Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 121-145. szám)

1921-06-15 / 133. szám

/ «BMW«8BUKJMW»><ittU»IJ>WWBaWWaaMBI>IIW lllll Hl I Nyíregyháza, 1921. junius 16. * Csütörtök XLII. évfolyam. * 134. szám. lill Az 1918 as óv végén, még a frontok összeomlása és a forrada'.om előtt, jelentős meglátásra jutott Nyiregyhaza kéyviselete. Meglátta, hogy a már akkor hatalmassá nőtt lakásuyomoruságon segíteni kell. Bizottságot kü.dött ki, íuzíjI a roagibiz&tással, hogy egyszobás lakásak építésére tegyan javaslatot. Akkor kijelöltettek a telkek ,s, az épiteni tervezsu kislakasok számi 40 ben nyert megállapítást. Ez a terv azonban addig húzódott a forradalom ideje alatt, mg kámforrá vált. Ugtapekkor többen azt ia >átták, hogy nemcsak kislakásokra volna égető ssükség, hanem kát és haromszob ts lakásokra is. Akció indult ojeg ebben az irányi an, ama'y azonban epeu azon bukott meg, hogy akikre ez az ak ci támaszkodni fcivánt anyagilag, a terv renta bilitásat nem látlak és ugy gondolták, hogy erre c-iak ráfizetni iehat, da nyerni nem Pedig nem volt igazus, mert amint később bebizonyult, mar pusztán az esetleg ide szállítandó anyagokon is mag lehetett volna ke resni és nyerni, ea anyagértékek lizszenesót. Anyagiasság lévén itt a fö szempont és ez párosult a rövidlátással, a terv dugába dőlt. Mindkét esetben p^dig, az akkor feliép-stt óriási munkanélküliség megszüntetése, szerte az országbsa, más fordulatot adhatott volna az esexieoyeknek. Aki akarja, az megérti A forradalmat a kommunizmus körette. Ekkor sürgetően és iokozottabban lépest fel ugy a lakáshiány, mint a muafeah ány. Az ipari munkaadókat azzal nyugtatta meg Stricker szocializáló biztos, hogy az építkezés maginditásá és igy a munkanélküliség megszüntetése lehetetlen, mert ha m^g volna is minden anyfg az épület falópiiésére, nincs tetőfedő anyag, amivel a hazat befedjük Tehát nem lehet épiieni. Ellenban mindenkit szívesen latnak a vörös h«dssregben Ide nem vágyott senki. De, hogy az okoskodás nem volt helyt álló, azt az egyik cyiregybázi házlu'ajdonos bebizonyította, mert ő épen a kommunizmus idejében épített, azeita pedig nyugodtan lakik házábao. Tehát lehetett építeni. Az oláh megszállás ahtt nagy kínnal elhelyezkedtek valahogya/, embersk. A lakasnyomor ekkor is mérhetetlen volt. Az ol&hoS eltaKarodása után megindult a fe' nem íiz&badult magyar területekről a mai ekültek és kiutasitottf;k»ak, magyar t; stvereife körebe való hazatérése. Minthogy már akkor megvolt

ta lakásnyonnorusfig, ez tsrmó"szetszerölsg fokozódott. Gandotjuok a waggonlakókra és eléggé emlékezhetünk. Jöt'.ek a lafeásrecdöletak. Siükségesek voltak, dó a lakásnyomort meg nem szüntették. Még a lakasüuyak m

;riisz,t6fi biztosa is belátni, hogy itt csak az építés segíthet. Épen ezt n»m teite senki. Azt mondtak, hojy ninc3 anyag, b& volna is, nem érdatres épiteni, mert lefoglaljak sz építményt másoknak. Akkor ez igaz is voit. Ma más a helyzet Ma van anyag. As uj 'épületeiben mega?.üni minden hatalma a la káíügyi hatóságnak. E ,t minden tagadással szemben ei kell hinni mert foctusn Az uj építménnyel minden tu-ajdo^ots ugy rendalkezhstik, amint akarja. Ez igy vsn. Mármost megírtam egy cikfeet, thol felsorakoztattam minden érvet amellett, hogy aj építésre rá kell térnie azoktsak, akik tanetik. Láttuk előző soraimban, hog7 & város nem épitatt kislakásokat,' a tehetős városi lakosok nam építettek feösóp lekásokat. Az áilam, nyomorúságos helyzetében képtelen erre. Mindig ast hallottuk, hogy a földbirtokos osztály még az, amely kellő anyagi erővel rendelkezik. Minthogy p-dig ez az o?síáiy volt a leginkább kitéve a !akbérreüdala?ek súlyának, inert a gez'dák éa földbirtokosok városi lakásait elrakvírálták, épen ezt az osztályt goodolhatfuk an nsk,

