Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 98-120. szám)
1921-05-20 / 112. szám
Nyíregyháza, W81. május 20. * Péntek XLI1. évfolyam. * 112. szám. DEK SZAS04.0SVÁRMEOYS ÉS NVUtCOVMAZA VAftOS HIVATALOS IMMAAJA NO K, i •tícl árakt h«*vk«nt egésa t itt Wf l K, negyAdfo* K»«ay hi»n*j»fÉ«Q K, vlíttw! M4H é*r« 800 K, téittr* 180 K» fid K» K»w veém tr* a *»r»nu Fatolés Al«ptt*tte JÓBA ELEK Dr. ft. SZABÓ LÁSZLÓ TiMu A Középszabalcsi Rsformálus Egyházmegye a feividélcí elszskitssa e jfüiesiáüíoíi len Az (gyházmegyc közgyűlése Nyíregyháza, máj 19 Saját tudósítónktól. A Középszabolcsi Református Egyházmegye tegnap délelőtt tartotta tavaszi közgyűlését a vármegyeház dísztermében. Az egyházmegyei közgyűlésen, a balesete miatt távol maradó főgondnok, Dr. Ujfalussy Dezső helyett Gróf Degenfeld Pal egyházmegyei tanácsbiró elnökölt. A zsoltár elhangzása után Szabó Lajos esperes gyönyörű imat mondott, majd megnyitotta a közgyűlést I A tavaszi közgyűlésnek históriai jelentő ségű mozzarata sz egyházmegye tiltakozása a felvidéki magyar protestánsoknak a msgyar egységből való szakítása ellen, E tárgyban Görömbey Péter nagykállói ref. lelkész megrázó erejű, hatásos történelmi érvekkel támogatott beszédet mondott, a közgyűlés napirendje előtt s indítványára az egyházmegyei közgyűlés egy* harjgu lelkesedéssel kelt a felvidéki protestáns testvérek védelmére, A bsszéd gondolatmenete a következő volt: A magyar reformátua egyhlz szellemi és tanügyi egysége zavartalanul fennállott a török hódoltság idején, amikor hazánk háromfelé volt szakgatva és később is 1711-től 1848 ig, illetőleg 1867 ig, amikor Erdély és Magyarország két külön állami egységet alkotott ez az egység zavartalanul fennállott, Ezt bizonyítja az a körülmény, hogy lelkészek, tanitók, tanárok az egyik országrész egyhazából szabadon mentek a másikéba. Patay István dunántuli püspök volt rohonczi, veszprémi, ujkomáromi, pápai lelkész s meghalt, mint belényesi lelkész. Geleji Katona István a tőrök hódoltság területén Galejen született, a magysr Sárospatakon taDult s az erdélyi Gyulafehérváron halt meg, mint püspök. A Duoántul és Erdély részére Sárospatak, az Alföld hódoltsági egyházai részére Debrecen és Nagyvárad nevelték a lelkészeket és tanítókat A pogány török nem el lenezte a szellemi közösséget s a vallásos és iskolai szabadságot nem korlátozta. Ha most a csehszlovák kormány megtiltja, hogy lelkészeick msgyar ós erdélyi református főiskoláinkban és középiskoláinkban szerzett okleveleikkel a megszállott Felvidék magyar református egyházaiban hivatalt vállaljanak, ezzel sz intézkedéssel ezeket a reformátuí egyházakat lelkészek és tanitók nélkül akarja hagyni s igy a msgyar protestáns hivek lelki visszafejlődését szeretné elérni. A művelődés,, tanitás szabadságának elveivel ellenkező rendelkezéssel szemben, tiltakoznunk kell s a szellemi és tanügyi egység fenn tartására mindent el kell követnünk. E végre keressük meg a főtiszteletü konvent elnökségét, hogy a presbiteri egyházak világszövetségének elnökségét Edioburgban és a református egyházak világszövetbégének elnökét Genfben tájékoztassa a kultura és szabadságellenes eljárásról 8 általuk az egész művelt világ figyelme iorduljon a fenyegetett magyar protestantizmus felé Az egyházmegyei közgyűlés Göröncbey Péter indítványát egyhangú lelkesedéssel magáévá tette. Ezután Mikó Bertalan egyházme gyei jegyző űDnepélyes eskütétele, majd négy újonnan választott tanító eskütétele következett, majd rátért a közgyűlés a tárgysorozatba felvett egyházmegyei ügyek tárgyalására. Ezek közül kiemeljük az igazoló eljárás lefolytatásáról tett jelentest, amelynek örvendetes megállapításait az egyházmegyei közgyűlés megnyugvással s jóleső érzéssel vett tudomásul. Délután 3 órakor az egyházmegye lelkészegyesülete tartotta rendes közgyűlését a vármegyeháza kistermébec, amelyen a lelkészek, mint rendes, az egyházmegye világi tisztviselői, mint pártoló tagok vettek részt. Szabolcsvármegye az, országos Apponyi ünnepségen A vármegye üdvözlő