Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 146-172. szám)
1921-07-28 / 169. szám
2 Ifi és nemzetgazdasági, egyben altalános ipari szempontból is mindkét oktatás nagy suiryal b]V. Ezt minden iparos mesternek' f>e TÍCIÍ látnia, de hihető, hogyne'is latjaSzeretjük hinni, hogy a hirtelen átmenet okozta az iskolamulasztások nagy száma okozta zökkenőt, ami később nem ismétlődik. Nem ismétlődhetik, mert garanciának tekinthetjük a huszadik század iparos mestereinek mindenképen feltételezhető in telligencíáját. Erre kell építenünk. Ebben kell bíznunk, hogy jól kiképzett uj generációt lehessen nevelni. De van egy másik és nemkevésbbé fontos feladat is. Ez pedig a társadalom intelligens tagjainak feladata. Ma már; az iparoktatás elhagyta azt a kort, amikor aZ »lnas« valóban inas volt. A »szaladj ide, szaladj oda« kora lejárt. Ma a legkomo,lyabb oktatásban kell részesülnie a tanulónak. Ez már beidegzett az iparoktatás területén és igy semmi akadálya annak, hogy a középiskolák alsó, de talán a felsőbb osztályait járt ifjak is ipari pályára lépjenek. Hazánkban az iparnak nagyobb a jövője, mint bármi más foglalkozásnak. Ezt a jövőt a képzett nemzedék hivatott a maga magaslatára emelni. Ne irtózzék tehát szülő és gyermek az ipari pályától. Mindkettő nemzetünk iparának és így e hon boldogulásának tesz nemes szolgálatot az ipar megbecsülésével. Mert magunk is csak ugy lehetünk értér kesek, ha a tisztességes becsületes munkát megbecsüljük és annak gyakorlatától sem irtózunk. Félre az álszeméremmél, amely jobban pusztít, mint a nyílt ellenség. Pisszer János. Iskola! ni itatások A statisztika kimutatta horribilis iskolai mulasztás igen alkalmas a megtévesztésre, az iskolára vonatkozó téves fogalmak alkotására, miért is szabad legyen a néma .számoszlopokhoz' kommentárt füzrii. n Amily lényegtelen eltérések vannak a mulasztások külső formájában, oly lényegesek a belső értékelésben. Az állam megadja ugyan a Jegyzés külső formáit, ide a "bevett szőkás szerint vagy felekezetenként ez mégis változatos. Igy látunk karikákat, dűlt kereszteket stb az igazolt mulasztásnál. Az állam megengedi a célszerűség szempontjából a mulasztások ceruzával való Jegyzését, mig a nyíregyházi ág. h. ev. iskolánál tentával követelik a külső csín érdekében. A levéltárba teendő naplók megkímélése céljából szokásban volt külön mulasztási naplók kiosztása, hova a tanító a napi mulasztásokat irta s innen tisztázta le aZ előmeneteli és mulasztási naplóba. Ez íüdvös szokást a papiros inség szakította félbe a naplók tisztasága és a mulasztások megbizhatóságanak rovására. Mert a (naponkénti forgatás által gyűrődik a napló avagy ha kímélés céljából másod vagy harmadnap iródik be a mulasztás, ugy; ez a hiteléből a feledés következtében iaj tanulóra előnyösen vagy hátrányosan vészit. E külsőségek után nézzük a mulasztások értékelésében az eltérő felfogásokat. Az eltérésekre az Utasitás-ok — gondnoksági, községi, iskolaszéki — rendeletek s az ezeket kisérő jegyzetek adják meg az impulzust. Ennek igazolásául álljon egykét példa: »Azon tanulók mulasztásai, kik az iskolai felvételi naplók szerint beiratkoztak ugyan, de legalább 30 napot nem jártak, mint iskolába nem járók lévén ki,mutatandók, a mulasztások rovatába nem szerepelhetnek.