Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 146-172. szám)

1921-07-24 / 166. szám

sel egyenlíthető ki, a hátralékos kamat­terhekkel. 1 Kénytelenek vagyunk visszaemlékezni régebbi írásainkra. Már jó ideje, hogy megoldatlannak neveztük azt a kérdést, hogy az adósságok visszafizetése nem ál­landó értékmérővel számított kulcs sze­rint, hanem mindenkor a magyar korona­értékkel történt. Senkisem mondja, hogjyi ez, a korona értékcsökkenése idején nem voit igen előnyös az adósok részére. De most, ha^majd a korona várható javulása valóban is bekövetkezik, igen kellemet­lenné válliatik az adósokra és igen elő­nyössé a hitelezőkre nézve. Amikor azt mondottuk, hogy semmi­képpen sem helyes az államadó ságioknak romló tendenciájú valuta mellett való visszafizetésébe egyszerűen belényugodni, akkoriban egy cikk készült megtámadni e felfogásunkat azzal, hogy íme az a tők© első feljajdulása. Pedig épen nem ez volt. De vájjon most, ha majd jó koro­nákkal kell visszafizetni a rossz koronák­ban vett kölcsönöket, vájjon minő feljaj­dulások és halálliörgiések lesznek vájjon?? Kétségtelen, hogy az aranyvalutáris számításra való áttérés, minden ellenkező felfogás ellenére js a leghelyesebb. Ha pe­leiig Hegedűs Lóránt belátta azt, hogy az ingatlan vagyonváltságnál ezt a módot buzavalutában, illetve ennek formájában be lehet, mert be kell hozni, akkor nem látjuk be, miért ne lehetne ezt a gazdasági élet minden vonalán és arany valutában, arany koronákban kifejezetten ugyanúgy alkalmazni?? Volt idő, amikor a fizető eszközöknek egész légiója volt használatban. Ahány ki­rályság. ahány fejedelemség, annyi pénz­nem volt. A kereskedők akkor mérleget ; hordoztak magukkal, nemcsak a porté- ; kák mázsálására, hanem egy finomat, a pénz mérlegelésére. És akkoriban a ke­reskedelem nem volt olyan kifejlett, mégis igen pontosan el tudta számolni a 'külön­féle valutáris értékeket. Az előbb mondottaknál ez a kompli­kált és a régi kereskedelemben divott el­számolás sokkal egyszerűbb lenne. Arany­koronában számitani ma sem nehéz, hi­szem a schveizi frank az értékmérő, amelyi­hez igazodnunk lehet. A mi arany koro­nánk 5 százalékkal állott mindig magas­sabban. Ha tehát ezt az 5 százalékot nem tekintenők, akkor a zürichi jegyzés nem 1 havonta és előre megállapítottan, amint az ingatlanválság javaslat mondja, hanem na­ponta megadhatná azt a kulcsszámot, amellyel mindannyiszor számolni kellene, ha akár az ingatlanváltságösszeget, akár bármiféle adósságösszeget is kellene fi­zetni. Csupán az elszámolásoknak kellene aranykoronákról szólaniok, vagy, frank­ról és azok is mindig helyes képet nyújta­nának. Vagyis tehát ne buzavalutáról beszél­jünk, hanem ha az a felfogás már még a pénzügyminiszter agyában is gyökeret ta­lált, hogy állandó értékmérő szükséges, akkor térjünk mái- végre reá az egyedül helyes értékmérőre, az arany, valutára, ná­lunk az arany, koronára. Pisszer János. — Pótvizsgára előkészítek német nyelvből bükott középiskolai növendéke­ket. Virág-utca 8. Ókori leletek Nyíregyházán A törvényhatósági utak készítésénél sok őskori tárgy került napfényre a mun­kások ásója nyomán régészeti leletekben gazdag vármegyénkben, azonban a meg­őrzésre méltán érdemes régiségekből egy­kettő ha került vármegyei muzeumunkba, legtöbbször széjjelromboltatlak s a ké­szülő úttestbe hordatva a tudományra nézve Őrökre megsemmisültek. Annál na­gyobb elismerés illeti Márkus Dávid fő­mérnököt, ki a régészet iránt előszeretettel viseltetvén, a felszínre kerülő vastárgyak, cserépedények, csontok s más tárgyakra a munkások figyelmét felhívta és surü érint­kezései-alkalmával azokat tőlük számon­kérte. Neki és Ferenc Mihály munkafelü­gyelőnek köszönhető, hogy a muzeum ré­szére megmentették, összeszedték a kü­lönböző korból származó leleteket, még akkor is, ha azokból csak töredékek ma­radtak meg. A most készülő nyíregyházi—büdr szentmihályi útépítésénél a következő he­lyeken akadtak a munkások értékes régi­ségekre. 1. Nyíregyházától 4 km.-re bronzkor­szaki temetkezésre, hol egy hatalmas ége­tett embercsontokkal telt urnát találtak, melynek öble fölött a felső részen lyukak vannak. Mellette kisebb, szükszájü fekete agyagból való edény és egy, igen szép, rit­kaságszámba menő .cinobervörös falu edény kréta betétes, cikk-cakkos és pár­huzamos vonalú díszítéssel, mely ránk nézve annyival inkább értékes, mert ez­ídeig alig néhány hasonló töredéket őriz muzeumunk. 