Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 146-172. szám)
1921-07-21 / 163. szám
állapotáról elrettentően szomorú 'jelentést tett a mult közigazgatási bizottsági ülésen vármegyénk tanfelügyelője. ' Csak azt az egy tételt ragadom ki belőle, hogy a vármegye több mint 49 ezer tanköteles (gyermeke közül a 6-ik osztályba mindössze 536 tanuló járt. Az ötödikbe is .csak valamivel több. Jól tudjuk, hogy az elemi oktatásnak a gombját ezekben az osztályokban teszi fel a tanitó. Az alsó négy osztályban megtanítják a jgyereket írni, olvasni, egy. keveset számolni. Tanítják egy kis katekizmusra, ótestámentumi históriára stb. De amint tanfelügyelőnk megjegyezte, épen ezekben az osztályokban t. i. az ötödikben és a hatodikban következnek a (gyermekeknek oly irányú oktatása, amely. a földrajzi, állampolgári, történeti ismeretek által azoknak egy kis u. m. primitív műveltséget nyújtana. Itt következnék jel a tanulók fejlettebb értelmének, hazafias gondolkozásának, nemzeti érzésének csiszolása, fejlesztése, hogy azok beidegzése után Utgv kerüljenek ki az életbe, mint a hazának, nemzetnek nevelt egyéniségek, a jövő reményei, kincsei és nem mint tájékozatlan, gondolkodásra, magasabb érzésre teljesen képtelen útszéli gyomok, a melyek az első hivatatlan és káros befolyásra, TOSSZ példára akarat nélkül dőlnek lye s lesznek haza és vallás-ellenes áramlatoknak kész melegágyai. Ezek nélkül az alapismeretek nélkül ugyan mi fogalma lehet az életbe kikerülő ifjúnak nemzetünk múltjáról, jelenéről, a j nagy világban elfoglalt helyzetéről 1, mi fogalma lehet az általános műveltség, vagy ! a nemzeti műveltség különös értékeiről?? i Elrettentő, ha elképzeljük, hogy a nép gyermekének halvány fogalma sincs ar- ] ról, hogy ki volt Petőfi Sándor, ki volt 'Arany János, ki volt Munkácsy Mihály, Feszty Árpád, Benczúr Gyula?? Fogalma sincs, hogy voltaképen ki is volt az a Rosssuth Lajos, Széchényi István, Deák Ferenc?? El se tudja képzelni, hogy mi Tán terem az állampolgári kötelesség, vagy az állampolgári jog. Micsödia közös érdekek és kötelességek fűzik Össze az állampolgárok millióit egy családba, egy, érzésbe? Mi az a varázs, amely a multak felemelő és lesújtó, de mindnyájunkkal közös történeiéből árad a nemzeti érzésre hangolt lélek felé??? Nagyon jól jegyezte meg a tanfelügye lő, hogy félelmetes az az ür, ami a tanult középosztály és a műveletlen nép gondolat világa között található s amely tátongó ür épen a műveltségbeli különbözőségre vezethető vissza. Míg a középosztály a tanultság révén át meg át van hatva nemzetünk múltjának nagy tragédiáiból merített hazafias érzéstől... addig az ezékkel teljesen ösmeretlen, tanulatlan tömeg, amely (gondtalanul éli a ímaga mindennapi tenjgéletét s egyedül a röghöz és anyagelvies kérdésekhez kötve, nem képes felülemelkedtni a mindennapi kenyér száraz problémáján, mindezekkel a kérdésekkel mit se törődíve, közömbösein halad el nemzetünk összeomlásának szörnyű mélyséségei felett. A középosztály a háborús konjunktúrák keserves nélkülözései között is, egy magasabb eszményi világ felé fordított