v amely még az építés megindítására ím pulzust sdhat. v E-ít a fölfogásunkat inkriminálta Pau'usz Márton gszdaköri-elnök, a^i -azt mondja, Jiogy a gazdák is kölcsönt kénytelenek már igénybe venni, gnayira niccs pér^ük Tehát tévedtünk, h* azt hisszöfr, hogy ők lennének még azók, akik a lakásszaporitást megindíthatják. Minthogy mindenki maga ismeri legjobban a maga helyzetét, épan a nyert felvilágosítás után kell arra a szomorú megállapításra jutnunk, hogy — fájdalom, — lakosságunk minden rétege kimerült annyira, hogy a Jak'áshiány rettenetes nyomorúságát önerőnkből megszüntetni nem tudjuk, Dehogy akartuk bántani derék szorgalmas, mindenkor munkája kész és igazán törekvő gazdáinkat Ez a gondoíat távol áll tőlünk, Hiszen a csonka haza legmunkásabb és sok tekintetben legérsésesebb tígjai épen ők Mi csak sü"ge'tü,ik, ópttósra serkentettünk abban a nyomorúságban, amelynek nvötüai lépten nyo®on tapasztalhatók. Ugy vaa. Értsük tehát meg egymást, amiaor azt mondjuk, hogy ugyanazok az okok, amelyek a* rekriralások idejekor fennállottak, amelyek védalmül szolgáltak, még ma is megvarrnák. De mert most kilakoltatni nena lehat a beköltözőiteket. C3aíis építéssel lehet pótolni a-s elrekvirált helyisébe ket és lakásokat Sajnos, ezt ma már még a földbirtokosok sem tudják megtenni Egy szo moru tspaszlslattftl van tehát többünk a tok között. De ezt anélkül kivántuH megszeretni, hogy bárkit is megbántsunk, rmrt hiszen maadoüuk, hogy csakis » tehetősektől várjuk as ópités megindítását, tudvrj azt, hogy akinek nincs tőkéje, fez nenü teheti. Eac ki is fejeztük. Ha már íeitwvésüakben, hogy t. i. Ulán még a földbirtokos és gazda ositály szaporithatoá a Jakabokat, csalatkó^tuak. akkor igaza van abbaa is, mkt sok másbin, Pauiusz Marton elnöknek, hogy aás utakon keli elértsünk azt a célt, hogy a varos ne veszítsen a gy*'"íotí- lé.fláson, hoiy a lakások szaparishissanak hogy a munkásokat muok-íöaa tr;rnas»uk, hogy ne engedjük kiveszni tanult ipari muakasaínk tudását, hogy nevöihíSsünk uj ipari gsneröciót és ne pusz uljon el iparunk és inéit sok egyebet, aim tsfiad mind ösezerügg iíZzal a fontos céllal hogy ez a csoak.x ország lábra állbas aon, hogy Önnállő lőhessen, bogf rengeteg el lecaégétől ítiggőtlomten! tudja m-igát. Eíeknek az u ftkriak kutatasát azo;ban nsásnö® kell folytatni. Ha nem értjülc mag egymást, hí aaokat a soroVat amslyek embertársaink jobblóíéaek elér^sí-st célozták minionko rou és soha sem azt. hogy bántsanak, nom értjük u.eg, akkor a cöl felé törekedni másnak a íeiadata leeí d. E haaitbokon mindig csak « közjót kerestük. Pissser János tasmaui^uxmiíimrmiÉí'xasm Benczúr remekművei Nyíregyházán Itt lesz a Mátyás Jenő és Beöthy Nyíregyháza, junius 14. Saját tudósitúoktól A Bessenyei Kör hatalmas szervezetiaé gén8k teljes erejével . fogott ho?za gyönyörű feladatához, a