Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 173-196. szám)
1921-08-25 / 191. szám
2 JtítMWÉm. 19J1. augusztus 25 • mmswmaiwwm Könnyek B - a Amikor Nyíregyházára bevonult a nemzeti hadsereg és a tribün előtt felhangzott a Himnusz, könnyes szemmel, ujjongó sziwel feledhetetlen ünnepi varázsban elfogódottan áltak a férfiak, nők, gyermekek. Most Baranya falvainak, Pécs városának lakosai szivén rezdül át ugyanaz a meleg áram, most ott csillan meg a drága könny a magyar vitézekre tapadó szemekből. ' A Ludósitásokból. amelyek ódai hévvel a fenséges valóságtól ihletett kedvvel festik elénk az ünnepi órák eseményeit, megkap egy jelenet, az, anwkor a csapatokat fogadó egyik szónok csak két szót tud mondani a többi zokogásba ful. A könnyet, az ujjongás, a kitörő öröm gyémántos könnyét ismerjük. Emlékeink szövetébe nem egy gyöngyszeme van betűzve a könnybe kristályosodó léleknek. A drága gyöngy, a szeretet mélységéből bukkan fél itt is, amint a mélységes testvéri szeretet tengerszeméből valók a baranyai szemek könny cseppjei is. A társadalmat kutató elméleti emberek a működő erők számbavételénél megfeledkeznek erről az ösztönző erőről: a családdá és némzetté összeforrasztó testvéri, nemzeti érzés erejéről. Ezek a könny cseppek zavarba ejtik a teoóriákat', a baranyai szemekben megcsillanó könnycsepp arról a hatalmas energiáról, arról az érzelmi értékről tesz tanúságot, amelyet eltagadni lehetetlen. A baranyai százezrek jugoszláv államközösségben talán gazdasági előnyökéi élvezhettek volna a romokból lassan épülő, szegény Csonkamagyarországga.1 szemben, ezek az előnyök azonban el nem oltják a lélek szomjúságát, az anyaországéri való vágyakozás égő tüzét. Magyarország kebelére ölelte rabságban tartott gyermekeit, Baranya, Pécs, Baja, Újszeged magyarjait és" a könnyes találkozás hatalmas tanúságtétel a magyarságot öszszefüző kohézióról, a nemzeti érzés, a nemzeti öntudat erejéről, amelyet elfojtani cinizmussal tagadásba vinni épp. ugy nem szabad, mint amiként lehetetlen mellőzni, vagy nemlétezőnek tekinteni a természet erőinek bármely más törvényszerű megnyilvánulását. A baranyai könnyek beszélnek és fennhéjázó büszke kötelekel cáfolnak meg. Ezek a könnyek feltámadásunk zálogai. Ezeknek a Baranyában megcsillanó örömkönnyeknek lestvérharmatcseppjei azok, amelyek a soproni bucsuzáson szökkennek a szemekbe. Áz örömet, ha magyar fájdalom kiséri. Pécs eseményei a kétségből, bizonytalanságból egy pillanatra a reménybe sodornak bennünket, hogy a soproni nagy bm suvevés visszarántson a jelen retteneteibe. A jövő megépülése szempontjából azonban ennek a könnyes fájdalomnak is ugyanaz az erőértéke, mint a Baranya felől nótázó nagy örvendezésnek. Az édes miénket akkor szeretjük igazán intenziven, akkor árasztja el tudatunkat ennek a szeretetnek melegsége, ha veszély fenyegeti. ha el akarják venni tőlünk. Igy fokozódik ma, izmosodásnak igv nevelődik a magyar nacionalizmus azokban a le!kekl>en is, amelyekben a monarchiás bé ké évek az egyetemes európai szemponlo- ] kat emelték úrrá. A magyar föld darabokra van tépve, vigasztalan képet nyújt, a magyar psziché azonban uj értékeket termel, amelyeknek számbavétele vigasztaló. Ennek a számbavételnek azonban nem szabad pusztán megállapításnak maradnia. Azoknak, akik társadalomnak és politikának irányitói sietve le kellene vonni annak összes konzekvenciáit, hogy a magyar öntudat felemelő megnyilvánuulásaiban igazoltan, növekvőben van. A baranyai események igazolják, hogy ennek a természetes lelki folyamatnak bekövetkezése ott is biztosítva van, ahol bizonyos tendenciák elfojtására törekedtek. Meg kellene vizsgálni, vájjon nincs-e ez éppen ugy társadalmunk egész rétegződésében, fel kellene hagyni az immár alaptalan előítéletekkel és inszinuációkkat és általánosításokkal, amelyeket egyes rétegekkel szemben nyíltan hangoztatni szoktak. Sürgősen meg kellene indítani a közeledést, fel kellene venni az Összébb szövődés szálait a magyar társadalmi és politikai életben. Amint igaz az, hogy az ország legfőbb érdeke az integritás, éppen ugy igaz, hogy területi integritásért nem indítható reális küzdelem a belső integritás teljes kiépítése nélkül. A könnyek, amelyek Baranyában és Sopronban felcsillantak a szemekből, a kétség és remény, amelynek immár mindnyájan részesei vagyunk meg kell, hogy nyissák a lelkekben a kiengesztelődés fórrá sát. Meg kell, hogy fogalmazza valaki azt a hatalmas átfogó gondolatot, mely Csonkamagyarország valamennyi fiát testvérnek ismeri el és egybe kapcsol minden dolgos kezet a nagy, a boldog, az uj Magyarország felépítésére. Paulik János főesperes Nyíregyházai, au*. 24 SajAt tiidóaitfnmCl. A debreceni ág ev. egyházközség vasárnap délelőtt tórtotta közgyűlését, amely nek egyik tárgya a főesperes megválasztása volt. A főesperesi választás mibenlétét Jónás János lelkész ismertette. Két jelölt volt a főesperesi méltóságra: Dómján Elek sártoraljaujhelyi és Paulik János nyíregyházi lelkész. A közgyűlés Paulik nevének olvasásakor nagy éljenzéssel fejezte ki rokonszenvét a főesperes jelölttel szemben. Nagy József méltatta Paulik érdemeit, aki egyházi kerületi főjegyző és a magyarországi evangélikus lelkészek egyesületének elnöke. A közgj'ülés nagy lelkesedéssel és szótöbbséggel, 43 szavazattal 9 ellenében Paulik Jánost íőesperessé választotta. Törött és régi aranyat, ezüstöt, brilliáns köveket magas áron vesz Sándor Rezső é k s ao rész 7317 Nf iregf háza A Bethánia Egylet országos konferenciája Nyíregyházán Egy résztreTÖ jegyzetei I • Sokat ígért, sokat vártunk tőle, reményünkben nem is csalatkoztunk. Hitünkön reményünkön felül áldott meg az Isten most, mikor visszatekintünk a konferencia elmúlt napjaira, szivünk örömmel, hálával telik meg, dicsérjük és magasztaljuk az Istent, ki kegyelmes volt hozzánk. Az egész konferencián átvonult a diadalmas szózal: A mi Istenünk hatalmas Isten, ki képes mindeneket ujjá teremteni s csak ő egyedül képes szegény, csonka, összetört, nyomorgó szerelett hazánkat. Magyarországot is újjáteremteni s ismét gazdaggá, éppé, hatalmassá, boldoggá tenni. A konferencia hitébresztő munkája mellel! kiváltkép az irredentizmus célját is szolgálta. Odaterelte figyelmünket az élő, munkálkodó Istenre, ki ronthat, teremthet száz világokat. Bámulatot! a romlás igazi okára, a bennünk lakozó bűnre, de rámutatott egyszersmijit a szabadulás útjára is. Vegyük számon mi ,is volt a konferencián. Örömtől ragyogó arcokai szeretettől sugárzó arcok fogadtak kinn az állomáson 19—én délután. Az ország minden részéből érkező vendégek nemsokára együtt buzgólkodtak az impozáns méretii sátor feldíszítésén. Mily jól esett a szellős sátor alatt a reggeli, ebéd és vacsora! 19—én este szeretetvendégség volt a sátor alatt. 20-án- reggel imaórával megkezdődött a konferencia. Egymást követték ezután az előadások. Az ev. iskola dísztermében megtartott elnöki megnyitó beszéd után következő Vargha Gyuláné, Nagy István ref. valláshnrár. Dr. Ferenczy Gyula debreceni egyetemi tanár, ifj. Viktor János ref. lelkész előadásai után dr. Molnár Gyula törvényszéki bíró szólalt fel az ev. templomban tartott esti evangélizáló gyűlésen. — Mély hazafiúi fájdalommal mutatott rá a bűnre s közönyösségre, mint országunk senyvesfctőjére, megrontójára. Mint élő bizonyságokra hivatkozott a vagonlakók százaira s ezreire. Ezután Thuróczy Zoltán arnóti ev. lelkész beszélt. — »Mikor feljöttem a szószékre — úgymond — szétnéztem köztetek s láttam, hogv szenvedés van arcotokon, panasz ajkaitakon s békétlenség szivetekben. A huszadik század okos embere nincs megelégedve az Istennel. Ö jobban tudná elrendezni a világ sorját. — Isten nemes ambícióval teremtette meg a világot. »Ime mindenek jól vannak. « Az ember, áz ember bűne, tette gyötrelem hellyé. »Bánom, hogy. embert teremtettem, mondja "Isten.« Majd áttér hazánkra s kérdi: — Akarod tudni, miért szakított szélylyel bennühkel Isten?? Miért csonkította meg hazánkat?? Azért, mert Isten nincs megelégedve Magyarországgal. Nincs békességben vele. Isten szeretet. .Akarja, hogy megelégedettek legyünk. Ki akar békülni velünk. Azt kiáltom felétek s az egész országnak. Béküljetek ki az Istennel. Á beszédek előtt és után az énekkar énekelt. S. I, Megnyílt spp* Irányi divatáraháza Mfiregyháza, Zrínyi Ilona-utca 3., (Csenge?;? -ház.) üri és női divatcikkekben nagy választék . PMtíS faiiis !