tekintettel, kiéhezve, soványan, rongyosan is együtt szenved a szenvedő nemzettel, azaz, hogy egyedül szenvedi a nemzet minden szenvedését... addig) aránylag jólétben élő parasztsági nemtörődiő közöm r bőséggel veszi a dolgok szomorú fordulását és Egyébre se gondol, minthogy nyugodtan művelhesse megmaradt földjét, drágán adhassa termékeit.... Mit neki az elszakadt testvérek kálváriája, a menekültek panaszos fohásza!!?? Hja, nem jártak az ötödik és hatodik osztályba s nem lett beléjük nevelve egy kis nemzeti érzés. Most látjuk, hogy mi az a nemzeti műveltség, mi az a népnevelés. Sorompóba mindenki! akire tartozik s akinek egy kis befolyása van ennek a szomorú helyzetnek mefgváltozatátására! A nemzet az ország, a haza jövője ellen vét mindienki, aki akár szándékosan, akár gondatlanul, vagy nemtörődömséggel tovább vétkezik. Itt mindenkinek a helyére kell állani s mindent el kell követni az iskolakerülés (megszüntetésére, a népnevelés fokozására! Azt olvasom egy hindii bölcs írásaiból: ' »A tiídomány az, ami szabadságunkra van.« • i Csak ettől várható haladás. Ettől várható a lelkek felszabadulása a 'közöny bilincsei közül. Csak ettől várható magasabb felfogás, eszményi gondolkozás. E nélkül lent járunk a föld porában, az anyag rabjaiként s el fogunk veszni, mint egy nyári nap hevében elolvadt zsirtömeg. Lendület kell. Szárnyak kellenek. És ezt csak a lelkiekben való gazdagság, a műveltség adhatja meg. S- Szabó László. mussneMaei lét napos katonai sportünnepély lesz Nyíregyházán Nyíregyháza, julius 20 Saját tudósítónktól Egyre jobban es jobban terjed a sport szeretet. Nemcsak a civilek közt. Hatalmas friss erővel induló tábor lép fel a sportok mezején, a magyar katonák tábora. A magyar nemzetnek olyan katonákra Van szük 1isége, akik erőisek, fürgék, de körültekintők, eszesek. Ez Volt az ideálja a görög katonai nevelésnek. Ez az, ami katonáink büszke sportlobogójára van róva: ép testben ép lélek Kire támaszkodhat ez az elhagyott, szomorú ország, ha nem a saját fiaira ? Kik fogják felemelni a sárbavetett szobrot a régi szent magaslatra ? Az erős, ügyes magyar katonák. Erőpróba lesz a szombat és vasárnapi sportünnepély, hogy, vannak még izmos magyar ifjak, akik a sportban is láváinak, de ha kell másutt is megállják a helyüket: íaz ellenféllel szembén. Folyó hó 23-án és 24-én lesz a sport csaknem valamennyi agát felölelő ünnepély. Olyan látványosság lesz az, amilyen nagyszabású sporteseményt Nyíregyházán rendezni még nem sikerült. 23-án délelőtt 8 órakor kezdődik az ünnepély a lövőtéren, hol céllövőverseny lesz, délután fél 6 Őrai kezdettel pedig lovasverseny a Jiuszárlaktanyában A következő nap reggelén 8 órakor kerékpár-verseny kezdődik. Az indulás a Kállói-utca 5és Honvéd-utca találkozásától történik s a versenyzők egész a nagyfcállói templomig mennek és vissza. Ekkör kezdődik ia ítulajdonképeni diszünnepély ia Nyelve bujtosi sporttelepén délután 4 órakor. Ennek menete a következő : Felvonulás zenével. Hynmus (katona zene). Svétlrendszerü szabadgyakorlatok Zenével. AthI etikai versenyszámok. Kézi gránát és géppuskás verseny. Zenés felvonulás dijffdősztáshoz. Szózat. Elvonulás. Az athletikai yersenyen eldöntésre kerülnek : 1. 