vasárnapi országos B nciur ünnepély rendfízéséhsz. Nyíregyháza ezen a napon az ország őrdek'ödésénak központjába kerül. Magasba csapó áldozati láng gyul ki Szabolcsban és fénye beragyogj* messze-messze láthatóan a borúi masryar égboltot, Nyireittyhá zán világhírű magyar haihitatlsnt. Benczúr Gyu'át ünnepli szülővárosa. A Bessenyei Kör Bönczur-bisottsága tegnap délelőtt 11 óralror Mikecz Dazuő udv. tiaacaos, a Kör elnökinek vezetésével megtárgyalt ti a fényaa ünnepség teandöit, megválasztotta a táriat-bhottságot, amelyban Nyíregyházi művészemberei vesznek résat A bizottság segédkezik dr. P«ur Gézának aki a csütörtökön leérkező Bencaur képeket kíséri és a vasárnap délben megnyíló nyíregyházi Bencjur-tárlatot rendezni fogja. Megalakult a fogadó ós elszállásoló bizottság is, mert ünnepségre sok kiváló fővárosi résztvevő érkazik Nyiregybázára. Iro dalmi. művészi, társadalmi és politikai életűnk nígyszerö jalesai jönnek kőzzénk, hogy egjtitt ürnepeljék velaak Njirogyaásia nagy fiának emlékét. ' Igy lejön Rákosi Jenő, Beöthy Z«o't eg'yatemi taoár dr. -Vasa Jizsef val'ás és közoktatásügyi miniszíer. Pékár Gyula áílsmtitKíir, megígérte iejöveíelét Andrássy Gyula gróf is. A beérkező notcbilitísok névsora még nincs véglegesen njegállapitva. d? biionvos, hogy vasárnap rég rem látott fényes vendégsereg érkezik városunkba A Benczúr bizottság megáliapif.ot?a az ünnepségek müsorfit szétküldte megbivó't s mától kezdve hatalmas nemzetiszin körös plakátok is hirdetik, mily negíf napra virred f hó 19 én Nyíregyháza városa A Banczur-bizottság a kővelkezokben állapi!ötta még az üanepségek sorrendjét: A) B:neiúr Gyul» szülőházánál d o. 11 óra»or. 1. Himnusz. Éaekli e. n|i,reg?házi városi dalegyíet 2 Üoinepi költemény. Irta én előadja: Dr Via.crisz József, a Bessenyei Kör irodalmi szakosztályának elnöke. 8 Emlékbeszéd Tsrtju : Dr Sasi.Síahó László. 4. Az emléktábla zcegkoszoíuzása.^ 5 Szózat. kép is. — Rákosi Zsolt Nyíregyházán B) Dáli 12 órakor a városházán. 1. Dr. Jármy Béla, Szabolcsfármegye főispánja tnegnyi ja a Benczúr emlékfeiállitast. 2 Nyíregyháza viroa részéről bsszédat j mond Dr, Bancs Kálmáa polgármesterC) Délután 6 órakor a Vármegyeháza dísztermében. 1. Szózat. Éoekíi a nyíregyházi városi dalegylet. 2. Megnyitó. Moodja : Mikecz Dezső udv. tanácsos, a Bessenyei Kör elnöke. 8. Benczúr Gyuláról. Előadja: Ráko3Í Jenő 4 Benczú: Gíula művészete. Irta és felolvassa: Baötfcy Zsolt. 5. Hiszek egy Istenben .. . (Magyar irredenta Ezózftt, pályad'jny?rtes mii) Énekli: a nyíregyházi városi ddegylet. Belépő dij tagoknak a tárlatra 20 korona, első nep 80 boron*, a délutáni emléküane| péiyre az I - VI, sorbsn 30 korona, a VII—XII. j sorban 20 korosa. Nem t-igok 10 koronával I több dijat fizetnek. ! Jegyek elöra val hatók a Farerczi féle | könyvkereskodésban. aíísigíésége utó8éphet«tl®n.