Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 121-145. szám)

1921-06-26 / 143. szám

/ 2 1911. junius 26 NMOMMaBanai a Nyíregyháza helyzete Szinte félva, bátortalanul szabad erről a kérdésről szőlanunk, hogy a triaooai béke minő helyzetet teremtett városaink jövő fejlődése ós azoknak uj viszonyában. Mart szivünk meg kell, hogy remegjen akkor, amikor ilyen mérlege­iéire is gondolnuak iehe*, sőt, talán kell is. Kétségtelen, hogy a bőbefércmü nagy elto­lódásokat idézett elő a Csonkaországban ma­radt városok gazdasági jelentőségében. Kétség­telen sz is, hogy ideiglenes határok körül levő városoknak fokozottabb jelentősége lett, mint a minő NRgymagyarországban vált. Az ország fővárosa még a bókéban is már oda fejlesztetett, hogy a további fejlesztés nem volt kívánatos, mert más városok élet­erejét szítta el. A nagy koncentráció már ve­szedelmessé kezdett válai. Sajnos fővárosunk mai továbbfejlesztésére talán godolnunk sem szabad, ha a vidéki városoknak mai fokozot­tabb jelentőségét lerántani nem kívánjuk. Reánk nézve, Nyíregyházát tekintve, fon­tos, hogy minő szerep jut ennek a városnak, • a legközelebbi városokat, Debrecent és Mis­kolcot figyelembe véve Nyíregyháza a Csonka­Ország északkeleti részének gócábafa foglal he­lyet. Nemcsak Szabo'.csmsgyének centru aa, ha­nem ida gravitál Csonkaszatmár ós Baregnek is lecsonkitott réssé. Vagyis azt mondhatjuk, hogy Nyíregyháza megnövek'edett körzetet nyert, mig ezzel szemben — sajnos — Debrecen el­vesztette jelentős részét a körös mezői fővonal­nak és az ebbe torkolló más forgalmi vonalak­nak, amelyek Nyirábrábránytól keletre feksze­nek. Miskolc kikapcsolódott abból a forgalom­ból, amely Gömör-, Abaujtorna-, Szepes- Sáros­és Zemplén megyékből irányait oda, habár kör­nyékének legnagyobb részét egyéb tekintetekben meg Í3 tartotta. Első pillanatra is áttekinthető, hogy ad­dig az ideig, amig nz ellenséges msgszállás tart, Nyíregyháza város gazdasági jelentősége és fontossága emelkedett, abból a szerencsétlen körülményből folyólag, hógy hazánkat dara­bokra szakgatták. Nyíregyházával szemben viszont Debrecen és Miskolc, jelentőségeikben csökkentek, gatdasági tekintetben. Ez.en nio­csen mit tagadni, de sajnos, nincsen is mit örülni. Az adott kényszerhelyzettel azonban számolni kell és ezt a helyzetet ujy kell irá­nyítani, bogy abból északkeleti Csonfeamaüyar­orszápa .hátrány ne származzék. Hogy minő hatóerőt keli gyakorolnia Debrecennek és Miskolcnak » tőlük elszakított gazdasági körzetre, az Nyíregyházára nézve nem lehet elsőrangú fontosságú. mert hiszen ez amellett, hogy az illető városokra nézve elsőrendű érdek, általános országos szempont­ból bír nagy jeleatőséfrgel. Itt azt a gazdasági vonzóerőt értjük, amellyel az elszakított ré­szekre hatni lehet. De Nyíregyházának és Szabolcamegvénak fokozott figyelmet kall arra fordítania, hogy az északkeleti részek ideiglenesen ide kapcsolt csonka vérmegyéi is kielégíttessenek gazdasági téren ugy, hogy a hozzájuk tartozott megye­székhelyek, amelyek idegen megszállás alatt vannak, ezt a gazdasági kapcsolatot kevósbbő tudják érezhetővé tenni, mint mi, nehogy a lafeoaság ép8n gazdasági érdekeiből folyólag ugy találja, hogy a kereskedelmi forgalomnak köjjyebbé válásakor, idegsn megszállás alá tartozó területek felé irányítsa tevékenységét. Ebben a tekintetben tehát Nyíregyházának vál­tozott gazdasági helyzetében oda kell töreked­nie, hogy lekösse, ida vonzza a megcsonkítás folytán hozzánk tartozó csonka megfék lakos­ságát, azoknak kereskedelmi és általában gazdasági érdekeit- Odi kell hatni, hogy a vonzó erő addig, amig az idegen megszállás tarí, kedvezőilen halálát a megszállott részekre gyakorolja ós a meg nem szállott területek bírjanak vonzó erőrel, a megszállottakra. Eunek erkölcsi, gazdasági, sőt politikai su'.yát is, jelentéktelennek mondani, nagy hiba leane. Az említett három várost figyelembe véve, valószínűnek ke'l találnunk, hogy közöttük konkurenciának kell kifejlődnie, amely máris kezd érezhetővé válni. Ne gondoljunk egyébre, mirfí a vasutí forgalomnak olyan irányítására, amely a múltban és a jelenben is, inkább Deb­recepnek igyekezett kedvezni, Debrecen néző­pontjából tekintve, talán nem is ok nélkül. A gazdasági sulypoaíoknak erőltetett át­helyezése azonban nem tehetségei, egységes területeket tekintve. Északkelet Csonkaország gazdasági suypontja ma Nyíregyházán van. Felesleges energia pazarlás lenne az adott helyzetben ezt a snlypontot áthelyezni akarai, ha az megkiaéraüetaék. E?eiméay alig lenne elérhető, vagy hs ra^gis néni