Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 121-145. szám)

1921-06-28 / 144. szám

2 JftÍKOTBÉS. 1981. junius 28 A turáni őshaza földjén Volt hadifoglyok turáni rokonainkról beszélnek Nyíregyháza, jun. 27. Saját tudósitónktól. Előadás a turánizmusről Köveskuthy Jenő, a mindjobban tért hódító turáni gondolat egyik leghivatottabb apostola vasárnap délelőtt 11 órtbor a vármegyeháza dísztermében előadást tartott a nemzeti hadsereg tisztikarának a turáni ősgondolatról és a Turáni Szövetség törekvéseiről. Az illusztris előadó lobogó lelkesedése s a turánizmus jövőjéről adott biztató perspektívája mély hatást tett a hallgatóságra. A tisztikar nevében Reviczky László ezredes, dandárparancsnok köszönetet mondott az előadónak, akinek szavait a magyar lélek szomjával, bol dogan hallgatták, mert íme, a magyar nemzet ség fája hatalmas, uj sarjakat nevel s erősebb lesz, mint valaha. Köveskuthy Jenő válaszában a turánizmusnak, mint reálpolitikának szükségszerűségét fejtegette Az előadót lelkes tapssal köszöntötte a .hallgatóság. Turáni rokonok között Köveskuthy réndkivül érdekes előadásának bevezető részében adatokkal, a turáni őshaza földjén járt hadifoglyaink vallomásaival igazolja, hogy messze keleten ismernek bennünket, nem vagyunk testvértelen ága nemünknek mert a legkisebb turáni vérben is él a turáni összetozandóság tudata. Köveskuthy képzeletben . turáni rokaiuk közé vitt bennünket s a 600 millió turáni testvér szövetségének elgondolása valóban káprázatos jövöt jelent számunkra. Az előadás e részben a következőket mondotta: A csak nem rég elviharzott nagy orkán, mely népeket buktatott, népeket választott el, minket túrán népeket közelebb hozott egymáshoz. A magyar lovas ismét végigszáguldott azokon a vidékeken, amerre ősei jártak; Etelközben, Lebediában harcolt, sőt, mint hadifogoly eljutott Baszkiriába, Szkithiába, Túrán ösföldjére, el a magyar nép bölcsőhelyére, az Altáj vidékére is. A törtéuet lelke itt megérintette s ugy érezte : járt ő valamikor erre, csakhogy régen, nagyon régen, talán nem is valóságban, hanem csak álomban mert minden emlék oly messziről int felé s oly ködösnek tetszik! Egy azonban bizonyos, hogy itt atyafiakra talált, akik öt szerettei köszöntötték. Rökk Károly hazatért hadifogoly, műegyetemi festő és müépitő, krasznajorszki fogoly közli, hogy Krasz najorszktól délre van Milnecsinsz és Miakanszk ahol az égalj és termékenység éppen olyan, mint nálunk, lakosok külsőleg és gondolkodásban meglepő hasonlatosságot mutatnak mivelünk s ott széltében beszélik, hogy a magyarok innen költöztek ki mai hazájukba. Schranz Pál, hazatért hadifogoly, jelenleg hírlapíró mondja el, hogy itt az Altáj-vidóken az emberek arról beszélnek, hogy messze nyugaton él tőlük elszakadt legősibb testvérnép, a magyar, mely sokkal okosabb ám, mint a moszkovita és sokkal szebb városai vannak, mint a moszkovitanak! De nem csak az Altáj vidékének emlékezetében, hanem az orosz fenhatóság alatt élt összes túrán népeknek a lelkében él a magyar rokonság tudata. Stiba Lajos hazatért hadifogoly, döbrőközi tanitó beszéli, hogy Szibéria felé vivő utjokban, az Urai-vidéken tatárokkal érintkezett; egy tatár, müveit kereskedő családnál voltak szállva s amikor a család megtudta, hogy fogoly vendégei magyarok, kifogyhatatlan volt a vendégszeretet megnyilatkozásaiból Kazántól több verstnyire egy faluban betért egy baszkir parasztházba, ahol élelmiszert akart vásárolni. A