Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 121-145. szám)

1921-06-18 / 136. szám

Nyíregyháza, 1921. junius 16. * Csütörtök XLII. évfolyam. * 134. szám. SZABOtjOStiMMEOTE ÉS M¥ift£OffMAXA VÁROS HIVATALOS KAPtLAPJA írrt : 9M K. n*3y»d«vr* 98 K, «*r* *M K ttltm ajy l*éM»r« >0 IC JÓSA EL.BK S. UMBÓ UULÓ &e*<*eszi&»éf és kÍ*46Mv«tal: Hívatlan prokatoroskoúás Tegnapelőtti számunkban egy örvende'es híradás jött baranya és Pécs kiüritéíéról. Az őrömhirbe egy kis üröm is vegyült, amennyi­ben budapesti tudósítónk szarint az ott tartóz­kodó kommunisták mozg?.Jmst indítottak a szerb megszállás meghosszabbítása erdekében és mintegy 6000 aláírással kérvsi.yt juttattak Belgrádba az iránt, hogy a szerbek továbbra is maradjanak A hír idevonatkozó része szóról szóra következőképen hangzik: A kommunista népvezérek és haza­árulók azonban mindent megtesznek, hogy a magszállást nőhány héttel meghosszab­bítsák. A pécsi zsidók Kunfit ós Garamit hívták le Pécsre, hogy járjanak közbea a megszállás meghosszabitása érdekeben. Gyűjtőivet köröztetnak, amelyen mintegy 6000 aláíró, többnyire pécsi és környékbeli zsidó keri a szerb megszállás meghosszab bitasát. A kérelmet Linder autón vitte Belgrádba. Első olvasásra nyilvánvaló, hogy itt a hangsúly nem a zsidókon, hanem a kommu­nistákon és hazaáru ókon nyugszik. Minden elfogulatlan és tárgyilagos olvasó tisztában van vele, hogy a zsidók közül is csak azok irták alá a szóbrn forgó kérvényt, akik kommunisták, vagy padig a szerb meg­szállás alatt annyira behódoltak a megszálló hatalom előtt és opportonitásból annyira azo­nosították magukbt a szerb érdekekkel, hogy magatartásuk miatt a szerbak kivonulása, helyesebben a magyar nemzeti hadsereg bevo­nulásától aiapos okuk van az aggodalomra. Eszünk ágában sincs az általánosítás és távol áll tőlünk annak feltevése, hogy az összes pécsi zsidók hazaárulókká váltak volna és a szóban forgó kérvényt mind aláirtak volna. A hol a bír „pécsi zsidókat" említ, azt ilyen éltelemben vettük és nigyon sajnálnók, ha elfogultak és túlzók annsk más értelmet tulajdonítottak volna. Ennyiben, de csakis ennyibea híradásunkat korrigáljuk, illetve annak értelmét ekként magyarázzuk. Bizonyára Pécsett és Baranyában is so­kan, nagyon sokan vannak hazafias&n gondol kodó zsidók, afcik époly epedve várják a ma­gyar uralom visszaállítását, mint ahogy a mi jóérzésű zsidópolgártársaink várták annak ide­jén a román csapatok kivonulását Nem felej­tettük el, hogy a mi zsidópolgártarsaink kőzött is voltak Klár Gusztávok, Bodor Zsigmondok stb. akik nem bogy egy gyékényen árultak volna a nemzetközi kommunistákkal, hanem akiket épen ezek hurcoltak el tuezul magukkal. Minden elismerés és tisztelet. Semmi okunk nincs ínnak feltevésére, hogy Pécsett éí Baranyában is ép ilyen t* helyzet. A mi szomorú R dologban, az az. hogy a híradás szerint a 6000 alairó .többnyire pécsi és környékbeli zsidók'" közül került ki. A hír olyan forrásból jutott hozzánk, a mely nagyon ia me^bizható s igy annak jó­hiszeműsége és jólértesültsége tekintetében DÍÜCS okunk a kételkedésre. Amiál hevésbbé, mert hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a Csonkama­gyarotszág területéről kiszorult menekültek, > „emigránsok" (szegény Kossuth Lajos és Rá­kóczi Ferenca bizonyára megfordulnak sírjuk bán, valahányszor ezt a *zót a jelenlegi érté­lemben használjuk) Bécsben és a megszálott területeken húzódnak meg, hogy onnan foly­tassák hazaaruio munkájukat u konszolidáció kritikus és forrongó napjait élő Csonkaország ellen Bizonyos szép számmál vannak Pécsett és Baranyában is. Hiszen nap mint n«p vettünk hirt Liador urnák es társainak ottani szerep­léséről. Nos hát nem tartjuk se lehetetlennek, se hihetetlennek, hogy most ezek a többnyire zsidó agitátorokból álló sehonnaiak még ezt az utolsó merényletet is elkövették a magyar in­tegritás eszméje ellen. És azt az aranyt te kintve, amilyennel a zsidóság a kommunista uralom létrejötte és fentartása körül kifejtett nemzeisorvai.z<ó munkában annak idején részt vett, ha figyelembe vesszük azt az arányt, amit a frommuoista vezetők közt a zsidók el­foglaltak, bizony nem tartjuk lehetetlennek, hogy az aláírók közt ugyanabban az arányban szerepelnek most is a zsidók, különösen pedig az ,,emigráns" zsidók. Nem felejtettük ei, hogry annak idején 32 népbiztos között ta án 28 volt a zsidó Az a kifejezés tehát, hogy többnyire"' nem mutat­kozik valószínűtlennek. Mindezeket már régen elfelejtettük volna, de az a másik szomorú ielensejr, hogy tegnap­előtti cikkünk hatása alatt az itteni