Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 98-120. szám)

1921-05-03 / 99. szám

Wregyfcíza, 192Í. nájui 3. * Kedd XLII. évfolyam. * 99. szám. i SZASOLCSVÁKM&OYH SS NYiRBO¥HAZA VÁMOS HIVATALOS NAPILAPJA ^rfri • »•». t. « i J . i iiieu w P • •wwf

iwwpMüMi pp M •HWjaeUsi 'rak: heMsan: eg^aa *vre&K*K, UMw* l«0 K, nsgy«dévr« 60 K, egy höu*jwí SO K, VltMfcett: «9*u évre 820 K. féíáwe <90 K, ne^yeMvre 80 K, *fy hónapr

a 30 K. — »sim fea 3 korona. Felelős Atepitette JÓBA ELEK Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ SserfcMstfeifl H kt»d6fcl*«tat: SXÉCHENYí-UT ft. EZÁM. Telefon saám töd. Pöetaoheque Kéziratokat nero edewk *»«*>< Dvorcsák Győző elmondja agitációs amerikai utjának eseményeit Előadás a Turáni Kör lieeális délutánján Nyíregyháza, május 2 At tudósítónktól. A Turáni Kör liceaiis délutánja Szaboicsvúrmegye Turáni Kör közművelődési egyesület szombat délután öt őrskor a vármegyeháza dísztermében licealis délutánt rendezett, amelynek két jelentős, eseménye volt. Egyik a Kor kiváló énekfearánuk premierje, ameiyet lapunk raás halyén méltatufck, a másik Dforcsák Győzőnek, Nyíregyháza váro3 nemzetgyűlési képviselőjének előadása smerikí-i utjárói. A műsor stílusosén ugy épüit iel, hagy k messze idegenben a területi integritásért küzdő D.orcsákoi Szabolcska Grand Caíó jának magyaros szépségű zenésített dala vezette be és Arany hatalmas: Rendületlenül c. ódájának hangjai követtek A délután számai igy h&tásukban összefonódtak és megkapó erővel tol macsolták az irredenta gondolatot. Dvorcsák irredenta munkát végzett A vármegyeház dísztermét az ünnepélyes alkalommal díszes erdaklődő közönség töltötte meg. Az emelvényen az illusztris előadó Dvorcí&s Győző mellett Szomjas Gusztáv, dr Járrny Béla főispánok, Énokés János kanonok. Báró Buttler Sándor. Lukács Béla tanár, a Turáni Kör karaagya foglalnak helyet. A távollévő elnök, dr. Klekner Károly helyett Énekes János kanonok mond megnyitó beazédet. Dr. Szviezsényi Zoltán „Hogyan vesztettük el a Felvidéket" című könyvére utal, amelyben Apponyi Aibert gfóí, a Turáni Kör védnökenek 1920 ban tett nyilatkozata ven -- Eszerint a területi integritáséit való küzdelem leghatalmasabb ütőkártyája a megszállott területek nemzetiségei akaratának érvéoyrejuttatása Erre az akaratra, mint elkívánkozó akaratra hivatkoztak kegyetlen megesonkitóink, pedig jogtalanul, mert nemzetiségeinknek m-m volt volt módjukban akaratuk szabad nyilvánítása. Most, hogy szuronyos elnyomás alatt vannak, még kevésbé adhatnak őszinte hangot akaratuknak Minthogy pedig most még nincs módunkban, hogy fegyverek erejével szerezzünk érvényt a saját és nemzetiségeink akaratának, rendkívül jelentős &zok munkája, akik agitá cióval, szellemi téren, ahol nincsen szuronyos sorompó, szót emelnek az elnyomottak nevében s igy azok akaratát föltárják a népek sorsát intéző hatalmasságok előtt, tizt a munkát vágzi rettenthetetlenül a mi szeretett országgyűlési képviselőnk, Dvorcsák Győző is, (Éljenzés) akinek ggitáck ja szorosan vett irredenta munkai E munka összefogja ez ő személyét a mi irredenta töreííveseinkkel Felkeri Dvorcsák Győzőt, hogy mielőtt előadását megtartaná hallgassa meg a Turáni Kör énekkarát. „8zive van tán a nótának" A mersze idegenbe vissza visszavágyó mamagyar szív halhatatatian dala Szaboicska „Graiid Caté-ban" c. költeménye, amelyet Révffy megzenésítést ben egyetlen finoman modulál ható hangszer erejével tolmácsol a Turáni Kö