irata Nyíregyháza, május 19 Saját tudósítónktól. A vármegye küldöttsége Megírta a Nyirvidék, hogy Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy csatlakozik az Apponyi Albert gróf ünneplésében résztvevő törvényhatóságokhoz, a május 28 iki ünnepélyen küldöttség utján vesz részt és egyben üdíözlő iratot intéz a legnagyobb magyarhoz. A májusi közgyűlés e tárgyban a következő határozatot hozta : Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága méltányolva Apponyi Albertnek félszázados közéleti szereplésével, hosszú nuakás életén át önzetlen hazaíiságga', tünemönyes tehetségével, legutóbb a nemzet képviseletében az egész világ sziae előtt a magyar nemzethez illő komoly méltósággal kifejtett áldásos tevékenységét 8 hervadhatatlan nagy érdemeit, az Apponyi Albert gróf tisztelói és barátai köréből kiindult s a nemes gróf születésének 75-ik, áldásos közéleti szereplésének 50-ik évfordulója alkalmából országos ünnep rende zését célzó mozgalomhoz őszinte hazafias őrömmel csatlakozik, batározatilag kimondja, hogy az 1921 május 28 án Budapesten a Vigadó nagytermében rendezendő ünnepen küldöttségileg részt vesz, a küldöttség tagjául Dr. jarmy Béla főispánon és Mikecz István alispánon kiíül Miklóssy István, Geduly Henrik, Énekes János, Szabó Lajos, Dr. Mezőssy Béla, Dr. Meskó László, Mikecz Dezső, Gencsy Albert, Liptay Béla, Orosz Miklós, Szalánczy Bertalan, Okolícsányi Lajos és Kállay Miklós törvényhatósági bizottsági tagokat kéri fel s Apponyi Albert grófhoz az évfordnló alkalmából üdvözlő feliratot intéz. Az Qdvözlö felirat Szabolcsvármegye üdvözlő feliratának lelkes sorai a következők: Nagyméltóságú Gróf ür! Mélyen tisztelt Kegyelmes Urunk 1 Hazafias örömmel vettünk tudomáBt arról, hogy Nagyméltóságod születésének hetvenötödik s áldásos közéleti működésének ötvenedik évfordulója alkalmából a magyar nemzet Nagyméltóságod iránt érzett mélységes ragaszkodásának s hálájának hozzá s a msgyar sziveket eltöltő eme nagy érzésekhez méltó módon kíván kifejezést adni. t Ma, a méltatlan bántalmak s megaláztatások keserű órájában, amikor szenvedésektói elgyötört lelkünk vigasztalást és reményt keres, minden magyar szív Nagyméltóságodhoz fordult, bogy rendületlen hitéből, csűggedetlen hazaszeretetéből korlátokit nem ismerő áldozatkészségéből és lángleikéből bizodalmat, uj erőket, elszántságot s kitartást merítsen a reánk váró nehéz idők küzdelmeihez. Mi is, akiknek annyi alkalommal, oly sok vonatkozásban volt módunk politikai s társadalmi életünk küzdőterén Nagymöltóságod tiszta önzetlen hazaszeretetét, Nemzete s Hazája iránt számtalanszor tanúsított önfeláldozását, hosszú munkás életében mindig csak a közjó szolgálatába állított tüneményes tehetsége drága kincseit figyelni és csodálni, akik a közel múltban is remegő örömmel és büszkeséggel láttuk Nagyméltóságodat a győztes hatalmak itélő széke előtt a világ bámulatától kísérten elnyomott igaz ügyünk védelmére kelni: helyet kérünk a hódolók sorában. Örömmel s lelkesedéssel ragadjuk meg tehát az alkalmat, hogy Nagyméltóságod előtt hódoló tiszteletünknek, mélyen érzett hálánknak, végtelen nagyrabecsülésünknek Szabolcsvármegye törvényhatósága nevében kifejezést adjunk és Nagyméltóságodat szivünk egész melegével üdvözölve Szabolcs vezér késő unokáinak, háromszázezer igaz magyar léleknek tántoríthatatlan ragaszkodásáról és szeretetéről biztosítjuk. Nagyméltóságodra a magyarok Istenének minden á'dását kérve vagyunk Nyíregyházán Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságának 1921. év május hó 10 én tartott rendes közgyűlésében. A törvényhatósági bizottság nevében Mikecs István alispán s. k. — A Nyukosz nyaraltatásí akciója. A Nyukosz országszerte akciót indított a nyugdíjas katonatisztek, katonatiszti árvák, özvegyek nyaraltatása érdekében, hogy részükre néhány hétre biztosítsa a vidék friss levegőjét, jó ellátását. A vagyonos vidéki polgárság bizonyára haza'ias kötelességtudással karolja fel ezt a mozgalmat. Ajánlatokat junius 20 ig kell tenni Ára 2 korona.