erednény mu­tatkoznék is, airnai árit magasabb leheine az eredméayénél Ámde, amennyire hiba 'enne az előbb mondott törekvés, talán még nagyobb hiba lenne az adott kényszerhelyzetnek fel nem is­merése és ez alapon a& ida eltolódott részek érdekkörének, a természetesen és a kény3ze? folytan adódott súlypontba bele nem voa­zása is. Lehet mondani, hogy az itt kifejtetteket minden érdeknek, amely fculturá'i?, gazdisigi sőt állampolitikai is, kellő mörlegalésavel kell megfontolni, Nyíregyházinak pedig ezenfelül még várospolitika' szempontból sem szabad el­hanyagolnia Há tehát ebbin az irányban in­tézményekre, alkotásokra és ha csak — ami természetesnek is kell, bogy mindenkor sje műnk előtt lebegjen, *— ideigienasen is szük ség van, azokat meg kell teremteni inkább ma, mint holnap, hogy bennünket soha, sem ni irányban Í3 szemrehányás na érhessen. Nekünk meg kell tennünk mindent, ami a lecsatolt részeknek hozzánk tartozását, ha osak az átmeneti időre is, kétségtelenné tegye, másfelől padig alkalmss legyen n magyar im­périum vonzó erejének kimutatására. Ez nemcsak városi, megyei, hanem ál­lamérdek is. Pissaer János. k VÁROSI-SZINHÁZ-MOZGÚ szenzációs szombat vasárnapi fj műsorát ne mulassza el meg- | nézni, mert ez a szezon egyik kimagasló látványossága lesz. 1 ' i B HAVONTA koronáért olvashatja az Ujságbolt Kölcsön­könyvtárát. Az iskolára és községházára kiírták az árlejtést Nyíregyháza, jun. 25 Saját tudósítónktól. Vencsellő, az egykor olyan virágzó sza­bolcsi, tiszaparti község irajsár két esztendeje meg van bénítva ós leégett, rommá lett utcain csak tengődik az élet Meg nyaranta csak el volt valahogyaa a hajiékatói megfojtott lakos­ság, di a kegyetlen téli napok elől alig talált menedéket a fedéinélkül maradt falu népe. A' szerencsétlen község sorsa azonban olyaa iga­zán testvéri részvétre talált varmegyeszerte, hígy ezekben a rettenetes gazdasági vilságban sínylődő napokban sem maradt tétlea a segí­tés szándéka. A község sorsát elsősorban Szabolcsvircuegye alispánja vette részvéttel, a iegmesszebb menő támogatás elhatározásával gondjaiba és a község lakossága réssére első­kben kiutalt nagyobb összegű vármegyei köl­csöa lehetővé tette á legszükségesebb házépítő anyagok beszerzését és a lakosság lassanként építgetni kezdte az oíáh tüz pusztította haj­iékokat. A rendelkezésre álló tekintélyes összeg felhasználásával egymásután értékes faanyag szállítmányok érkeztek a községbe az állam­építészeti hivatal üözvemUködésével és ennek képviselötéban kiváltképpen Vágó Diniéi mű­szaki tanácsos buzgólkodásával, aki a legzor­dabb téli napokon fáradt a szállítmányok áttételének ós átadásának lebonyojitásáv&l ós ellenőrzésével. A község sorsa azonban iem hagyta nyugodni a vármegye egyik legagilisabb nemzet­gyűlési képviselőjét, a íiradh»tatlanul cselekvő . humanitás pé diadó emberét, Káílay András kemecseí kepviseiőt sam. aki Vencsellő érde­kében szünet nélkül való ggitálással a legszebb eredményeket biztosította. Az ó indítványára Szabolcsvármegya törvényhatósági közgyűlése elhatározta, hogy Vencseiíő felépítósa érde­kében megveszerte gyűjtést indít s ez a gyűj­tés, amelyben valamennyi szabolcsi község részt vett, de a magánosok közül is sokan siettek az újjáépítés segítségére, tekintélyes összeget biztosított A mai óriási beszerzési neséziógek anyag és munkaköltsögek mellett azonban ez az anyagi támogatás is csak egy részletét tette a felépítéshez szükségei hatal­mas tőkének. Közbe kellett lépnie a kormánynak is, amelynek illetékes köreiben Killay András fáradhatatlan közreműködésére, a . vármegye főispánjának ős alispánjának Vencsellő sorsát szivükön vise'ő közbenjárására, elhatároztak, hogy hathatósan segítik a szereacsetlenü' járt községet. Hegedűs pénzügyminiszter erre a célra öt miliiő koronát állított be költség­vetésébe s ez az ősszeg, amint a Nyirvidék jelentette is már, kiutaltatott Vencsellő fel­építésére a vármegyének Ez a tekintélyes anyagi támogatás most már megindítja a nagyobbszabásu építkezése­ket is Vencsellőn, visszaadja az élet hitét ós a jobb jövő reménységét a sokat megszenve dett községnek. Az első nagyobb épitkezéa megindítására ma irta ki az árlejtést az állam­építészeti hivatal. Falépitik a. rommá lőtt köz­ségházát és a két iskolát. Erre a három épü létra, amelynek költségvetését és tarvrejzáí Vágó Dániel műszaki taaácos készítette el ki­váló szakavatottsággal, két millió koronát irá­nyoztak elő. Az építkezés haladéktalanul mep­ETANAR HEGEDÜL szombaton este 7 és 9 órakor a HÁZ-MOZGÓBA

Next

/
Thumbnails
Contents