Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 146-172. szám)

1921-07-28 / 169. szám

2 Ifi és nemzetgazdasági, egyben altalános ipa­ri szempontból is mindkét oktatás nagy suiryal b]V. Ezt minden iparos mesternek' f>e TÍCIÍ látnia, de hihető, hogyne'is latja­Szeretjük hinni, hogy a hirtelen átmenet okozta az iskolamulasztások nagy száma okozta zökkenőt, ami később nem ismét­lődik. Nem ismétlődhetik, mert garanciának tekinthetjük a huszadik század iparos mestereinek mindenképen feltételezhető in telligencíáját. Erre kell építenünk. Ebben kell bíz­nunk, hogy jól kiképzett uj generációt le­hessen nevelni. De van egy másik és nemkevésbbé fontos feladat is. Ez pedig a társadalom intelligens tagjainak feladata. Ma már; az iparoktatás elhagyta azt a kort, amikor aZ »lnas« valóban inas volt. A »szaladj ide, szaladj oda« kora lejárt. Ma a legkomo,­lyabb oktatásban kell részesülnie a tanu­lónak. Ez már beidegzett az iparoktatás területén és igy semmi akadálya annak, hogy a középiskolák alsó, de talán a fel­sőbb osztályait járt ifjak is ipari pályára lépjenek. Hazánkban az iparnak nagyobb a jövője, mint bármi más foglalkozásnak. Ezt a jövőt a képzett nemzedék hivatott a maga magaslatára emelni. Ne irtózzék tehát szülő és gyermek az ipari pályától. Mindkettő nemzetünk iparának és így e hon boldogulásának tesz nemes szolgálatot az ipar megbecsülésével. Mert magunk is csak ugy lehetünk értér kesek, ha a tisztességes becsületes mun­kát megbecsüljük és annak gyakorlatától sem irtózunk. Félre az álszeméremmél, amely jobban pusztít, mint a nyílt ellen­ség. Pisszer János. Iskola! ni itatások A statisztika kimutatta horribilis isko­lai mulasztás igen alkalmas a megtévesz­tésre, az iskolára vonatkozó téves fogal­mak alkotására, miért is szabad legyen a néma .számoszlopokhoz' kommentárt füzrii. n Amily lényegtelen eltérések vannak a mulasztások külső formájában, oly lé­nyegesek a belső értékelésben. Az állam megadja ugyan a Jegyzés külső formáit, ide a "bevett szőkás szerint vagy felekezetenként ez mégis változatos. Igy látunk karikákat, dűlt kereszteket stb az igazolt mulasztásnál. Az állam megen­gedi a célszerűség szempontjából a mu­lasztások ceruzával való Jegyzését, mig a nyíregyházi ág. h. ev. iskolánál tentával követelik a külső csín érdekében. A le­véltárba teendő naplók megkímélése cél­jából szokásban volt külön mulasztási naplók kiosztása, hova a tanító a napi mulasztásokat irta s innen tisztázta le aZ előmeneteli és mulasztási naplóba. Ez íüdvös szokást a papiros inség szakította félbe a naplók tisztasága és a mulasztá­sok megbizhatóságanak rovására. Mert a (naponkénti forgatás által gyűrődik a napló avagy ha kímélés céljából másod vagy harmadnap iródik be a mulasztás, ugy; ez a hiteléből a feledés következtében iaj tanulóra előnyösen vagy hátrányosan vé­szit. E külsőségek után nézzük a mulasztá­sok értékelésében az eltérő felfogásokat. Az eltérésekre az Utasitás-ok — gondnok­sági, községi, iskolaszéki — rendeletek s az ezeket kisérő jegyzetek adják meg az impulzust. Ennek igazolásául álljon egy­két példa: »Azon tanulók mulasztásai, kik az iskolai felvételi naplók szerint beirat­koztak ugyan, de legalább 30 napot nem jártak, mint iskolába nem járók lévén ki,­mutatandók, a mulasztások rovatába nem szerepelhetnek.