Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 121-145. szám)

1921-06-05 / 125. szám

2 I9tt. junius 5 Nyíregyháza,junius 4. — Térkép. A háború megtaní­totta az embereket a térkép olva­sásira s még a kávéházi frontok ha dseregei is az utolsó szál emberig bőszen tanulmányozták a geografia rejtelmeit. Egyre nőtt a térkép, mit magyar katonák vére tanított meg­ismerni s messzi iskolás évek után újra tanultuk a földrajzot. Aztán egyszerre sok diadal multán nagy iomlásunkat jelezték entente térké­pek, amelyek az „őszi rózsás forra­dalom' 1 napjaiban betolakodtak a kirakatablakok mögé. Sok szomorú ujat tanított a térkép: Jugoszlávia, Cseh Szlovákia, Románia Máre . . . Csonka-Magyarország ... És válto­zott hónapról-hónapra a térkép . . . a magyar térkép. Az első pirosban döbbentett szomorú lehetőségeket a bódult nép elé, amint csehek, oláhok, rácok étvágya ellen kiáltott vétót: Nem! Nem! Soha! Aztán franciául szólt a jaj s a térkép fekete színé­ből riadtan szakadoztak a lángoló végek végek: Voulez vous qxiattre Alsaces?! És újra s újra változott a térkép s büszke határok megtöre­deztek, összeroppantak. Levált a Bácska, Erdély, Felvidék: el kellett hinni a térképeknek, amit hinni sohasem lehet. Vájjon meddig vál­tozik még a magyar térkép ? Vájjon meddig kell még várni az igazi, az egyetlen nagy változásra s mig addig elérkezik a magyar igazság, hajh változik e újra, engedjük-e megvál­tozni a bus magyar térképet P . .. iliüiliis Unom a virosi ailihágbaa Akik a Guttmann-Fodor tánciskola szen­zációszámba menő mostani főpróbáin jelen vo'tak, elragadtatással állapítják meg, hogy annak a jótékony táncestnníi, amelyet a tánc­iskola mijus 9. és 10 én a városi színházban a szünidei gyermektelep javára rendsz, Nyír egyházon még eddig nem látott nagyszerű tánc­müsor.i van. Az iskola be nntart a tánc egész histórikumát. A klasszikus tánc fejlődésmenete gazdag illusztrációkban tárul fal a nézők előtt Az esték iránt rendkívüli az érdeklődós, a ja gyeket valósággal szétkapkodják, a tácciskola szenzáziós műsorának hírére. a TaBímap iinij Dr. Pultéra János svájci képviselő Nyíregyházán Nfiregyháza, junius 4 Saját tudósítónktól. Nyíregyháza népe iatalmis demonstráci ób«n kiállt fel annak « megdöbbentő hirnek hallatára, hogy országunk szenvedő, csonka testéről niost már Nyugatmagyarországot akar­ják leamputálni. A Tevéi nyirej-yhézi főcso­portja népgyűlést hív egybe vasárnap délelőtt 11 órára a varosháza előtti térre. Nemzetiszínű keretes plukltok közlik a a város népével a hatalmas tiltakozás tervét és ezek a plakátok m;&g kell hogy mozdítsanak mindannyiunkat. Nincsen egyetlen egy ember Csonka-Magya-országon, aki valaha is bale­nyujodna országunk szótdarabolásáb't. A Kár­pátoktól koszorúzott ezeréves nemzet állam test egységét a legridegebb materialista okoskodts ia egységnek követeli, mint amiként egyaeg volt ezeréven ét, ós ebben a kérdésben a materialista, ^szociálist* okoskodás találkozik az eszményi hazafiság sz^nt lelkesedével, örök tiltakozásával. Munkást ós polgárt, feleke­zeteket és pártokat, hatalmas erővel fo£ össze az egységes magyarság, közös nagy érdeke. Sorakozzunk fel tehát mindannyian, ho?y ennek a közös nsgy összefoglaló gondolatnak impozáns hangot adjunk, legyünk ott mind­nyáján a tiltakozó népgyűlésen­A Tevéi tiltakozó gyűlésén iskolák, intéz­mények, hatóságok testületileg, zászlók alatt jelenjeuak mag. A nagy n^ydtéa jelentőséget emeli az is, ho^y jelen lesz a svájci kaatonó k egyikének kSveta, dr. Pultéra Janó* ós ott lesz­nek véle a Nyiregyház-ira érkezet- svájci újság­írók is. A vasároap dalelőtti tiltakozás szava tehát el fog hangzani maasse földre s mag kell éreztetnünk Svájcon át az e^ész viiágjal, üogy a trianoni szerződd igazságtalan végzéséba nem nyugszunk bele soht! A vasárnapi naggyülés után a Tevéi nyír­egyházi csoportja közgyűlés tart a városhizau. Erre az alkalomra a L'ga több vezató embere élükön dr. Krisztics Siador főtitkárral, Elek Menyhért min. tanácsos választmányi taggal jönnek le Nyiregyh&zára. Legyen a Liga tel­hivása vészkürt szava, amalyra mindaanyian elősietünk 1 COCANTIN fellép szombaton és