Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 146-172. szám)
1921-07-03 / 148. szám
julius 3 •*JMMMMMMRNMMMC»-.* XMIN*>MTM*NR '<TW JM MI WM W SzaboEcswmep izdáihoz „Megnehezült az idők járása felettünk !" Súlyos küzdelmek után ínég súlyosabbak előtt áilunk. Ami fájdalom, kétség, keserűség, csaiódás és veszteség: mind osztályt észül jutott nemzedékünknek. A megpróbáltatások e súlyos idejében mindenkire nézve a végsőig megfeszített munka az élet egyedüli lehetősége Ez a gondolat uraija egész valónkat, amikor a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesületnek a jövőben való tevékenységenél a határokat megvonni s a célokat kitűzni akarjuk. Az egyesület, amely tagjainak erkölcsi és anyagi támogatására, a mezőgazdaság ügyének a vármegyében fejlesztésére alakult, feladatának mindig becsületes elharározásokkal, buzgó igyekezettel kivánt megfelelni Elismerés és hála érte nagynevű, érdemdús régi elnökeinek s kötelességérző tagjainak S hogy a célt mindenben el nem érte, nem ők voltak az okai; nem az egyesület lett hűtlen önmagához, hanem az idők vágtató hullámai csaptak rajta keresztül. Eltűntek az egykor nyugalmas idők, megváltoztak, súlyosabbakká lettek munkája feltételei, az eredmény lehetősége. De változott, súlyosbodott az egyesület munkájának jelentősége is. Ma, amikor nincs feladat, ami jelentéktelen, nincs erő, ami felesleges volna s amikor politikában, társadalomban s gazdaságban egyaránt az összes erők tömörítésére van szükség, ha az elpusztult romokon egy uj világot akarunk felépíteni : össze kell fognunk keményen és becsületesen, kiegyenlíteni az ellentéteket, áthidalni a távolságokat s együtt, vállvetve haladni az uj honalapítás nehéz, göröngyös utam. Vitatni sem lehet, hogy egész jövendőnk, feltámadásunk és boldogulásunk kulcsa gazdasági erőink okos kihasználásában, "új erőforrások teremtésében rejlik. Ezen kell alapulnia állami és társadalmi berendezkedésünknek, belső és külső po litikánknak s egykor fényes hatalmi helyzetünk visszafoglalásának. Ebben a tudatban reá kell jönnie minden gondolkozó embernek, hogy épen e célokat szolgáló egyesületünk odaadó támogatása mindnyájuknak nemcsak kötelessége, de erkölcsi s anyagi tőkéink okos és gyümölcsöző befektetés is. Hiszen ha végig pillantunk a ma mindannyiunk fqntos, sokszor létérdekeit érintő kérdések özönén, önkéntelen s szinte ösztönszerűleg támad a gondolat bennünk, hogy segítséget, támaszt kell keresnünk, inert saját erőink n^m elegek az elénk tornyosuló akadályok lebirására. Messze túlhaladja ez írás kereteit mindama kérdések részletes ismertetése, amelyekben egyesületünk s a gazdatársadalom egymás kölcsönös támogatására van utalva, de ezek néhány legfontosabbja is világosan mutatja, mennyire érdekünkben áll az egyetértő tömörülés súlyának latbavetése. A földbirtok helyesebb megosztását célzó törvényt, helyesebben az eszmét elvitázhatatlanul a korszellem szülte s nincs e vármegyében földbirtobos vagy gazda, aki azt nem teljes megértéssel fogadná.. De amig egyrészt minden tőlünk telhetőt el keli követnünk s el is fogunk követni arra, hogy az arra igazán érdemesek s hivatottak földbirtokhoz jutva hasznos és productiv tagjai legyenek társadalmunknak, másrészt a leghatározottabban s minden rendelkezésre álló eszközzel küzdenünk kell s küzdeni fogunk a földbirtok minden észszerütlen, igazságtalan, inproductiv egyedeket teremtő s egész gazdasági fejlődésünket fenyegető felaprózása ellen. Hivei és ielkes előharcosai leszünk az igazságos és méltányos közteherviselésnek, de ellenségei minden olyan megadóztatásnak, amely egyik foglalkozási ágat vagy társadalmi osztályt a másik rovására előnyben részesít s ebből a szempontból leszünk tárgyilagos bírálói az uj adójavaslatoknak s védelmezői gazdatársaink jogos érdekeinek. Küzdeni