* — D. Szabó Mihály: Tani tók — tanítónők — jogai és kötelességei... — »A mulasztások jelzése függőleges vo­nás által történik, mely ha igazoltatik, vízszintes vonás által húzandó át. EZ ala­pon az igazolt mulasztásokról a tanév vé­gén összesítés készítendő. <t — Utasítás 32. szakasz. — Az egyik szerint tehát szere­pelnek a másik szerint pedig nem, mint mulasztók a kimaradt tanulók. Az egyik tanító a beiratástól kezdve év végjéig je­gyezte a ruhahiány miatt hiányzó tanu­lókat, a másik 30 napig, a harmadik pe­dig- kimaradóttiiak tekintette. Az egyik a mulasztást igazoltnak vette, a másik pe­dig tudomást sem vévén erről, nem. Ruha­hiány miatt gyermeknek mulasztania tu­lajdonképen nem volna szabad. Ha ezért mulaszt, a mulasztásért nem ő a hibás. A Gondnoksági XJtasitás 47. szakasza, az iskolaszéki Utasítás 57. szakasza szerint: »Ha az iskolába fel nem járatást a (gyer­mekeknek szegénysége* miatti ruhátlan­sága okozná, e bajon ,a gondnokság, ille­tőleg az iskolaszék vagy a község által se­gített, vagy pedig társulati uton, vagy, ál­lami segély igénybevételével.« Már pedig a mulasztások óriási számát a ruhátlanság Okozta. Ha egy iskola 64, tanulója közül 35 hiányzott nőnapokon át ruhátlanság miatt, ugy egy hatalmas összegű mulasz­tást és a társadalmi közönyt is megtalál­juk, vagyis az iskolán és a nyomorgó csa­ládon kívül: a bűnöst. Az előmeneteli és mulasztási napló statisztikai rovatában a mulasztások órák­ban és félnapokban írandók. A' hittan csak egy óra. Van aki e mulasztást órák­ban jegyzi, van aki az Utasítás 164. sza­kasza értelmében félnapnak veszi. Ez az) utasítási szabály ugyan elég furcsa, mert egy órát mégsem lehet félnapi tanításnak venni. Ha ig]en, ugy akkor a következetes^ ség elvénél fogva a hetipiac alkalmával a gyakoribb 1—2 órai késéseket is be kel­lene vezetni félnapi mulasztásnak. És so­kan be is vezetik. Mert nincs utasítás, renf­delet arra nézve, hogy a névsor mikori olvastassák fel és a mulasztást mikor je­gyezze a tanító. Az egyik imádkozás után, a másik a 10 perces szünetkor, a harmaj­dik tanítás után eszközli a felolvasást és jegyzést. j Az egyöntetűség hiányzik a mulasztá­sok jegyzése tekintetében ott is, hol egy­huzamban folyik a tanítás. A 9443—1877. s a 2601—198Ö. sz. rendeletek az egész­napi tanítás mulasztásainak jegyzéséről szólnák. Vannak, kik a félnapos tanítást egész napnak veszik épugy, mint az Utasí­tás követelte hittani 1 órát félnapnak. — Eltérések vannak a tömeges mulasztások bejegyzésénél is. Ha az idő rosszra for­dulta alkalmával tömegesen hiányoznak a gyerekek, ugy egyes tantestületek a mu­lasztások szaporításának elkerülése céljá­ból az 1—2 napi ilyen mulasztást nem ír­ják be. Máshol és másik a történeti hűség­nek bejegyzi. Nagy eltérések vannak a mulasztás igazolása vagy nem igazolásánál is. A mu­lasztást igazoló esetek (betegség, csapás családi ünnep) mellett számos elfogadható okot találhat az egyik tanító, mig a másik kétséges esetet lát fennforogni, vagy el nem fogadja az igazolást. Mert az egyik igyekszik minden körülményt megtudni, hogy a mulasztást megbocsáthassa, a má­isik kételkedik, a harmadik katonás szigor­ral ítél. Nagyon sok igazolatlannak minő­tett mulasztást lehetne igazolni, lvi isko­lák helyett a családokat látogatnák s ha enyhítenék a nyomort. Akkor csak beteg­ség, elemi vagy egyéb csapások, családi örönmapkor lenne mulasztás, melynek jegyzését sem az iskola, sem a statisztika nem tartaná érdemesnek ; mert a mulasz­tás jegyzése amúgy is improduktív munka, mely nem az életnek, csak a statisztikának készül. Lehet valakinek sok mulasztása és mégis jó tanuló, lehet valaki szorgalmas iskolalátogató s jelenléte meg sem ér egy hajtófát sem. Senki sem lapozgatja a 192"; julius 