r énekkara, amelyet áhítatos figyelemmel, avval a Szsbolcsfca-gondoísttaí hallgatunk: Szive van tán a nótának." A közönség ünneplő taptsal jutalmazza a fenséges számért az ifjú dalárdát és ialentumoa karnagyát Lukács Béla taDárt, majd Dvorcsák Győző kezd előadásába, amelynek során a rnsssze tengeren túlra, Amerikába kalauzol bennünket, hogy tizenégy hatalmas tót népgyűlés tiltakozó szavát eíe?enitse meg, mint egy elnyomott nep háborgó lelkiismeretét, amelynek vitára duzzasztja a msgyar irredenta hajó vitorláit'is. üsö szava a mindennapi magyar krédó, Hiszekegyünk. Hitünknek ő is támasza. Két premissza Dvorcsák azzal kezdi érdekes elS&dását, hogy mielőtt beszámolna magáról amepksí utjáró, két premisszát említ meg : a pittsburgi szerződéit és a trianoni békeszerződés kísérőlevelet. Kát okból teszi ezt, hogy nyilvánvalóvá tegye az ut szükségességét és hogy érdeme szerint értékelhessük azt az agitációt, amelyeit ott künn fejtett ki. A pittsburgi szerződést, mely 1918. május 30 án jött létre, rnetsze a múltba nyúló cseh aknamunka elŐ2te meg 1915 ben Benes, Stefánia ói Massaryk megalabitották a cseh nemzeti tanácsot, önhatalmúlag kinevezték a cseh nemzeti tanácsot, amelyben Massaryk elnök, Benes külügy, Stafanik, a volt csillagász pedig hadügy és pénzügyminiszter lett. Azonnal tárgyalgat kendtek az antanttal a cseh szlovák állam létesítése érdekeben. Clemenceau t azonban nem sikerült meggyőzníök mindaddig, míg a Szerbiában megalakult cseh légiók az amiensi csatában hathatósan részt nem vettek a front megmentésében, Clémanceau azonban most is azt mondta, hogyan járulhasson hozzá a csehszlovák államhoz szlovákok nélkül ? Massarykban ez érlelte meg az amerikai agitációs ut tervét. Amerikába ment, hegy ott a tótok akaratát nyilvánítsa az sz ember, kit Gurbáa Benjámin Szvetozár, mint a titok fcolonditó c.-eh ágenset, bottal vert végig egy izbam Turóeszenímárton utcáin, Nem is a tót réphez fordult most sem, hanem az u n. vezetőkhöz 8 tót pap és a cseh ágens részvé telével mondotta ki Pittsburgban 1918. május 30 án a Cseh-Szlovjk állam létrejöttét és hirdette azt a légből kapott idéologiát, amely szerint a cseh nép azonos a tót néppel és hogy miftegy 1200 évvel ezelőtt közös birodalmat alkottak. Maga az amerikai tót nép mit sem tudott minderről és halvány sejtelme sem vo4 arról a merénylettől, amelyet elkö vettek ellene. A döbbenetes ébredés 1918 október 30 án érte, miitor kábelhír hozta az eperjesi tót zászlóbontás hírét, amely zászlóra ez volt ráírva: El a csehektől 1 A kisérő levél Az amerikai ut mási^ prexíisszá'a sz antant kísérő levele, amelyet a békeszerződéshez csatéit. A trianoni békeszerződés nem állapítja meg de í&cto véglegesen Csonka-Magyarország hatar&it. A kisérő levél megígéri, hogy az antant a végleges határvonal megállapításánál figyelemmel lesz bizonyos gazdasági érdekekre és elnográfiai viszonyokra és ezek mérlegelése alapján nemcsak kisebbszerü határvonal eltolódásokra, hanem nagyobb területek visszakapcsolására is feltétlenül számithatunk. Amerikai útja ezzel a körülménnyel is szorosan összeíüg, mert ha reményűnk van arra, hogy békén eszközökkel is hozzájuthatuok elvesztett területeinkhez, érvekkel szemben nyomós érvekre van szükségünk s itt nem elnyomott msgyar testvéreink szenvedése a döntő szó az antant szemében, hanem igenis nemzetiségeink tiltakozó hangja, amelyet ha megszólaltatunk, ez odajut okvetlenül a Nagykövetek Tanácsának és a Népszövetségnek fülébe. Megdönteni a pittsburgi szerződést Massaryk pittsburgi szerződéssel jött. Ez diplomáciai bázisa a csen»szlovák államnak' 1918 augusztus 14-én, tehát aláírása után 8-10 hétre már ott van a 17 magánember szerződése, hazudva a végbatározatot a versaillesi haditanács előtt Itt megjegyzi Dvorcsák, hogy a szerződést azóta maguk a csehek is érvénytelennek deklarálták, de a tótokkal szemben a maguk javára. Az amerikai tótság, amikor megtudta, hogy az ő nevükben, hozzájárulásuk nélkül, mint tót népakaratot mondották ki a cseh-szlovák államot, már akkor tiltakozott, de ebben az irányban hivatott vezető nélkül hasztalan, annál is iukább, mert VVilson mír angazsálva volt a cseheknek, akik különös kegyeltjei voltak. A pittsburgi szerződés megdöntése azonban most már halaszthatatlan volt. Dvorcsákot hívják az amerikaiak Már egy esztendővel ezelőtt üzenetet kap az amerikai tótságtól, hogy menjen ki közéjük. Egyszerű munkások adjak össze doháraikat, csakhogy útját megkönnyítsék és költségeit fedezzék. Aikor azonban lehetetlen volt kimenni hozzájuk, fontos diplomáciai feladatok tartják itthon, ezek teljesítésével kell szolgálatot tenni hazájának. Decemberben aztán útnak indul. Franciaországban meggyőződést szerzett arrM, hogy a békeszerződeshez csatolt kísérő levélben jelzett határkiigazitó bizottságok működésé ez év tavaszán veszi kezdetét. Erre az időre tehát meg kell törnie a Csehszlovák állam bázisát, a pittsburgi szerződést, a csehek etnografiii érvelésüknek alapját, amelyre nagy nyomatékkal utalnak, mert hiszen a geogratiai egység hatalmas érveivel szemben úgyis tehetetlenek. Ha sikerül néprajzi összetariozaedóságuk tudatának bizonyságát, a pittsburgi egyezményt összetörni, ezt a határmegállapitó bizottságnak a kiigazítás alapjául szolgáló mérlegelésnél lehetetlen figyelembe nem venniök. Ara 2 Korona.