fogunk a szabad forgalom elvének diadaláért, mert ebben látjuk az igazán helyes, egyenes utat a kereslet és kínálat, a vevő és eladó érdekeinek igazságos és méltányos kielégítésére s célunk soha sem volt az, hogy mezőgazdasági productumainknak fogyasztók, kereskedelem, ipar vagy munka rovására előnyárakat biztosítsunk, de igenis az, hogy terményeink árát ne nyomják mesterséges kényszer rendszabályok a világpiac forgalmában természetes uton kialakuló árak akkor, amikor védvámok biztosítanak aránytalan előnyöket a hazai ipar és kereskedelem számára. A világégés romjain meginduló lázas reconstruáió munkában is ki kell venni részünket s ha nem akarunk végkép lemaradni s lassan elpusztulni, lépést kell tartanunk mezőgazdaságunk fejlesztésében is az újkor szülte követelményekkel. Félre állani.avagy kitérni nem lehet, mert összecsapnak felettünk a világverseny háborgó hullámai. Növelni kell földjeink terméshozamát, nemesíteni állatainkat s megteremteni mezőgazdasági iparunkat. Mi e célokra egyesültünk s minden tudásunkat, Isten adta tehetségünket, munkánkat készséggel bocsátjuk egyesületünk szolgálatába, hogy utbaigazitással, tanáccsal, tanítással, jó példával s ha kell — anyagi eszközökkel is támogassuk egymást. Felolvasások, szabad előadások utján fogjuk megismertetni gazdatársainkat a mezőgazdasági téren is rohanó léptekkel haladó tudomány minden vívmányával ; kiállítások, díjazások, versenyek rendezésével akarunk buzdrani az intensiv, productiv munkára s elismerni a kivivolt eredményeket; gépek gazdasági eszközök, nemes tenyészállatok, vetőmagvak olcsó beszerzésével, terményeink előnyös értékesítésével elősegíteni az eredményes gazdasági munkát s minden odaadásunkkal egyetértést, összhangot teremteni a mezőgazdasági tőke s munka néha ellentétesnek látszó, de valójában égy célt szolgáló érdekei között. Elvitázhatatlan, hogy vármegyénket ma — reméljÜK csak ideiglenes — a megszállott területekkel közvetlenül érintkező politikai határai, változatos, gazdag növény és állatvilága, sokoldalú terinelŐKépessége. dus talaja, népének szorgalma és kitartása, egész kulturája nemcsak e kis Csonkaórszág, de egész közép Európa szellemi s gazdasági fejlődésének hitalmas tényezőjévé teszik. Szükségtelen sokat beszélni arról, hogy egy erős egyesület, amely egyesíti magában e tényező minden elemét, e vármegye egész gazdaközönségét s annak támogatására hivatott testületeit és egyéneit Mily nagy fontosságú és áldásos munkát végezhet, de kétségtelen, hogy a sikernek első sorban ezek tömörülése, harmonikus együttműködése s mindnyájunk lelkes áldozatkészsége az alapfeltétele s hogy* mindehez teljes egyetértésre, szívvel, lélekkel való együttműködésre van szükség ! S ezt érezve, bizalommal és reménységgel hivjuk Szabolcsvármegye gazdáit a tömörülésre ! Célunk világos! Segíteni egymást mindenben és mindenütt, ahol egyedül gyöngék vagyunk. Összekapcsolni a szétforgácsoltán meddő, egyesülten hatalmas erőket! Megvédeni jogos egyéni és közös érdekeinket, de megérteni s méltányolni mások jogait. Eszközeink tiszták s becsületesek s egymás kölcsönös önzetlen támogatásával lehetetlen, hogy célra ne vezessenek. Gazdatársaim! Jertek egyesüljünk, mert egységben van az erő ! Nyíregyháza, 1921. junius 29-én. Dr. Ujfalussy Dezső, a Szabolcsvármegyei Gazd. Egyesület elnöke. — Az erdélyi magyar színházak államosítása A csstoit területeken működő magyar színtársulatok igazgatóit körrendeletben értesítették, hogy a színészetet és benne a magyar színészetet is államosítani akarja a bukaresti kormány és meg akirja vásárolni a színtársulatok felszereléseit is. A kormánynak e tervével az ősszel tartandó szinészkongreszuson is foglalkozni fog. ESsskívánafra szombaton újból Dr. NÉMETH zenetanár hegedül -Mozgóban. a Városi 6542 /