háziasszony éppen kenyeret sütött, beszédbe ereszkedett vele s mikor megtudta, hogy magyar emberrel beszél, egyszerre földerült, megvendégelte frissen sült lángossal, adott neki bőven kenyeret, túrót, vajat és semmi pénzt nem fogadott el. A már előbb emiitett Schranz Pál ur beszéli, hogy ugyancsak az Ural vidéken utaztukban egy baszkir vendéglőjében szálltak meg. A vendéglős ott ült egy asztalnál s itallal, cigarettával, gyújtóval s egyéb szükségszerekkel szolgálta ki vendégeit. — Nézd azt a korcsmárost, szól hozzá egyik tiszt-társí, beillenék Orosházára, olyán magyar típus. Ö odament hozzá, pálinkát, cigarettát, gyújtót s mi egyebet kért. A korcsmáros ránéz. — Madzsár? kérdi tőle. — Igen, felelt ő. A korcsmáros visszateszi a fiókba a már kiszolgált olcsóbb cigarettát s elővett ugyanonnan egy doboz elsőrangú minőségűt s azzal kínálja. Ö félve vesz ki a dobozból néhányat, hiszen ennek a finom dolognak aránytalanul nagy lehet az ára. Mikor fizetésre kerül a sor, ámulva hallja, hogy csak néhány kopejkával tartozik. Nem akar hinni füleinek, felsorolja, amit vásárolt: pálinka, kenyér, cigaretta, gyújtó. . . A baszkir mosolyogva bólogat, hogy tudja jól, eltolja a pénzt azzal, hogy minden tartozás ki van egyenlítve Valami ösztönszerű vágy él ezekben a népekben, hogy kiváljanak az orosz tengerből, mely alámosta, hullámaival elborította és beiszapolta őket Bizonyára még mindnyájan emlékszünk arra a monstre követségre, mely a háború első éveiben, a nagy német győzelmek és orosz vereségek után itt járt s melynek célja a szláv-közösségből való kiválás és a hozzánk való kapcsolódás volt. Túrán egység. . . Valamikor az ősidők ködbefoszló meszszeségőben valóság. Szétszórtságunkban ma már csak gondolat mely azonban u

prá lesz a sziveken s lassan-lassan sóvárgó vággyá mélyül. Ezt a túrán egységet szolgálja a felbomlott Oroszország területén: Moszkvában, a Krímben, a Kaukázusban, Orenburgban, Kazánban, Omszkban és Taskendben megjelenő ig6n számos túrán irányú napi, hetilap, félhavi és havi folyóirat, melyek mind, de különösen a krímiek, a kazániak és taíkeDdiek gyakran és behatóan foglalkoznak a magyar nemzettel. (Schr anz Pál hadifogoly tiszt közlése) Ezt a túrán-egységet célozza az oroszországi tatároknak az 19 i 7. évi forradalom idején Moszkvában hozott egyhangú határozata, m9lynek értelmében ők ezentúl törököknek akarják magukat nevezni. Ezt akarja 3 millió baszkir, akik Julián barát Nagymagyarországában a történettől megihletve, az orosz forradalom idején eltörlik az orosz Iskolákat, baszkir tannyelvű iskolákat állítanak, behozzák a latinbetüs irás rendszert és a magyar helyesírást fogadják el kötelezőnek. Ezt a moszkvai Ruszkoje Szlavaból tudjuk, mely lap vezércikkben foglalkozott a baszkir iskolák ügyével bemutatván a „vengerszkija ortographia" t. Az orosz összeomlás után az oroszországi túrán-nemzetségek mintenütt köztársaságokká szervezkedtek s szervezkedő munkájukban szinte első dolguk az volt, hogy magyar testvéreikre gondoljanak, mert magyar mintara akartak berendezkedni. A nagykiterjedésű Szeu-ipaiatinszk kirgiz-köztársaság vezető térfiai tárgyalásba bocsátkoztak Odry Pál gazdasági tanár magyar hadifogollyal s kijelentették, hogy gazdasági orgenizációjukhoz kizárólag Madzsarisztán-ból (Magyarországból) óhajtanak szakembereket. (Odry ős Schranz közlése.) — AKaukázusban alakult tatárt-köztársaság, Asszarbadzsán, mai közvetlen érintkezést keres velünk ; politikai megbízottja itt járt közöttünk, mert az uj túrán állam egész gazdasági és szellemi életét magyar mintára, magyar gazdákkal és magyar tanárokkal kívánja megvalósítani. — Az oroszoktól és ukránoktól egyaránt szorongatott Krimi tatár állam nemzetgyűlésének egyik tagja : Bekir Szidki dr. költő itt tartózkodott a mult évben nálunk hónapokon át s itt irta turán-egységért lángoló verseit, Ezeket az uj államokat az orosz bolsevizmus elborította és első lépéseik után nyomban leteperte, de bihető-e, hogy az orosz kommunizmus örök, vagy csak hosszuéletü is lesz ? Az orosz bolsevizmus meg fog bukni s a felszabadult turáu népek ismét föl fogják venni velünk az érintkezésnek máris megszakadt fonalát s a polgárosodásban, mely előtt állnak nekünk, mint legkulturáltabb testvéreiknek, előkelő, vezető, sőt intéző szerepet fognak juttatni. Ha ezt a nekünk szánt szerepat be tudjuk tölteni, ha civilizátorai tudunk lenni testvéreinknek : beláthatatlan jövő nyílik meg előttünk. Schlamm Rudolfot szabadlábra helyezték Nyíregyháza, jun. 27. Saját tudósítónktól. Megírtuk a napokban, hogy Schlamm Rudolf lókereskeiőt a nyíregyházi államrendőrség letartóztatta. Miután a lefolytatott nyomozás adatai szerint a bünügyi eljárás szem pontjából nem volt elég ok Schlamm Rudolf további fogvatartására, vele szemben már csak az internálá8i eljárás maradt meg. A debreceni kerületi reodőrfőkapitányság intézkedésére az internálási eljárás lefolytatásáig Schlamm Rudolfot százezer korona óvadék ellenében szabadlábra helyezték azzal a kikötéssel, hogy Nyíregyházát elhagynia nem szabad és minden délelőtt jelentkezni tartozik a rendőrségen. Schlamm Rudolf a százezer koronát már letétbe is helyezte és már el is hagyta a rendőrség épületét. Francia tábornok Nyíregyházán Nyíregyháza, junius 27. Saját tudósitónktól Tegnap délben hatalmas autó állt meg a Korona szálló bejárata előtt. Az autóban egy francia tábornok, valamint segédtisztje és egy nemzeti hadseregbeli főhadnagy ültek. A tábornok Miskolc felől jött és nagyon sietős utja lehetett Debrecea felé, mert , sürgősen ebédet rendelt, s egyúttal kijelentette, hogy neki a magyar konyha nagyon nehéz, a gyomra nem bírja csak a könnyű francia ételeket. Miután hirtelen nem lehetett összeállítani francia menüt, a tábornok ur bánatában husievest, hideg kecsegét tartár mártással, sült csirkét és citromos felfujtat evett, s egy félliter rizling leöntése után autóra ült, és tovább utazott. Igy fest egy egy gyomorbajos francia tábornok 1 Hát milyen étvágya lehet egy jó gyomrú tábornoknak! — Fecske fiókák pusztulása Többen észrevették, hogy a fecskék 1-2 fiókát kilöknek a fészekből. A hirtelen hűvösre fordult időben a fecskék táplálékát szolgáló rovarok miként ősszel, ugy most is a repedésekbe bújtak s az öreg fecskék nem bírnak a sok éhes fiókának annyi eledelt hordani, amennyi felnevelésükre elég lenne, ezért lökik ki a feszekből a gyengébb fiókákat még sz esetben is, ha az ember visszateszi. A gólya ilyen esetben ha kicsinyeit nem bírja táplálni, csőrivel agyon csapkodja kicsinyeit és elrepül a szomorúság tanyájáról. Kedden Szerdán Ha Ont, ami magyar ami irodalmi ami izgalmasan érdek 33 ami látványos ami művészi ÉRDEKLI, feltétlenül nézze meg a Városi Színház Mozgóban a Délibáb második filmjét Gróf Mefisztót. Erősen drámai és izgalmas tárgyát a „legfelsőbb tízezrek" életéből meriti. — Szereplői Mazsnay Beczin kívül a legkitűnőbb magyar szinéazek.