va'árnap azApolloban megbízatása, című paródiában Ezenkívül bemutatásra kerül: Az utolsó szerelem szintnü'4 felvonásban. Főszereplő: JUDEX. Az előadások kezdete hétköznap 7 és 9, vasárnap 5, 7 és 9 órakor. Apróságok a fslvidákí életből Bdloch János a szlovák Este. Szép kék ránkborulasa a sötétségnek. Elnézek a nedvek tintaszin rajzára, mikor elém aü valaki. Csi­nos egyenruhája. Jó arc, jó szem. 0 van neui idegennek érzem s meglep, hogy szlovákul szólal meg: — Nem eladó széna ? — Nem tudom. Da várjon egy kicsit, majd megmondja a széna gazdája — Nyolc óráig várhatok, akkor indul a vonatom. — Eperjesra ? — Igen, Tüzér vagyok s én vagyok meg­biz?a a s^éna vásárlással Kőiben a kisleányomhoz beszélők, aki ; megbámulja a „cseh u-eí. Mert hisz mindenki cseh ott. aki katona, aki idegen. Migyarul beszéiünk s felvillan a „cseh" szame. — Hát maguk i't tudnak magyarul ? — szólal meg a cseh a legtisztább magyarsággal. S olyan öröraös a hangja, egészen a lélekből való ujjongás. — Mi azok vagyunfc. Hit maga is az ? Hova va'ó ? — Nam. Én szlovák vagyok, Holubek, a főhadnagy ur mondta, hog/ mi csak elvagyunk magyarosítva A magyarok minket eímagya­rositoltak. Mmden hétéi legalább kétszer kapunk ebbM tanítást. S a neve ? — Balogh János vagyok kérem alássan, T^keterebesröl — Hissen akkor maga msgyar! A neve m»gyar 1 — Mert hogy az apám Ujbely felől való. Azelőtt ne<n is tudott szlovákul. Nekem is jobban esik a magyar szó . de a főhadnagy ur Ho'ubak azt mondta.. Teremtőm! Holubek főhadnagy vájjon hánynak mondta? Ho'ubek főhadnagy ért a po'dtikához Ho ubek f6hadnzi;>y cseh a javábul s egy év múlva talán arra tanítja maid a sok tok Balogh Jánost, hogy cseh a javábul. . Szatmáry főszolgabíró ur... A bártfai járásban is miat sok más helyen nsgy a ren­detlenség, hiánvzik az erélyes kéz. A' csendő­rök nem mernek ójjali körútra menni, s az utak — a sok kő mellett is — elhanyagoltak. Egy öreg ruthén paraszt megáll az uton, végig néz raj a s nagy megvetéssel mondja: Nem is lesz itt rend addig, mig Szatmáry főszolgabíró ur vissza nem jön... (Szatmáry a magyar uralom egyik leg^rélyesebb főszolgabirája volt,) Földrajz órán. Parasztnak és gyereknek mindent szabad mondani. Egy kassai vasúti altiszt kistia jár a magyar iskolába es a tan­felügyelő iskoiát látogat. A tanfelügyelő a tór­képöj egy pálcával körülrajzolja Csehszlovákiát és kérdi: — Hogy hivják ezt a területet ? — Most Csehszlovákiának — Miért mondod ugy kisfiam, hogy „most 4' ? ' — Azért, mert ez itt, ahol mi lakunk, ezelőtt Magyarország volt é3 neon sokára újra az lesz... ( A kis fiu apját vonták felelőségre, de az elhárította magaroi a felelőséget. A kisfiú az utcán is tanulhatta,. Népszámláláskor. Megérkezik a „cseh" népszámlaló biztos. A legkeményebb szlovák dialektusban beszél ós olyan i>zép magyar kepe van. — Hova való kérem ? — kérdjük szlo­vákul — Losoncra. — Akkor maga tud . . . — Tudok, kezét csókolom. S illik hozzá a magy.tr szó, látszik, nogy ez az igazi neki. Da hát a kis fiam ez( nem tudja, a másik szo­bában van és suttogva beszél a szolgálóval: — Hallod Mari 1 Van ennek a csehnek fegyvere ? 1 — NÍC1C3. — Akkor nem fogom magam »t csehnek mondani, hanem szlovaknak. Kicsit gondolkozik s újra megszólal: — Te, Mari! És b3joueltje van? — Az sincs — Hiszen akkor jó — s örömmel fellé­'ekzik — ugy magyarnak vallom majd ma­gamat ! Cseh színtársulat érkezett Kassára. Elő­ször árulták a jegyeket s egy nap Nalatt elkelt as ös3zas jegy. Tekintelyes szlovamok nem tud­ták helyhez jutti. A prímadonna győzelmes nagy szépséget vélt magán végighordozui Kassa főutcíján s az egész társulat oda volt az előre beélvezett siker gyönyörűségétől. Este bár a kulisszák mögött, a dekoltáit ruha csfraagjai remegtefc büszke cseh prima­donna vállain. És kilepett ragyogni . . . Ah! Torkaa akadt a czicsargós ... a színház nézőtere színig — üres volt. Mart & magyarok összevásárolták a jegyeket és —• nam mentek el a színházba. Cseh hangverseny. Mindenkit a legszivé­lyesebben meghívták s nem akarta senki visz­szautasitani, mert egy kedves német ember volt a kapitány, aki minden kívánságukat tel-

Next

/
Thumbnails
Contents