Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 146-172. szám)

1921-07-07 / 151. szám

19SÍ julius 7 t iiiíii taniíÉ8p20-ieiB?et A Yay Ádám-utcai iskolában - Uj tanítók Nyíregyháza, julius 6. Saját tudósítónktól. Messze a város központjától, a Vuv Ádám-utca utolsó házainak egyikében van­nak elhelyezve a Nyíregyházán 1914-ben megalapított állami tanitóképző-ifitézel ta­nulmányi helyiségei. Ez a ház valamikor vendéglőnek készült, falai vékonyak, ab­lakai északra és keletre néznek, benn a termiekben egy-egy szomorú vaskályha, nyáron is arra gondolunk itt, milyen si­vár lehet ezekben a termekben a léi. Na­ponta eleven élet nyüzsög a "kis udvaron, zongora, hegedű zeng itt a város végen, a tanítónő vendékek készütnek ebben a ri­deg miliőben arra a feladatra, amelynek ragyogó szépsége solia sem volt szentebb, mint ma, amikor a megváltó jövőt az uj népnevel éstöl várjuk. Esténkint nagy csiend borul az intézetre, amelynek né­hány hangszerére, könyvére és bútorára egy' iskolaszolga családja ügyel. A fiuk ilyenkor messze vannak. Egyik internátu­suk kilométerekre van innen, éppen a vá­ros másik végén, a vasúti állomás mellett, a másik a Bethlen-utcában, ugyancsak jó messze. Reggel, délután nagy utat tesz­nek meg. Mindezl nem így tervezte ezelőtt hét esztendővel a minisztérium. Az akkori költségvetésbe kilencszázezer korona, a kő vetkező évibe ugyanannyi volt beállitva a nyíregyházi állami tanítóképző-intézet ipo­dern épületének céljaira. A csaknem kél millió békebeli korinából a tanítóképzés nagy feladatához és sokirányú munkatel­jesítményéhez méltó hatalmas intézetet emelt volna. A város a békeévek egészséges értéke­léséve! nézve az állami tanitóképző-inté­zet ügyét, annak Nyíregyházára helyezését igen jelentős nyereségnek tartotta s az in­tézet cél jaira a Kótaji-utca és Erdősor ta­lálkozásánál húzódó erdőszélen engedett át teJket. A háború, mint annyi más gyö­nyörű tervet, megsemmisítette a nyíregy­házi állami tanítóképző közeli felépítésé­nek tervét is. A két miiiliócska felszívódott a többi háborús pénzáldozatok közé, a nyíregyházi tanítóképző pedig mind na­gyobb tanulói létszámmal és tanári testü­lettel is abban a szegényes és szük keret­ben kénytelen ma is szorongani, amelyei 1914 szeptemberében ideiglenesen, az uj épület elkészültéig sebtében kapott. Csak szakemberek tudják, mit jelent ez, csak hozzáértők képesek mérlegelni azt a rettentő küzdelmet, amelyet a növendé­keknek és tanároknak ilyen körülmények között vivniok kell. Majd ha a — most már újra remélhető — pompás modern tanítóképző-palota felépül, az intézet mint gonosz álomra fog visszaemlékezni arra a meddő csatározásra, arra a testi és szel­lemi erőket pazarló munkára, ame­lyet ezekben az esztendőkben sokszor a magára hagyottság keserűségével kellett kifejtenie. Az intézet felépítésének sürge­tése most már egyformán érdeke a vá­rosban mindenkinek. A tanítóképző igaz­gatói lakással együtt öt különböző helyen sok lakást foglal le. Ezek felszabadulná­nak. Az épités a helyi ipart hónapokon át foglalkoztatná. A meginduló rendszeres ín­lernátusi élet, a megkezdődő intézeti kerti termelés a helyi piacra, kereskedelemre hatna előnyösen. Mindenek előtt azonban megindulhatna az az intenzív pedagógiai munka, mely a mai (modern s immár 6 év­folyamú tanítóképző-intézeteket