* — D. Szabó Mihály: Tani tók — tanítónők — jogai és kötelességei... — »A mulasztások jelzése függőleges vonás által történik, mely ha igazoltatik, vízszintes vonás által húzandó át. EZ alapon az igazolt mulasztásokról a tanév végén összesítés készítendő. <t — Utasítás 32. szakasz. — Az egyik szerint tehát szerepelnek a másik szerint pedig nem, mint mulasztók a kimaradt tanulók. Az egyik tanító a beiratástól kezdve év végjéig jegyezte a ruhahiány miatt hiányzó tanulókat, a másik 30 napig, a harmadik pedig- kimaradóttiiak tekintette. Az egyik a mulasztást igazoltnak vette, a másik pedig tudomást sem vévén erről, nem. Ruhahiány miatt gyermeknek mulasztania tulajdonképen nem volna szabad. Ha ezért mulaszt, a mulasztásért nem ő a hibás. A Gondnoksági XJtasitás 47. szakasza, az iskolaszéki Utasítás 57. szakasza szerint: »Ha az iskolába fel nem járatást a (gyermekeknek szegénysége* miatti ruhátlansága okozná, e bajon ,a gondnokság, illetőleg az iskolaszék vagy a község által segített, vagy pedig társulati uton, vagy, állami segély igénybevételével.« Már pedig a mulasztások óriási számát a ruhátlanság Okozta. Ha egy iskola 64, tanulója közül 35 hiányzott nőnapokon át ruhátlanság miatt, ugy egy hatalmas összegű mulasztást és a társadalmi közönyt is megtaláljuk, vagyis az iskolán és a nyomorgó családon kívül: a bűnöst. Az előmeneteli és mulasztási napló statisztikai rovatában a mulasztások órákban és félnapokban írandók. A' hittan csak egy óra. Van aki e mulasztást órákban jegyzi, van aki az Utasítás 164. szakasza értelmében félnapnak veszi. Ez az) utasítási szabály ugyan elég furcsa, mert egy órát mégsem lehet félnapi tanításnak venni. Ha ig]en, ugy akkor a következetes^ ség elvénél fogva a hetipiac alkalmával a gyakoribb 1—2 órai késéseket is be kellene vezetni félnapi mulasztásnak. És sokan be is vezetik. Mert nincs utasítás, renfdelet arra nézve, hogy a névsor mikori olvastassák fel és a mulasztást mikor jegyezze a tanító. Az egyik imádkozás után, a másik a 10 perces szünetkor, a harmajdik tanítás után eszközli a felolvasást és jegyzést. j Az egyöntetűség hiányzik a mulasztások jegyzése tekintetében ott is, hol egyhuzamban folyik a tanítás. A 9443—1877. s a 2601—198Ö. sz. rendeletek az egésznapi tanítás mulasztásainak jegyzéséről szólnák. Vannak, kik a félnapos tanítást egész napnak veszik épugy, mint az Utasítás követelte hittani 1 órát félnapnak. — Eltérések vannak a tömeges mulasztások bejegyzésénél is. Ha az idő rosszra fordulta alkalmával tömegesen hiányoznak a gyerekek, ugy egyes tantestületek a mulasztások szaporításának elkerülése céljából az 1—2 napi ilyen mulasztást nem írják be. Máshol és másik a történeti hűségnek bejegyzi. Nagy eltérések vannak a mulasztás igazolása vagy nem igazolásánál is. A mulasztást igazoló esetek (betegség, csapás családi ünnep) mellett számos elfogadható okot találhat az egyik tanító, mig a másik kétséges esetet lát fennforogni, vagy el nem fogadja az igazolást. Mert az egyik igyekszik minden körülményt megtudni, hogy a mulasztást megbocsáthassa, a máisik kételkedik, a harmadik katonás szigorral ítél. Nagyon sok igazolatlannak minőtett mulasztást lehetne igazolni, lvi iskolák helyett a családokat látogatnák s ha enyhítenék a nyomort. Akkor csak betegség, elemi vagy egyéb csapások, családi örönmapkor lenne mulasztás, melynek jegyzését sem az iskola, sem a statisztika nem tartaná érdemesnek ; mert a mulasztás jegyzése amúgy is improduktív munka, mely nem az életnek, csak a statisztikának készül. Lehet valakinek sok mulasztása és mégis jó tanuló, lehet valaki szorgalmas iskolalátogató s jelenléte meg sem ér egy hajtófát sem. Senki sem