Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 121-145. szám)

1921-06-29 / 145. szám

3 Nyíregyháza, 1921. junius 29. * Szerda XLII. évfolyam. * 145. szám. SS $ZABOM38¥*RMGOfflE WfMS&fHÁZA VÁttOS HIVATALOS UAPEUWMA f—B Kiaw •• WWULM»i >« IMM^W <B iM>'W »« Arjfet Mrtmft: e§éss évr*«M>fc, ttttvw •SWILi»«3y»<iéw» 90 K. agy h4oapr»M> K, vWóiswu S^m *#r» M M® K, ty*«évre H, Sff h«MprK •© K. — *m 3 lawi*. At»pl»*to JÓRA ELEK Dr. S. SXASÓ LÁSZLÓ aettt<»9zl6fté« ktadéhtvafcd: i£&&H&fYM#r & BZÁM, Tatctan ué» tSS. Fostaohtt«M I Rakúratokit* ímm» a^Hank riaasM. Péter-Fái f Dvorcsák Győző fellebbezése a legfelsőbb fanácshoz sz idén is meghozta a hagyományos első kereszteket. Az eisö araajkereszteket. Megpendülnek az aiföid széles rónáin a rendeket osztó fényes kaszapengék, a föld népe verejtékes munkájának áldását takarítja be, hogy táplálja vele az életet. Áldás és Élet. t Igy is nevezik magyarul a termést. Igy néz ki ilyenkor a szép magyar al főid, mint egy teritett asztal, melyre a mun­kásnép munkájának áldott gyümölcseit pazar bőkezűséggel halmozza fel az őserőtöl duzzadó termékeny talaj. Eanyi maradt nekünk régi kincseinkből. Most annál inkább becses. Elgondolom: milyen más volt akkor, amikor ehhez a teritett asztalhoz lejöttek és leöltek hozzánk a szép Nagymagyarország többi gyermekei, a mi többi testvéreink is. Ide zarándokoltak a pántlikás tótatyafiak, a szürke rnthének. hogy részt kérjenek a takarás nehéz munkájából és elvigyék a „részt", amit mun­kájukért nekik is kirendelt a drága magyar föld. Idegenszavu, de Ö3merősen csendölő, kedves nótájuk visszhangzott a tágas uradal­mak vetéstáblái felett s mikor a takarás után a jól végzett munka tudatával és a nagy ma­gyar síkságok délibábos levegéjétől ittasult lélekkel hazafele indulatoskodtak julius végén, augusztus elején, a kiadott részt fakószekere­ken szállítva görbehazájuk hegyei felé ... a leiküknek, a szivüknek egy része, egy mozdu­lása mindég itt maradt közöttünk. . . Vájjon moat, hogy el van zárva az ut ettől az időszakos zarándoklástól é3 többó & felszabadítók okosságából, parancsszavának ren­deléséből nem jöhetnek többé a teritett asz­talhoz. hogy segítsenek nekünk, a mi népünk­nek ugy a takarás nehéz, da érdemes munká­jában, mint az osztozásban, vájjon . . gon­dolnak' e ránk tul a Nagy-Krivánon ??? Gon­dolnak-e ránk a Verhovinában ??? Vájjon egyszerre megszakadt volna min­den lelki kapocs, amelyeket évszázados hagyo­mányoknak. szokásoknak az ereje fűzött és erősített közöttünk??? Vájjon a szédelgők elszórt maszlaga, a különböző nemzetiségi ábrándok roszhiszemü szószátyárkodása elhomályosította volna végleg a felvidéki testvérnemzetiségek lelkében az évenként viszontlátott délibábok minden emlé­két, minden bübáját ??? És vájjon az elpártolással járó egyéb ridegségek, a nincstelen3égnek bizonyosan érez­hető gondja, az üresen maradó kis kamarák nak a szava. . . Vájjon nem idézi-e fel ilyen kor Péter-Pálkor az Élet hagyományos zarán­dokújának ezernyi emlékét ?í? A nép a hoz­zánk szokott atyafiaknak a lelkületében??? Él fog jönni az Idő, amikor az Élet újból összekapcsol bennünket és visszahozza egyéb kincseinket. Sasi Szabó László. Pozsony, jun. 28. Bécsi Kurír. Dvorcsák Győző magyar országgyűlési kép­viselő „Szlovenszkót a szlovákoknak" címmel fellebbezést nyújtott be a legfelsőbb taDác&hoz, hogy Szlovenszkót vegyék föl a Népszövetség­be. A beadványban többek között ezt írja: „Mint a szlovák nemzet odaadó fiára, a belém helyezett bizalom következtében strik­tuálís és nehéz kötelességek haramlanak rám. Önökhöz fordulok Uraim, mert Önöknek köte­lességük az igazságot védeni. A szlovák nemzet a cseh imperializmus kénye kedvére lett ítélve, mellyel sem faji, sem nyelvi közössége nincsen és épen ezért óhajtja és keresi az igazságot, óhajtja ügyének felül- ' vizsgálását, illetve önállóságát és végül a lét­jogosultságot, mert a cseh uralom alatt teljes destrukció fenyegeti a szlovák nemzetet. Sem az ethnogratia, sem a világtörténelem nem is­merte 1918-ig a szlovák nemzetet Ezt az uj ideologiát 1918. május 