a környék népnevelésügyének szívverésévé teszi min­denütt s a város egv erős uj kultur té­nyezővel lenne gazdagabb. Felhívjuk erre az illetékes tényezők, mindenekelőtt a vá­ros vezetőségének figyelmét, meri itt ae ideje, hogy e kérdés megoldását nemcsak a közvetlenül érdekelt tanári testület, ha­nem maguk a hatóságok s elsősorban a város polgármestere szorgalmazza. A kultura a magára hagyatott Vay Ádám-uti hajlékában addig is tovább küz­denek a tanárok és a növendékek. Es az idealizmusnak azt az erejét, a lelkesedés­nek azt az 'lobogását, amellyel a ma adott szegényes élettalajból virágos ágakat kell felnevelniök, amiként nem tudta lelohasz­tani a hét sovány esztendőn át sokszor lapasztalt a szegénynek mindenütt kijutó nemtörődömség, épp olyan mértékben he­vítette az a szíves készség, amellyel a tár­sadalom egyesei az intézetet talán legvál­ságosabb elmúlt esztendejében támogatni siettek. Amikor a köztartás kényszerű szü­netelése már-már válsággal .fenyegette az intézeti munkát, a Szociális Missió társu­lat Molnár Kálmán .hittanár lelkes kezde­ményezésére, az apostoli lelkű missiós hői gyek és a sajtó energikus támogatására sorkosztolással mentették meg az intézet folytonosságát. A város lakosságja a hu­manitás fen költ erényének adta gazdag) tanúságtétel ét, amikor megértette az akció jelentőségét és messze földön visszhangot keltő áldozatkészségével átsegítette az in­tézetet a háborús válságok legveszedelme­sebb utszorosán. Most, hogy a kultuszmi­niszter az intézeti köztartás ügyének ren­dezésével a jövő évi iskolai évtől kezdve lehetővé teszi a növendékek intézeti ellá­tását, végleg bezárul, a sorkosztolási akció amelyért az intézet növendékei és veze­tősége hálás elismeréssel és köszönettel gondolnak azokra, akik áldozatkészségük­kel biztosították a tavalyi iskolai év be­fejezéséi. Az állami tanítóképző-intézetünkről ab ból az ünnepélyes alkalomból emlékez­tünk meg behatóbban, hogy most fejeződ­tek be a tanitóképesitő-vizsgálatok. A ké­pesítők junius hó 1-én kezdődtek meg s az ünnepélyes ítklus, amelyen az uj ta­nítói okleveleket kiállították, vasárnap julius hó 3-án folyt le. A vizsgálatok el­nöke: Köveskuti Jenő miniszteri biztos meleg elismerő szavakkal rezümálta ta­pasztalatait, amelyet fi rendkívüli nehéz­ségekkel küzdő tanári testület munkássá­gának közvetlen megfigyelése során tetl. A tanitóképesitő-vizsgálatra jelentke­zett húsz rendes és "három magántanuló közül a következő huszonegy előbb nyert tanítói oklevelet: Aczél Vilmos, CsumeU Bertalan, Jakab János, Juhász Lajos, Ju­hász Sándor, Kiss Lajos, Kólái József. Labdavszky Béla, Mentő Imre, Nagy Béla. Nagy Ferenc, Popovits A. István, Pucser József, Bépászkv Miklós, Ruszka Károly. Soltész István, (Szigeti Sándor. Szlobóda Konrád, Szuchovszky Gyula, Tresza Ödön. Zemenszky Ferenc. Az uj tanítók közül többen kántorké­pesitő vizsgálatot is tettek. — A máramarosi jogakadémiát Hódnuzö vásárhelyre helyezték. A máramarosszigeti református jogakadémia a város megszállása óta nem tarthatott előadást. Most arról értesü lünk, illetékes helyről, hogy a jogakadémiai a református egyházi főhatóság julius 1 én Hód­mezővásárhelyre helyezte át és ott ez akadó asia nyomban megkezdi működését. A technika, chemia, dactyloskopia, röstgars­sugarak. a radyograf, a légi torpedó legújabb