zsidóság köréből prokátora akadt a pécsi zsidóságnak és egyenesen fenyegető agresszivitással kö vetette a hir korrigálását, megfenyegetve szer­kesztőségünket, hogy különben igy, meg ugy ő bojkoit ala véteti a ,.Nyi vidéket," micdezek a rég szunnyadó dolgok újra megujultak emlé kezetűnkben és fájdalmas reminiscenciábra éb­resztettek Visszautasítjuk a fenyegetést és azt mond juk: Ne méltóztassék érzékenykedni, mert arra egyedül nekünk volna okunk Ne méltóztassék minket bojkottálni, hanem inkább bojkottáljak azokat, akik Pécsett és Baranyában ilyen haza­áruló dologra szánták 6l magukat. Ne méltóz­tassék velünk szakítani, hanem szakítsanak azok­kal, akik métr most is a szerb megszállás meg­hosszabbítását kérelmezik. És visszautasítjuk a prókátoroskodást. A nyíregyházi ós pécsi hazafias zsidóság nem azonosítja magát a kommunista pécsi zsidóság­gal és azért a hirért, amely sz oda szorult hazaáruló kommunisták szerepéről számol be, akik közt fájdalom ugy látszik még mindég túlnyomó részben eltévelyedett zsidók vannak, az itteni hazafias zsidóságnak eszeágában sin csen felfortyanni és bennünket bojkott alá venni. Önöknek fáj, hogy sokan általánosítanak, nejünk pedig fáj a háládatlanság. A zsidóság­gal szemben lojálisán, szabadelvben gondol­kodó ós viseiksdő magyar nemzetnek a kebe léb rn egyetlenegy hazaáruló, egyetlenegy nem zetközi zsidónak se lett volta szabad akadni Nagyoa fáj, hogy sokan akadtak és na­gyon fáj, hogy azok is, akik nemzati szempont­ból velünk éreznek, minden érintésre felszi­szegnek és azt a látszatot keltik, mintha azo nosúanák magunkat. Ne általánosítsunk és ce azonosodjunk. Sasi Szabó László. ymeiiiíí a SOK szemelyzelél Az első csoportnak azonnal, az utolsónak egy ev múlva mondanak föl Nyíregyháza, junius 17. Saját tudósítónktól Az utóbbi időben többféle hir került for­galomba arról, hogy a gabona tzübadforgal­mának bevezetésével egyidejűleg teljesen meg­szüntetik a GOK kirendeítsegeket és elbocsajt­jak ezeknek személyzetét. Teljesen megbízható forrásból eredő információ afapján megírtuk, hogy a GOK feloszlatásaval kapcsolatban for­galomba került hírek nem felelnek meg a valóságnak, meri ellenkezőleg: a kormány a kirendeltségek fentartása mellett döntött, olyan­formán azonban, hogy a személyzet létszámá­ban bizonyos csökkentést fog véghez vinni. Erre vonatkozólag ma a következő ujabb értesülese&et kaptuk: — A legutóbbi minisztertanács ismét foglalkozott a kirendeltségek ügyével es azzal a kérdéssel, hogy mikepen biztosítják a köz­ellátásban részesülők számára szükséges gabo­namennyiséget, köztük azt a másfél millió métermázsa gabonát, amit a kormány az oj gazdasági évben a szabad forgalom mellett történő vasárlassal akar előteremteni. Magán­értesüléseink ugy szOlanak, hogy a két kérdést összekapcsolták és ennek az akciónak lebonyo­lítását is a GOS kirerdeltaégekre fogjás bízni. Ilyenformán két leiadat varakozna a GOK ra ennek a másfélmillió métermázsa gabonan&k biztosítása és a vammalmok vamkeresményé­nek összegyűjtése. Ez természetesen nem olyaa szélesarányu nagy apparatust igénylő munka, mint amivel a GOÍ a háborús és gazdaságilag rendkíAül válságos időkben dolgozott és ezért állitdag csökkentik a kirendeltségek személy zetének létszámát. Ezt minden valószínűség szerint ugy hajtják végre, hogy a személyzet egy részét most, második csoportját szeptem­berre bocsájtják el, a harmadik csoportnak pedig az uj 1921—1922 gazdasági év végével mondanak fel. — A vármegye egészségügye. Május hó­ban a vármegyeben a halálozás kisebb volt, mint az előző hóban, de nagyobb, mint a mu't ev május havában volt. Az é7i halálozási arányszám 2100 pro mille, május hóban 22 50 volt a varmegyében a halálozási arány­szám míg tavaly 20 50 volt. Összesen 563, 291 férfi, 272 nő halt meg a vármegyében. Ezek közül 278 a hót éven aluli, vagyis a meghaltak 49 százaléka. Legnagyobb a halálo­zás a nagykállói jarásbar, legkisebb a tiszai járásban A heveny fertőző betegség ben elhaltak száoia emelkedatt Gégényben kanyaró, Ujfe­hértón vörhenyjárvány volt A nem heveny­fertőző betegségek közül tüdőgümökórban 78 an haltak meg. — A „Honszeretet" egyesölet által ren­dezett női szabó tanfolyam t hó 12 én befe­jeződött, s az uj tanfolyam még o hóban megkezdődik. A vezetőség ezúton hivja föl a második tanfolyamon részt venni kívánókat, hogy beiratkozás véget: naponta d. e. 10 -11-ig d. u. 3-4-ig sz egyesület irodájában (Rakóczi­u. 4.) jelentkezzenek. Tandíj az egész tanfolyam tartamára 1000 K. Ára 2 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents