Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 173-196. szám)

1921-08-26 / 192. szám

ISII, augusztus 2C A város képviselőtestülete a lakásínségről és az építőipar válságáról Nyíregyháza, aug. 25 Saját tudósítónktól. Megírta a Nyírvídéfc, hagy a szükséglakások építésére négy, és fél milliót kap az államtól és ugyanennyivel járul) hozzá maga a város is a kislakások építéséhez. A szükséglakások építésére szükséges állami támogatás kieszközlése előtt a város képviselőtestülete részletes memorandumban tárta fel a kormány előtt Nyiregy háza tűrhetetlen helyzetét. A tanulságos memorandum a lakásínségről és az épilő ipar pangásáról a következőket állapítja meg: Nyíregyházán válságos a helyzet. A megmérhetetlen nagyságú lakásínség" és a pusztulásra kárhoztatott építőipar halálos vonaglása a két szomorú kórlünete a városnak, amely országos jellegit nyavalyában Nyíregyháza-város sajnosán legelöl vezet. A lakásügyi hatóságok legodaadóbb igyekezete, " legkörültekintőbb gondoskodása dacára ma is kétségbeejtően nagy azoknak a sokgyermekes családoknak a száma, amelyek fedél alá nem juthatnak. Jelenleg is 54 vagonlakó család sínylődik a nyíregyházi vasúti állomáson. A túlzsúfolt és szégyenletes tömeglakásoknak száma -ijesztő. Az ok mindenki előtt ismert: Nyíregyháza ma határmenti város s a megszállott területekről kiüldözött magyar véreink teljes kifosztottságukban ittrekednek, továbbmenni sem anyagi, sem erkölcsi erejük nincs. Nyíregyházán másrészt már tíz esztendeje nem építenek. A háború előtti feszült, nyomott években megrendült a helybeli építőipar, a háborús évekkel megkezdődött válsága és a forradalmak, az oláh megszállás, majd most a pénzkrizis a válságot a helyi építőipar teljes pangásává fejlesztette. Ez a válság pedig a yáros lakosságának igen tekintélyes részét fojtogatja halálos szorításával, mert a kilencvenes években páratlan mértékben megindult városi fejlődés az építő iparral foglalkozók jelentős nagy számát kötötte városunkhoz, akik ilt megtelepedve illetőséget szerezve az újonnan épült Nyíregyháza egyik legmegbízhatóbb, leghűségesebb lakosságát képezték, de akik most éppen az építkezés évtizedes pangása következtében elszegényedve. lezüllve a legnagyobb nélkülözést és nyomort szenvedik. Pedig-, högy szükség van rájuk, hogy. épilő munkájuknak újból való felvétele a város létérdeke: intő komolysággal bizonyítja az a rettenetes lakásínség, amely nemcsak menekült testvéreink szomorú sorsát teszi elviselhetetlenné, hanem megakasztja, visszaszorítja közhatóságainknak a konszolidáció érdekében olyannyira fontos működését, hiszen közhivatalaink. köztük az ország talpraállitásában most olyan gigászi erőt kifejtő pénzügyi hatóságaink megfelelő elhelyezés hiányában itt tétlenségre kárhoztatvák. 'Nyíregyháza városa egymaga, önerejére utaltan a középitkezéseket megindítani nem képes. Elment ilt a teljesilőképes ség legvégső határáig, amikor a városi köz épületek rendbehozatalát, tatarozását kis iparosoknak vállalatba adta ki, amikor, a huszárnagylaktanya renoválásával az államkincstár helyett több milliós terheket vállalt magára. Anyagi eszközei kimerültek és külső segítség nélkül a középitkezések sürgős megindítását, a lakásínség egyet len orvosszerét nyújtani nem tudja. Az államhatálom segilségét kérjük.— Mentse meg ezt a várost a végső kétségbeeséstől és kislakások létesítésével enyhítse a lakásínséget, enyhítse a a építőiparosok Munkanélküliségit. Ismeretes, hogy ennek a memorandum nak, valamint az aug. 10-iki képviselőtestület azon határozatának, amelyek pontok ba foglalták a városok kikötéseit az állammal szemben, megfelelő sikere volt A Magyar Városok országos kongresszusa aug. 13 Nyíregyháza város álláspontjára helyezkedet és egyöntetűen megállapodott azokban a feltételekben, amelyek melleit a városok a kislakásokhoz nagyobb hozzájárulást adnak. A városok feltételei A Magyar Városok Országos Kongresz szusán aug. 13-án tárgyalták az egye? városok álláspontját abban a kérdésben, hogy a szükséglakások építésében mely fellételek mellett hajtandók a városok nagyobb anyagi áldozatra. A kongresszus elnöke, dr. Sipőcz a székesfőváros polgármestere dr. Benes Kálmánt, Nyíregyháza polgármesterét kérte fel az előadói tisztségre. Dr. Bencs Kálmán összefoglalóan ismertette az addigi tanácskozások eredményeit és Nyíregyháza varos álláspontját, amelyet a kongresszus egész terjedelmében magáévá tett A feltételeket a kongresszus tizenegy pontba foglalta és ezekben a lialározatílag a városok álláspontjává emelt pontokban benne van mindaz, ami e tárgybán Nyíregyháza város képviselőtestülete elhatározott. A városok feltételei a következők: Az állami kislakások építésénél érdekeli városok képviselői örömmel vették a m. kir. kormánynak a lakásépítések meg indítását célzó intézkedéseit s kijelentik, hogy hajlandók a kormány ezen akcióját a következő feltételek mellett támogatni: 1. A városok által a lakásépítési célokra felveendő kölcsönök kedvező feltételek mellett való megszerzéséről

1 a kormány gondoskodjék. 2. A városok ugyanolyan nagyságú ösí szeggel járulnak a lakásépítési akcióhoz, mint amily nagyságú összeget e célra a városoknak az állam ad. Amennyiben a lakások bérjövedelméből, valamint a kilátásba helyezett forgalmi és fényűzési adóból befolyó psszeg a városok által felveendő kölcsön amortizációs részleteit, valamint a lakások' fenn tartási költségeit nem fedezné, ugy a fedezetlen összegről a város tartozik gondos kodni. „ | n' 3. Az építendő lakásokhoz a telket és az összes közmüveket, amely városokban már tudniillik ilyen berendezések vannak — a telkek haláráig — a városok teljesen di/talanul bocsát;ák rendelkezésére. - i 4. A városok kívánják, hogy a felépítendő lakások azonnal a városok tulajdonába menjenek át minden telekkönyvi: korlátozás nélkül. 5. A 1 akásépitési akcióhoz a kormány által a városok részére bocsájtandó pszszeg teljesen kamat menles, vissza nem térítendő állami hozzájárulás legyen. 6. Kizárólag a városok joga ai építkezési lelkek kijelölése, mely telkek azonban egészséges hetyen kell, hogy feküdjenek. 7. Az állani az igy létesített épületeket 30 évi adómentességben részesítse. 8. Törvényben biztosíttassák a városoknak az a joga, hogy ezen építkezésekhez rendkívüli közmunkát igénybe vehessenek. 9. A kislakásokat a városok 'építsék, miből kifolyólag a versenytárgyalási hirdetmény kibocsájtása s a pályázatok elbírálása a miniszteri jóváhagyástól feltételezetten a városok joga legyen. Ha verseny tárgyal ás alapján beadott ajánlatok között végösszeg tekintetében nagyobb különbözet nem áll fenn, a városok elfogadhatják a helybeli a/ánlat tevők ajánlatait, még az esetben is ha netalán ajánlataik esetleg más, de idegen helyen lakó pályázók Í jánlafainál valamivel drágábbak. 10. A városok az építkezés tekintetében a lakásépítési bizottság állal készített szabványos tervtől eltérhetnek, azonban minden város köteles az építkezéseknél a jogérvényben levő építkezési szabályrendeletnek intézkedéseit megtartani. 11. Az építendő lakások bérbeadása valamint a bérösszeg megállapítása kizárólag a várost illeti. Ezeket a fellételeket valamennyi városunk elfogadta. A lakásépítésre vonatkozó förvénvjavrs'at, amelynek megjloralru álásában a városok maguk is jelentékeny részt vesznek, készülőben van, ugy, hogy, a szükséglakások felépítését általánosan már őszre várják. kí n üj marbafevéilel lét átruházást eszközölni szeptember 1-től Nyíregyháza, aug 25 (Saját tudósitdoktól) Szeptember 1-étől kezdve uj marhalevél kerül forgalomba. Az állatok ezentúl csakis az ujabb marhalevelekkel ruházhatók át. 30/0-os forgalmi adó lefizetése mellett. A föidmiVeiésügjyi m. kir miniszter e tárjgybian a következő rendeletet adta ki: »Az 1921. XXXIX. t. p.-nek az állatforgjalmi adóról szóló II. fejezete folyó évi szeptember hó 1-én életbelép. E ' naptól kezdve az állatok csak a 80600—921. szánni itteni rendeletben előirt mintának meigfelelő és a m. kjr. pénzügyminiszter ur 107304—921. sz. rendeletével forgjalombabocsátott uj (kétlapos) marhalevelekkel ruházhatók át és a tulajdon átruházásnak a marhalevélre aló feljegvyzés előtt a vétel Vagy forgalmi érték 3%-át kell forgalmi adó fejében készpénzben lefizetni vagy külön e célra készített forgjalmi adóbélyeggel leróni. Az átruházás uj mintájú marhalevél kiállítása nélkül nem történhetik meg és a 3o/o forgalmi adó lefizetése (bélyeggel való lerovása) nélkül eszközölt tulajdonjog átruházás és átírás a törvény 24. §-a szerint minősülő adócsalás, mely két évig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. Törött és régi aranyat, ezüstöt, brilíiáns köveket magas áron vesz Sándor Rezső ékszerész 7317 Nyíregyháza. — Ujf eh értéi S E. — Nagykállói S. E. 5:0 — 1 :0. Szép időben, szép számú közönség" előtt játszott folyó hó 21-én az Use a fiatal Nse-Vel. — Kálló kezd és az első 10 percben roppant hevesen támadja a/. Uset, de eredménytelenül. Ugy látszik, hogy nincsenek ilyen erős játékhoz szokva mert nemsokára kifulladnak. A 25-ik percben Tárkányi a Posgay II. leadásából gólt lő. A játék ezután lanyhán folyik. A második félidőben a kállóiak már alig mozognak', még egy-egy támadást megkisérlenek, de eredménytelenül. Az Use lenyomja őket és Farkas gólt lő. majd Pásztor 2 gólt és Tárkányi ismét egy gólt lő. A biró : Szilárd Leó főgimn. tanár elég gyengén bíráskodott. — LakedalmaA rendezését és díszes ten ritisét vállalom Pr«pper, Sprwskarf-utta #1. j i • , t j . ^ j