lapozgatja a 192"; julius 28 MII • II— naplókat a mulasztás és az eredmény összehasonlítása céljából; fedezésül nemi szolgál; tanitó, tanuló előnyére vagy hát.rányára sem szolgál az eredmény tekintetében. Hogy azonban a sok mulasztást és az ezzel járó osztályismétlést az adott szomorú körülmények és súlyos, viszonyok közt minden vizsgálódás nélkül sokan a tanítóság rovására irják, szolgáljanak e sorok az okok npmesak további keresésére de megszüntetésére is. És a társadalom jobbjai ne a tanítók ellen, hanem mellett küzdjenek az emberiség legnagyobb ellensége, a sötétség ellen a fehilágosodott, 1ságért s ne engedjék azt, hogy az iskola a iszeretet alkotása bünfenyitő intézménnyé legyen a mulasztások ujabbi szigorú büntetése által. A mulasztási okok felderítése és megszüntetheíése . céljából végeztessenek a menekült tanítókkal patronázs munkát e preveventiv intézkedéssel megelőzték a mulasztás bűnét, elkejrülíék a büntetést |s a család részéről az iskola felé nem száll áldás helyett átok. Szeretettel biztosítsuk a jövőt ! S a jövő : a gyermek. Női báj és rövid szoknya Stratz dr., a hágai egyetem hírneves tanára egy berlini lapban érdekes elmefuttatást közöl a női bájról, amely szinte győzelmesebb női tulajdonság, mint a szépség. Hiszen nagyon gyakran megesik, hogy a legszabályosabb arcú, legtökéletesebb termetű nők hidegen hagyják a nézőt, viszont olyanok, akiknek szépséghibái vannak, vonzák a férfiakat. — Hogy van ez?? — kérdezi a professzor és mindjárt meg is felel rá. Éppen ugy, mint ahogy a tudományban különbséget tesznek az anatómia, vagyis a test funkcióinak .és életmegnyilvánulásainak tana közt, azonképen az életben is meg kell különböztetni az anatómiai szépséget a fiziologiai szépségtől, vagyis a tartás és arcckifejezés, mozgás szépségétől, melyet egyetlen szóval bájnak lehet nevezni. A bájnak természetes. fogalma azonban a kuítnrn épeknél az öltözködés befolyása következtében teljesen elveszett. A' szük ruhák, fűzők, a magassarku cipők folyton változtatják az ízlést és az öltözködő nőre nézve egy, egész uj szépsége kódexet alkottak. Á professzor amellett száll síkra, hogy a testet meg kell szabadítani a felesleges bilincsektől és a bájt, már amennyire az illendőség megengedj magában a testben kell keresni. Ebben a tekintetben elismerés illeti meg Duncan Isadorát, aki a meztelen lábú- táncot meghonosította. Később divatba jött a rövid szoknya és az fátlátszó tiarisnya is. Ez a legmerésszebb divat, amelyet valaha kitaláltak, mert kim életlenül megmutatja a nők leggyakoribb szépséghibáját, a csúnya lábat, amelyet a hosszú ruha eddig eltakart. / A professzor egy német nagy városban kétszáz nő közül csak negyvenre akadt, akinek egyenes volt a lába, hetvenötnek X ;, nyolcvanötnek pedig O alakú lába volt. Csakhogy a nők sohasem riadtak vissza a testrészek el torzításától. Példa erre a fül keresztüllyukasztása, a láb megnyomoritása. Most is vakmerően mutogatják csúnya lábszáraikat, mert a 'divat azt parancsolja. Eltekintve a yisszértágulásoktól, amelyeknek gyakori okozói a tulvékony harisnyák, ez a divat pompásan illik azoknak a nőknek, akiknek az alakja karcsú és lábszáruk formás, egyenes. A rövid szoknya azonkívül bizonyos tekintetben fiatalítja is a nőket, ami a férfiaknak a fiatalságot szugerálja. Visszavisszaemlékeznek gyermekkorukra is autoszuggesztio révén fiatalosabb lesz tartásuk és mozgásuk, a férfiak pedig a megszokás következtében szintén fiatalabbnak látják őket /