30 án alapították meg a pittsburgi szerződéssel, amely 5 szlovák és 12 cseh között köttetett. Megkötötték ezt a szerződést olyan egyének, akiknek erre man- I dátumuk nem volt, hogy a csehek jogot for­málhassanak a szlovákok lakta ezeréves ma­gyar területen. Dvorcsák megemlíti az 1918 októberébea megalakult szlovák nemzeti tanácsot és állandó harcát a német iga elleni. Fölsorolja az európai és amerikai szlovákok ünnepélyes tiltakozását és igy fejezi be beadványát: „Főiszabadulásunk törvényei akármennyire is megmerevedtek, az igazság érzete, amely éltet engem, erőt és elszántságot önt belém. Euró­pában nem lesz béke addig, amig nem lesznek megvédve a kicsi számú szlovák nemzet jogai. Kérjük nemzetünk óhajának respektálását." Egy vezető cseh politikus Dvorcsák pro­pagandájához a következőket mondotta: Dvorcsákot jól ismerik már az ántánt po­litikusai és ép ezért propagandája sehogysem árthat nekünk. Ellenkezőleg ez csak bizonyi-' téka a magyarok propagandájának és kijelent­hetjük, Dvorcsák szavaival élve, hogy „nem lesz addig Európában béke, amig ez a propa­ganda folyni fog " Belpolitikai hirek ^ Budapest, jun. 28. Saját tudósítónktól. A politikai életben csütörtökig semmi­féle érdemesebb esemény nem várható. A nem­zetgyűlés ezen a napon tart ülést és csütörtö­kön lesz a két kormányzópárt értekezlete is, amelyen a szőnyegen lévő uj tőrvény javasla­tok, kiváltképen a sajtónovella kerül végleges döntés aiá. Hír szerint a kormány és a ke­reszténypárt között kompromisszium jött létre a ssjtó kérdésben. A junktim szerint a javas­lat julius első felében kerül okvetlen tárgyalás alá, de a kormány megelőzően az érdekelt saj­tószakférfiakat ankétra hívja össze. Ezt a hírt illetékes helyen megcáfolják és kijelentik, hogy a kormány csupán a tör­vényjavaslat tárgyalásának időpontja tekinteté-: ben hajlandó megállapodásokra, de a sajtó­novellán érdemben nem engedhet változtatá­sokat eszközölni. Igy a sajtóankét összehívása sincs a kormány szándékában. A sajtócovelláról folyó magán beszélge­tésekből azonban megállapítható, hogy a kor­mánynak igen súlyos akadályokkal kell majd megküzdeni, ha a javaslatot változatlan formá­jában terjeszti a nemzetgyűlés elé Á postatakarékpénztár likvidációja Hegedűs megszünteti Beolvad az államjegy intézeti e Budapest, junius 28 (Saját tudósítónktól.) Illetékes- helyen felmerült a postatakarék­pénztárnak, mint őnnálló intézménynek meg­szüntetése. A takarékpénztárt likvidálni fogják és két részben beolvasztják az államjegy­intézetbe és magába a posta-intézményébe. A terv szerint a clearing és értékpapír üzletet az államjegy intezet, a betétüzletet a pósta kapja meg Ezzel az államnak ez a kiváló intéz­| ménye. amely a múltban olyan fényesen be­. vált és az államnak olyan tekintélyes jöve­t delmet biztosított megszűnik. Hegedűs miniszter a postatakarékpénztár jövedelmezőségének leomlása miatt rendeli el likvidálást A takarékpénztár tisztvise'őit egyfe­lől az állam jegy intézet, másfelől a pósta veszi át. Gerlóczy államtitkár a postatakarék pénz­j tár megszüntetéséről a következőket mondotta: | A felmerült tervről csak annyit tudok, amennyit • Hegedűs kijelentéséből megállapíthatunk. Bizo­| nyos, hogy a pőstatakarékpénztár elvesztette ; jelentőségét ós be fog olvadni az állámjegy­, intézetbe. 1 \ A Beniczky-ügy szombaton kerül a nemzetgyűlés elé Budapest, jun 28. Saját tudósítónktól. Rubinek István a mentelmi bizottság elő­adója elkészült a Beniczkyre vonatkozó men­telmi ügy anyagának feldolgozásával. Albrecht , főherceg legutóbbi kijelentései nagy hatással voltak az ügyre és módosítottak a mentelmi ! bizottság tervezett javaslatát. Az ügy szómba­• ton kerül a nemzetgyűlés elé, A mai tőzsde hirei Budapest, junius 28 (Saját tudósítónktól. A legújabb tőzsdei árfolyamok a követ­] kezők: Napoleon 835, dollár 257, francia ; frank 2070, lengyel márka 10, márka 355, S líra 1262, osztrák korona 36 l/«, lei 392 1/* szokol 364, koronadinár 660 Zürichi nyitás: Budapest 225, Bées 110, ! osztrák bélyegzett 0.87. V \ _ V Ára 2 Korona.

Next

/
Thumbnails
Contents