A cigány nagyon haragudhat, ha még csak nem is hegedül. Igaz, hogy aki haragszik, nincs igaza, de ez esetben alighanem igazuk van a muzsikusoknak. Had özvegyeit és közalkal mazettak ipirpolváin * * A szqgjedi kamara egy korábbi fölterjesztésében kérte a kereskedelmi minisztériumtól, hogjy az iparigazolvány .megszerzéséhez szükséges szakvizsgák kedvezményét. amelyet a katonaságtól és a fogságból visszatért, vagy m'enekült iparŰzőknek megadott, terjessze ki a hadiözvegyekre és tisztviselőkre is. A fölterjesztésre most megérkezett a válasz, amelyben a miniszter nagyobbrészt magjáévá teszi a kamara indítványát. — A rendelettervezet szerint iparigazolvány L kaphatnak a hadiözvegyek és közszolgálati alkalmazottak is, ha nqgíy középiskolát végeztek és állásukat saját hibájukon kivül kellett elhagyniok. E célból két csoportra osztja az iparágakat. Könnyen és nehezen elsajátítható iparágiakra és eszerint állapítja meg az elsajátításra szükséges időt. Igy érettségizett közalkalmazottaknál a könnyebb iparok(nál 6 havi (3 tanüló, 3 gyakorlati hónap), a nehezebb iparnál 4—4, összesen 8 havi tan jdőt jelöl meg. Akik csak 4 középiskolát vé geztek, azok a könny ebi) iparnál 5—5 havi a nehezebb iparnál 6—6 havi tanulás után kaphatnak szakvizsgára bocsátási igazolványt. A 4 középiskolás hadiözvegyeknél hasonló az eljárás, mint a tisztviselőknél, akiknek nincs kvalifikációjuk, azok 6—6, a nehezebb iparágaknál 8—8 hónap után mehetnek szakvizsgára. A hadiözvegyeknél persze a rendeletfcerv is elsősorbán a nők által űzött iparágakra (például női fodrászat, manikűr, szobrászat) gpndol. Szebolcsvármegye modern fSIdrsjzkönyve A Szabolcsvármegyei Tanitó Egyesület választmánya a napokban fogadta el Ferenczi Istvánnak, a nyíregyházi állami tanítóképző tanárának Szabó les vármegyéről írott földrajzkönyvét. — A Tanitó Egyesület hónapokkal ezielőtt foglalkozott azzal a gondolattal, hogy Lengyel József volt segédtanfelügyelőnek már kifogyott s a modern földraj zlianitás kívánalmait nem teljes mértékben kielégítő földrajzkönyvét kicseréli. Éppen azért pályázatot hirdetett. — A beérkező munkálatokat a biráló-bizottság lelkiismeretetesen áttanulmányozta s egyhangúan állapította meg. hogy Ferenczi István pályázata a kívánt mértéket nemcsak megüti, de az elemi iskolai földrajztanítás terén Valóságos mesteri utmutatást ad. Példáját szolgáltatja annak, hogy miként kell aholv ismereteket könnyed formában, színesen átadni a gyermekeknek. Alapos pedagógiai készültségi, sok ügyesség s rátermettség jellemzi a szerzőt az anyag, kiválogatásában es előadásában egyformán. Szabolcsvármegye tanítósága a műben igazi vezérfonalat, támogatót talál iskolai munkájához. Mi csak örülni.tudunk annak, hogy Nyirqgyháza tanítóságából s éppen az elemi iskolai oktatással szakszerűen fogp lalkozó tanítóképző tanárságából került ki a szerző, örömünket fokozza az a tudat, hagy a mű az ország más vármegyéiben használt hasonló tartalmú és célú munkák sorában pedagógiai értékben a legelsők között lesz. Megnyílt Irányi divatáruháza Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 3., (Csengery-ház.) Uri és női divatcikkekben nagy választék. Oitsó árak! Pontos kiszolgálás I