csodáinak gyakorlati alkalmazása teszi a Brixtoni kesely ü-t érdekessé, izgalmassá, de főleg ismeretterjesztővé Sato&ák mulatsága Nyíregyháza, julius 6 Saját tudósítónktól Nagyszabású és sikerültnek ígérkező táncmulatság programmja tartja izgalom­ban a helyőrséget. A 12. gyalogezred havidíjas és hivatá­sos altiszti kara tartja szombaton este »Hazafias est< -tel egybekötött íáncvigal­mát a hadiözvegyek és hadiárvák javára. A kemény munka után, amelyet az újonnan szervezett gyalogezrednek Jiiva­tásos altisztjei a szervezés és kiképzés kö­rül kifejtettek, megérdemli, hogy a tár­sadalom minden rétege, osztálykülönbség nélkül felkarolja a kedves vállalkozást és emlékezetessé tegye a szombat esti össze­jövetelt, amelynek támogatására egyéb­ként a város polgári és katonai társadal­mának kiválóságai fogtak össze. A táncvigalmal megjelőző hazafias est műsora maga megérdemli a közönség ér­deklődését. Ennek rendjén hazafias szava­latok, énekszámok a katonazenekar da­rabjai fognak váltakozni s lapunk felelős szerkesztője mond lelkesítő megnyitó be­szédei. A meghívó szövegét és a műsort a teljes szövegben ideiktatjuk: A m. kir. 12. gyalogézred rangosztáiy­ba nem porozott havidíjas és hivatásos al­tiszti kara 1921. jul. 9-én a Korona-szálló inagytermében hadiözvegyek és árvák ja­vára '.hazafias est»-tel egybeköttt láncvi­galniat rendez. Belépő-díj : személy-jegy 35 korona, család-jegy 70 korona, kispá­holy 90 korona, nagypáholy 120 korona. Kezdete este fél 8 órakor. Műsor után tánc virradatig. Védnökök. dr. Jármy Béla főispán, Mikecz István alispán, Geduíy Henrik ev. püspök, Miklóssv István gk. püspök, Éne­kes János kanonok, dr. Bencs Kálmán pol­gármester, Kiss Sándor rendőrtanácsos Rimaszombathy Géza pü. igazgató, Mo­ravszky Ferenc főgimn. igazgató, báró Buttler Sándor, báró Molnár Viktor, dr. siasi Szabó László, Reviczky László ezre­des, Viola Jenő ezredes, Rakovszky István ezredes ,Frankó Géza ezredes, Szávits Mik­lós alezredes, dr. Hutiray Gyula őrnagy Retsky András őrnagy. Diszelnökök : Bor­bély László százados, Müller János száza­dos, Petrovitss Pál fhdgy., Mazóly Géza fő­hadnagy Stoll Károly százados. Borbély János százados, Lyahovíts Viktor fhdgy., Débreczeni Ferenc főhadnagy. Műsor: 1. Nyitány.M kir. 12 gyalogez­red zenekara. 2. Megnyitó. Dr Sasi Szabó László. 3. Szavalat. Varga József 4 Dalok Leskó Annuska. 5. Quarlett. 6 Hazafias dal­lok Fábry Ignác és Leskó Annuska. 7. Szavalat. Garay Eiuska. Zárószám. A m. kir. 12. gyalogezred zenekara. Az est iránt óriási az érdeklődés. Brixtoni keselyű amíg az eddig bemutatott amerikai filmek különösen az artista mutatványok miatt váltak olyan kedveltekké, a Brixtoni ke­selyű ezeken la bravúros artista mutatvá­nyokon felül imár a technika,chemia leg­újabb vívmányait, mint a repülőgépet, dak­tyloskopiát, a röntgensugarakat, a ra­dyografot. a légi torpedót és a különböző elektromos hullámokat használja fel izgal­masabbnál izgalmasab cselekményéhez azt a sok /hajmeresztő mutatványt másképen el sem lehetne képzelni, ha a tudomány e fenti vívmányai olyan előre haladottakne volnának; éppen azért a Brixtoni keselyű is felülmúlja ia már látott amerikai filme­ket jóval azzal, hogy ez a látványos és iz­galmas volta mellett főleg tanulságos és ismeret terjesztő alkotás.

Next

/
Thumbnails
Contents