60 m. sikfutás, tisztek, önkénterisek. 2. 100 m sikfutás, legénységnek. 3 Sulydobás, nyiltverseny. 4. 100 m sikfutás. tisztek, önkéntesek. 5. Gerelydobás, nyiltverseny. 6. Magasugrás, egyéni és csapatverseny. 7. Járőrverseny, 3 km. távon járőrfelszereléssel. 8.1500 m sikfutás, nyilt verseny. 9. Diszkosz dobás, nyiltverseny. 10. Távolugrás, iegyéni és csapatverseny. 11. 400 m sikfutás, nyiltverseny. 12. Céldobás kézigránáttal. 13. 3000 m sikfutás nyiltverseny. 14. 4x100 m. stafétafutás A verseny elnöksége : Dr. Jármy Béla főispán, Mikecz Xstván alispán, dr. Bencs Kálmán polgármester, öehm Tivadar (ezredes, Rev.czky László ezredes. Viola Jenő; ezredes, Vincze Andor őrnagy. Nagyon szép es gazdag a műsor, ugy, hogy büszke Öntudattal fogjuk végignézni a sport Valamennyi ágában egyformán kiváló katonákat, akik egy ujabb erénnyel,a sport buzgó ápolásával gazdagították a katonai erények számát. Pogány György hangversenye Nyíregyháza, jul 20. Saját tudósítónktól Tegnap megemlékeztünk arról, liogy hétfőn ritka zenei élvezetben lesz része a nyíregyházi közönségnek. Azóta már a falragaszok is megjelentek és hirdletik a hangverseny hatalmas programmját. A zeneértő rögtön látja, hogy itt egy kivételes tehetségjü énekesről van szó, aki istenadta adopiányát bőkezűen osztogatja. Nem kim éli magát és olyan tartalmas műsort nyújt, hogy még a legtelhetctlenebbek is meglehetnek vele elégedve. A hangverseny műsora a következő: 1. Wagner: Sigmund tavaszi dala. 2. Schum!an: Die beiden Grenadieren. 3. Henschel Morgenhvmne. 4. Puccini: Tosca nagy áriája. 5. Dienzl: Liliomszál. 6. (Wagner; Lohengrin búcsúja. 7. Schubert: Frühlingstraum. 8. Verdi: Troubadour nagy áriája. 9. Schubert: Doppeljganger. 10. Wagner: Tannhauser Vénuszdiala. 11. Kacsóh: Rá r kóczi megtérése. A falragasz közli a külföldi zenei Szaktekintélyek véleményét Pogány György művészetéről. A véleményeket a következőkben adjuk: Bruno IWalter a müncheni udvari opera főzeneigiazgatója: Pogány melegl és hatalmas hangja rendkívüli s a mód, mellyel nagy tudását csakis művészi céloknak szenteli, neki a Hőstenorok legkiválóbbjai közölt biztosit első helyet. A! müncheni udvari opera ifőintendása Pogánynak 1917-ben szerződést ajánlott. — Kari Kittel a bayreuthi ünnepi Wagnerjátókok karmestere ezt mondija róla: Pogánynak tüneményes hanganyaga £s hatalmas tudásia tvan. (Wagner Siegfried a nagy zeneköltő fia a legközelebbi ünnepi játékra őt szemelte ki Tannhausemek. Wi. Reichle bécsi udvari 'titkár: Pogányt második Carusonak mondja tökéletes előadása és mesteri énekiskolája alapján. — Hülsen gróf a berlini udvari opera intendánsa; Potgány az udvari opera előadásán Lohengrint oly szenzációs sikerrel énekelte, hogy a művészt nyomban egy Cikioson át való vendégjátékra felkértem és szerződtettem. A hangverseny hétfőn este lesz a Városi Színházban, amely ez alkalommal át lesz hűtve, ugy, hogy. bármilyen meleg is lesz az időjárás, a hangverseny hallgatói ezt nem fogják érezni. _ , ,