2. A várostól 16 km.-re találtatott a Kr. e. évezred második feléből származó úgynevezett La Téue lelet, mely a követ­kező tárgyakból áll: égetett csontokkal telt tálból, finoman iszapolt anyag[u sárga szi— nü, magas fülü csuporból, egy kisebb és egy nagyobb bögréből, továbbá egy tipi­kus vaslándzsából és vörös/szinü simító kődarabból. 3. 18 km.-re bronzkori csücskös diszü edénytöredékek, tál és edényfenék dara­bok ásattak ki. ' 1 4. 23 km.-re egy ep csuprot és 2 tíiarabl körkörös diszü ágyag gy%ngyöt leltek, me­lyek szintén &. bronzkorszakból valók. 5. Büdszentmihály községhez mintegy, 4 km.-re a Fehér szik tó közelében kerül­tek elő: ép csupor, 2 darab karcolt, való­színűleg krétabetétes edénytöredékek, egy, festett cserép továbbá egy benyomásos di­szü nagy edény széle és sok más vastag­falu kisebb és nagyobb edénynek darabjai. Kívánatos, hogy a vármegyében épülő többi utak munkálatainál előkerülő tár­gyak is Összeszedessenek és megmentes­senek, melyeknek, mivel anyagi értékkel nem birnak, megyénk muzeumában van megfelelő s legméltóbb helyök. XcgUs bor f dr&ga fa Nyireg?ház». julius 23- S&jót tudósítónktól Összeverődtek a felhők az árdrágítók feje fölött. Egy darabig nevettek rajta, de most, hogy a bíróság irgalom nélkül rájuk! húzza a vizes lepedőt, megindultak a ke­serű csepek a lelketlen uzsorások szemei bői. Három ítéletet hozolt az uzsorabiró­ság folyó hó 21-én Kosinszki Károly el­nökletével. Saliga József és Ferkó Mihály nyír­egyházi lakosok folyó évi január 31-én ki­használva az akkori nagy fahiányt és hi­deget, 2000 koronát fizettettek két köbmé­ter fáért ÍWeisz Ignácnéval. Az uzsorabi­róság egyénenként négy hónapi fogházra és 1000 korona lefizetésére ítélte őket. Az ítélet jogerős. A vendéglősökre is rájár la rud. Grósz Adolf tiszalöki vendéglős 1920. okt. havában 1 liter tokaji, die ecetes és at egészségre is ártalmas bort 70 koronáért adott el egy társaságnak. Ezért a bíróság 3 havi fogházra, 1000 korona pénzbüntetés re és iparengjedélyéüek elvesztésére ítélte, továbbá 2 évi Időtartamra a szeszes ita­lókkal való kereskedéstől is eltiltotta. Azj ítélet ellen ugy az ügyész, mint vádlott és védője semmiség! panaszt jelenteitek be. Szúnyog József mátészalkai vendég­lős 192<). julius havában 2 deci borpárlah tot 56 koronáért adott el. 2000 korona fő, és 100 korona mellékbüntetést kapott. — Vádlott és az ügyész semmiségi panasz^­szal éltek. A bíróság elrendelte mindhá­rom ügyben hozott ítéleteinek közhírré tételét. De ezek még csak apró bűnösök. A< hatalmasak azután jönnek. A munkások is az apró bokrokat vágják ki először, hogy a hatalmas törzshöz hozzáférjenek. És itt van még munka elég. á kaionai spoztmmóoy rw A FÖLDES-féle I IHIargit-Cxéme POUDER és SZAPPAN békebeli minőségben b 6688 mindenhol újból kapható. Világhirü arcszépitő 1 szer, zsírtalan, ártalmatlan. Rögtön szépit. ! SSSL Dr. Földes és Hehs, I., Bertalan-utca 6. sz. Nyirogyházs, jul. 23 (Saját tudósitócktól) Egy nap már lement. Ugy a céllövő, mint a lovasverseny kellemes meglepetés­sel és megelégedéssel töltötte el a rnegí­jelent közönséget. Nagyszerű látványossá­got, igazi gyönyörűséget nyújtottak a ver­senyen szereplő katonák. Az erős karu, biztos szemű legények pompás találatai, a délcegen, ércszoborként ülő lovasok ^vad vágtatása Árpád magyarjait juttaxta eszünkbe. És Árpád katonái ők, az újon­nan honfoglalásra induló Árpád katonái, akik nem rettennek meg a fenyegető ve­szélytől, nyugodtan, nem rebbenő szeme­méi, acélos karral várják a támadást. A holnapi verseny reggel 8 órakor kezdődik a kerékpárversennyel. Az indu­lás a Kállói-utca és Honvéd-utca találko­zásánál történik, ahonnan a versenyzők a nagykállói templomig kerekeznek és vissza. Délután 4 órakor kezdődik a tu­lajdonképpeni diszünnepély a bujtosi Sporttelepen. Ennek menete a következő,j Felvonulás zenével. Hymnus — katona­zene. — Svédrendszerü szabadgyakorlat­tok zenével. Athletikai versenyszámok. —. Kézigránát és géppuskás verseny. Zenés felvonulás díjkiosztáshoz. Szózat. Elvonu­Nagy válas2téh mindennemű bútorokban és Thonet székekben SUHANESZ LAJOS butorcsarnokábangőr.kath.parocliia

Next

/
Thumbnails
Contents