28 MII • II— naplókat a mulasztás és az eredmény összehasonlítása céljából; fedezésül nemi szolgál; tanitó, tanuló előnyére vagy hát­.rányára sem szolgál az eredmény tekinte­tében. Hogy azonban a sok mulasztást és az ezzel járó osztályismétlést az adott szo­morú körülmények és súlyos, viszonyok közt minden vizsgálódás nélkül sokan a tanítóság rovására irják, szolgáljanak e sorok az okok npmesak további keresésére de megszüntetésére is. És a társadalom jobbjai ne a tanítók ellen, hanem mellett küzdjenek az emberiség legnagyobb ellen­sége, a sötétség ellen a fehilágosodott, 1­ságért s ne engedjék azt, hogy az iskola a iszeretet alkotása bünfenyitő intézménnyé legyen a mulasztások ujabbi szigorú bün­tetése által. A mulasztási okok felderítése és megszüntetheíése . céljából végeztesse­nek a menekült tanítókkal patronázs mun­kát e preveventiv intézkedéssel megelőzték a mulasztás bűnét, elkejrülíék a büntetést |s a család részéről az iskola felé nem száll áldás helyett átok. Szeretettel biztosítsuk a jövőt ! S a jövő : a gyermek. Női báj és rövid szoknya Stratz dr., a hágai egyetem hírneves tanára egy berlini lapban érdekes elme­futtatást közöl a női bájról, amely szinte győzelmesebb női tulajdonság, mint a szépség. Hiszen nagyon gyakran megesik, hogy a legszabályosabb arcú, legtökélete­sebb termetű nők hidegen hagyják a né­zőt, viszont olyanok, akiknek szépséghibái vannak, vonzák a férfiakat. — Hogy van ez?? — kérdezi a pro­fesszor és mindjárt meg is felel rá. Éppen ugy, mint ahogy a tudományban különb­séget tesznek az anatómia, vagyis a test funkcióinak .és életmegnyilvánulásainak tana közt, azonképen az életben is meg kell különböztetni az anatómiai szépséget a fiziologiai szépségtől, vagyis a tartás és arcckifejezés, mozgás szépségétől, melyet egyetlen szóval bájnak lehet nevezni. A bájnak természetes. fogalma azon­ban a kuítnrn épeknél az öltözködés befo­lyása következtében teljesen elveszett. A' szük ruhák, fűzők, a magassarku cipők folyton változtatják az ízlést és az öltöz­ködő nőre nézve egy, egész uj szépsége kódexet alkottak. Á professzor amellett száll síkra, hogy a testet meg kell szaba­dítani a felesleges bilincsektől és a bájt, már amennyire az illendőség megengedj magában a testben kell keresni. Ebben a tekintetben elismerés illeti meg Duncan Isadorát, aki a meztelen lábú- táncot meg­honosította. Később divatba jött a rövid szoknya és az fátlátszó tiarisnya is. Ez a legmerésszebb divat, amelyet valaha kita­láltak, mert kim életlenül megmutatja a nők leggyakoribb szépséghibáját, a csú­nya lábat, amelyet a hosszú ruha eddig eltakart. / A professzor egy német nagy város­ban kétszáz nő közül csak negyvenre akadt, akinek egyenes volt a lába, hetven­ötnek X ;, nyolcvanötnek pedig O alakú lába volt. Csakhogy a nők sohasem riad­tak vissza a testrészek el torzításától. Pél­da erre a fül keresztüllyukasztása, a láb megnyomoritása. Most is vakmerően mu­togatják csúnya lábszáraikat, mert a 'di­vat azt parancsolja. Eltekintve a yissz­értágulásoktól, amelyeknek gyakori oko­zói a tulvékony harisnyák, ez a divat pom­pásan illik azoknak a nőknek, akiknek az alakja karcsú és lábszáruk formás, egye­nes. A rövid szoknya azonkívül bizonyos tekintetben fiatalítja is a nőket, ami a férfiaknak a fiatalságot szugerálja. Vissza­visszaemlékeznek gyermekkorukra is auto­szuggesztio révén fiatalosabb lesz tartá­suk és mozgásuk, a férfiak pedig a meg­szokás következtében szintén fiatalabbnak látják őket /

Next

/
Thumbnails
Contents